Egy futballelőadás, ahol Max Planckot együtt emlegették Szoboszlai Dominikkal

A labdarúgásban az a szép, hogy ezer arca van és megannyi megközelítési lehetőséget kínál. A Smartfootball oktatási módszertan művészetként tekint a futballra, ugyanakkor a labdarúgó-mérkőzés mozzanatait tudományos oldalról, az agy működési folyamatával magyarázza. A kognitív idegrendszeri kutatásokat kapcsolja össze a labdarúgó tanulási folyamatával. Alapelve szerint a labdarúgás tanításának az agyra és annak formálhatóságára kell épülnie. Miután a futball középpontjában a döntéshozatal áll, az agyat kell stimulálni, a gondolkodást fejleszteni, hogy a játékosok minél gyorsabban képesek legyenek a pályán jó döntéseket hozni.

Az iskola spanyol instruktora, Gerard Font Hernández hét eleji, gödöllői előadásának első részében ezeket az alapokat magyarázta el szemléletes példákon keresztül a kurzuson részt vevő 107 edzőnek és meghívott vendégeknek (az eredeti terv az volt, hogy a Smartfootball kitalálója, Juan Luis Martínez García is Magyarországra érkezik, de végül az öt éve már megismert Hernández tartotta az előadásokat). Bemutatott képzőművészeti alkotásokat, szóba került a kvantummechanika atyja, Max Planck is, és persze néztünk meccsjeleneteket és beszélgettünk kreatív, „játékintelligens” futballistákról, Luka Modrictól Kevin De Bruynén át Szoboszlai Dominikig.

A történetek és a példák mind annak bemutatását szolgálták, hogy a labdarúgók képzése, sok minden máshoz hasonlóan, egy olyan tanulási folyamat eredménye, amely átélt tapasztalatokra épít, a játékosoknak a megszerzett tapasztalatok alapján kell a pályán hatékony és gyors döntéseket hozniuk. A nevelőedzőknek pedig az a felelősségük, hogy minél több tapasztalattal gazdagítsák a gyerekeket, hogy aztán a pályán adott szituációban ezen tapasztalatok alapján, a választási lehetőségeket mérlegelve tudjanak döntéseket hozni. A hangsúly azonban azon van, hogy a gyerekek önálló döntéseket hozzanak. Az edző nem azt mondja meg a tanítványainak, hogy adott helyzetben mit tegyenek, hova és melyik lábbal passzoljanak, hanem a megfigyelésben segíti őket. Abban ad támpontokat az edző, hogy a döntéshez mely szempontokat vegye figyelembe a gyerek (kezdve például az ellenféltől való távolsággal, az ellenfél testtartásán át a pálya, a talaj minőségéig stb.), hogy tanuljon a saját hibáiból, azaz segíti a gondolkodásban, hogy tudjon kérdéseket feltenni adott játékhelyzetekben, mert aki tud relevánsan kérdezni, az tud gondolkodni is adott játékhelyzetekről és képes kreatív, önálló megoldásokkal is élni a pályán.

Mindezek elősegítésében pedig egyedi gyakorlati módszereket alkalmaz a Smartfootball. Ilyen például, hogy nincs labda nélküli bemelegítés, minden edzést kis területű labdatartással kezdenek és mivel a cél a folyamatos gondolkodtatás, nincs egyetlen olyan edzésgyakorlat sem, amelyben nincs ellenfél és labda. Másrészről azért, hogy a játékosok folyamatosan gondolkodjanak, az edzők minden gyakorlat előtt elmagyarázzák a célt, hogy adott gyakorlattal mit fejlesztenek, mire tudják használni a pályán a gyakorlat során megszerezhető tapasztalatokat.

A Smartfootball, mint oktatási módszertan, tulajdonképpen arra alapoz, amilyen irányba a magyar edzőképzés is elmozdulni látszik. Mintákat ad a képzésben résztvevők számára, olyan, más országokban már eredményesen működő – a Smartfootball módszereit többek között az FC Barcelona, a Manchester United, az AC Milan vagy éppen a Real Madrid utánpótlásképzésében is alkalmazzák – módszereket mutat be, amelyek színesíthetik egy edző gondolkodását, választási lehetőséget biztosít a szakemberek számára a mindennapi munka során. Ezért kerülhetett be ez a kurzus a Magyar Labdarúgó-szövetség edzőképzési programjába is és a Gödöllőn részt vett hallgatóság aktívan, kérdésekkel, véleményekkel, önálló gondolatokkal járult hozzá a közös tudásszerzéshez.

Az ország legkülönbözőbb pontjairól érkeztek edzők, nagyvárosokból, mint Szeged, Székesfehérvár, Szolnok vagy Veszprém, de jóval kisebb települések klubjaitól is jöttek szakemberek, mint például Jászfényszaruról vagy Nagykátáról, sőt a Felvidékről, Dunaszerdahelyről is. Találkoztunk már régóta edzőként dolgozó, rutinosabb szakemberekkel, mint például az egykor a Ferencvárosban, az Újpestben és az MTK-ban is futballozó Zsivóczky Gyula, és fiatalabb edzőkkel is, mint Polonkai Attila vagy a két éve még az NB I-es Mezőkövesdben szereplő, most már az MTK preakadémiai képzésében edzőként dolgozó, nigériai Patrick Ikenne-King.

„A Smartfootball módszere inkább utánpótlásban valósítható meg, a felnőttfutballban a pályafutásom során általában direkt utasításokkal találkoztam. Ugyanakkor például a Honvédban Marco Rossinál voltak olyan gyakorlatok, amelyek kimondottan azt a célt szolgálták, hogy megismerjük egymást, illetve hogy a játékhelyzetbe ágyazott gyakorlaton keresztül részletesen megbeszéljünk egy-egy játékhelyzetet, tehát ő is próbált a játékon keresztül oktatni minket” – nyilatkozta az edzőképzésen résztvevő nigériai Patrick Ikenne-King a Nemzeti Sportnak a gödöllői előadások szünetében. A korábbi jobbhátvéd tagja volt a Rossi vezette, 2017-ben bajnoki címet nyerő Honvédnak. Pályafutása jelentős részét Magyarországon töltötte, hiszen 2012-ben érkezett az NB I-be hazájából, Nigériából, a Honvéd mellett az MTK-ban és Mezőkövesden futballozott, jelenleg pedig az MTK preakadémiai képzésében dolgozik edzőként. „Járom a 13 év alatti korosztályok edzéseit, illetve gyakran be is szállok a gyerekek közé játszani. A saját tapasztalataimon keresztül igyekszem elmagyarázni, hogy mikre figyeljenek egy-egy helyzetben, legyen szó labdatartásról, beadásról, átvételről és egyéb technikai dolgokról. Vannak, akikkel külön is foglalkozom egyéni képzés keretében, egy 13 éves játékossal például kimondottan az indításokat gyakoroljuk mostanában. Én Magyarországon telepedtem le a családommal, hosszú távon is itt képzelem el az életemet. Az MTK nagyon nyitottan állt hozzám, lehetőséget adott, hogy edzőként kipróbálhassam magam és ugyanezt a nyitottságot tapasztaltam az MLSZ részéről is, amikor jelentkeztem az edzőképzésre. A következő két-három évben az utánpótlás-nevelésben szeretném megtanulni a szakma alapjait, mielőtt esetleg feljebb lépnék, felnőttekhez” – tette hozzá Ikenne-King.   A volt labdarúgót korábbi klubjáról, a Honvédról is kérdeztük.   „Fáj a mostani helyzetben látni a klubot, mert nagyon szerettem a Honvédban játszani. Minden nagy klubnál előfordulnak nehezebb időszakok, bízom benne, hogy néhány év múlva újra az igazi Honvédot láthatjuk.”

Az előadások szünetében Gerard Font Hernández és a Smartfootball hazai meghonosítója, Székely Zsolt is nyilatkozott a Nemzeti Sportnak a tapasztalatokról, visszajelzésekről, az új ismeretek magyarországi fogadtatásáról.

„Minden a labda és a döntések körül forog és a módszer arra épít, hogy minél többször kerüljenek döntési helyzetbe a gyerekek, mert idővel annál jobb döntéseket fognak hozni. Amikor én ezt a képzést elvégeztem tíz éve Spanyolországban, átadtam itthon a kollégáimnak ezt a tudást, gondolkodásmódot és az MTK-nál a gyakorlatban is megvalósítottuk – tekintett vissza a kezdetekre Székely Zsolt, a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia szakmai igazgatója. – Ez azóta önálló életre kelt, ez már a harmadik magyarországi képzés, és mostanra eljutottunk odáig, hogy az MLSZ is támogatja, a szövetségben is megvan a nyitottság, fórumot adnak az új gondolatoknak. Ha pedig a tudás találkozik az edzők tehetségével, akkor ebből kijöhet egy jó eredmény. De nem vagyok ezzel kapcsolatban bizakodó, mert azt látom, a magyar futball általánosságban nem nyitott az innovatív edzőkre, nem hiszem, hogy ebből könnyen előre tudunk lépni, és inkább az eredménykényszerbe beskatulyázott edzők élete folytatódik az újítások helyett. A változáshoz olyan innovatív gondolkodású tulajdonosokra, klubvezetőkre is szükség lesz, akik mernek együtt dolgozni az új irányvonalat képviselő edzőkkel.”

Ez utóbbira a felnőttélvonalból egyébként éppen az MTK lehet a példa, amely a 39 éves Horváth Dávid személyében az NB I legfiatalabb trénerét alkalmazza. Ugyanakkor az első osztályban a 12 csapatból csak hat alkalmaz a hazai edzőképzésben végzett szakembert – az MTK mellett a Kecskemét, a Kisvárda, a Paks, az Újpest és a ZTE –, és Horváth Dávid mellett csak a 46 esztendős Feczkó Tamás tartozik az ötven évnél fiatalabb szakemberek közé. Ennek ellenére Gerard Font Hernández az eddigi magyarországi tapasztalatai alapján úgy látja, a magyar edzők nyitottak az újra, tanulni, fejlődni szeretnének, az persze már egy másik kérdés, hogy a megtanultakat hogyan tudják átültetni a gyakorlati munkájukba…

„A mi tanulási folyamatunk arról szól, hogy kreatív labdarúgókat nevelünk, olyanokat, akik képesek értelmezni a játékot és az értelmezés eredményeként hoznak döntéseket a pályán, de nem olyan döntéseket, amiket az edző kitalál helyettük, hanem önálló, saját megoldásokat alkalmaznak a pályán – foglalta össze a Smartfootball lényegét a spanyol instruktor az előadások szünetében a Nemzeti Sportnak. – Az, hogy a mostani előadásunkon több mint száz edző itt van és korábban nálunk is jártak magyar akadémiai edzők a képzési központunkban, Salouban, annak a jele, hogy a magyar labdarúgás fejlődni akar. A magyar futballtársadalom nyitott, új megközelítési módokat akar megismerni. Az a fontos, hogy ezeket az ismereteket aztán a helyi környezetbe át tudják ültetni, tudják hasznosítani a szakemberek.”