MLSZ: kiderült, mennyit költenek az NB I-es klubok, és mennyi a bevételük

A 2010 óta Csányi Sándor által vezetett hazai szövetség a gazdasági és sportszakmai adatok összegyűjtésével, elemzésével és értékelésével rendszeresen összegezi a labdarúgás hazai helyzetét és a nemzetközi mezőnyben is elhelyezi konkrét adatok alapján. A legutóbbi ilyen elemzés tapasztalatait az MLSZ most aProfesszionális futballkörkép címet viselő, 104 oldalas kiadványban ismertette, melyben a klubok gazdálkodására, sportszakmai kérdésekre, illetve a szurkolókra vonatkozó megállapítások, ajánlások is szerepelnek.

A kiadvány szerkesztői a nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében 13 ország – Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia – adataival vetették össze a magyar adatokat (vannak olyan statisztikák, melyeknél nagyobb mintát is vizsgáltak). Az összevetés fókuszában azon klubok adatai állnak, amelyek 2021. december 31-én az első osztályban szerepeltek.

A KLUBOK GAZDÁLKODÁSA – A NEMZETKÖZI KUPASZEREPLÉS HATÁSA

„A 2021-es üzleti évben, az OTP Bank Ligában szereplő klubok átlagos működési bevétele 10 millió 429 ezer euró volt, amely alapján a jelentésben vizsgált nemzetközi mintán belül a középmezőnyben helyezkedtek el.2021-ben Magyarországon az egy klubra jutó adózott eredmény értéke 880 ezer euró volt, amely nemzetközi összehasonlításban is jelentősnek mondható, míg a magyar klubok saját tőkeállománya majdnem 3.5-szörösére emelkedett 2017 és 2021 között, ami érdemi pénzügyi stabilizációt mutat – fogalmaz az mlsz.hu-n közzétett összefoglaló. – 2021-ben az NB I-es klubok összbevételének 37 százalékát adták szponzorációs és reklámbevételek. Kereskedelmi bevételek tekintetében a hazai kluboknál a vizsgált országok közül kizárólag a dán és a svájci klubok átlagos bevétele volt magasabb.”

A magyar csapatok kereskedelmi bevételeinek igen jelentős részét (91.3%) adják a nemzeti bajnokságokhoz tartozó tételek. Ez az adatsor tartalmazza többek között az MLSZ által elvont, központilag értékesített, majd a klubok számára szétosztott vagyoni értékű jogok értékesítéséből származó bevételek azon részét, amely a bajnokságok névszponzori, illetve fogadási jogainak értékesítéséből származik, de ide sorolandók a közvetítési jogok is.

A tanulmány kiemeli, hogy 2021-ben a vizsgálatban szereplő, élvonalbeli magyar klubok működési költségei régiós szinten is magasnak tekinthetők, melyek legnagyobb részét a személyi jellegű ráfordítások teszik ki – a hazai első osztályú klubok esetében a legmagasabb a kiadásokon belül a bérek aránya (74.1 százalék) a teljes mintát tekintve.

„2021-ben az NB I-ben szereplő csapatok összes működési ráfordítása elérte a 112 millió eurót, amelynek nagyságrendileg a 11 százalékát fedezte az UEFA által megrendezett versenyekből származó bevétel. Ez az arány javítható lenne, ha minél több klubcsapatunk szerepelne eredményesen a nemzetközi színtéren” – fogalmaz meg konkrét célt is a tanulmány.

Mint ismeretes, 2019 óta csak a Ferencváros tudott a nemzetközi porondon csoportkörbe jutni az NB I-es csapatok közül. Igaz, hogy az FTC-nek idén ez egymás után már ötödik alkalommal sikerült (háromszor az El-ben, egyszer-egyszer a BL-ben és az Ekl-ben), de a kimutatásból is jól látszik, gazdasági szempontból sem elegendő egyetlen klub kiemelkedő szereplése ahhoz, hogy az NB I egészére nézve jelentős bevételnövekedésről beszélhessünk.

JÁTÉKJOGOK ÉRTÉKESÍTÉSE ÉS VÁSÁRLÁSA – A MAGYAR KLUBOK TÖBBET KÖLTÖTTEK IGAZOLÁSOKRA, MINT AMENNYIÉRT ELADTAK

A bevételek fontos pillérét jelenthetik a játékoseladásokból származó bevételek, de az NB I-ben a vizsgált időszakban többet költöttek a klubok új labdarúgók vásárlására, mint amennyi bevételük származott játékjogok értékesítéséből. Egy klub átlagosan 488 ezer euróval költött többet játékosvásárlásra 2021-ben, mint amekkora bevétele származott futballisták értékesítéséből. Ez persze azt jelenti – mivel átlagról beszélünk –, hogy vannak klubok, melyek ennél jóval nagyobb arányban költöttek új játékosokra, és vannak olyan csapatok is, melyek alacsonyabb mértékben vagy egyáltalán nem vettek átigazolási díjért futballistát, illetve nem is adtak el.

„A magyar klubok esetében a játékosok értékesítésből származó bevételek átlagosan elmaradtak a játékosvásárlásra fordított összegtől – állapítja meg a futballkörkép. – Az NB I-es klubok játékjog eladásából származó átlagos, egy klubra jutó bevétele 699 ezer euró volt, míg játékjogvásárlásra átlagosan 1 millió187 ezer eurót költöttek. Ezen a területen példaként szolgálhat a horvát bajnokság, amely egy klubra vetítve átlagosan 4 millió 552 ezer eurós pozitív egyenleget ért el.”

Itt fontos aláhúzni, hogy a fentiekben 2021-es adatokról beszélünk.Mint azzal a Nemzeti Sport szeptemberi piacelemzésében is foglalkoztunk,a Transfermarkt adatai alapján éppen az idei, nyári átigazolási időszakban produkáltak a korábbiakhoz képest rekordot jelentő bevételt a magyar klubok, igaz a környező országok élvonalbeli bajnokságainak többségétől még így is elmarad az NB I a játékoseladásból származó bevételekben.

Ezekkel összefüggésben nem véletlen az sem, hogy régiós szinten Magyarország utolsó helyen állt a 2021-es adatok alapján a magasabban rangsorolt bajnokságokban szereplő játékosok számában.

U21-ES JÁTÉKPERCEK – 20 EZER JÁTÉKPERCET VESZÍTENEK A MAGYAR FIATALOK

A labdarúgók játékjogainak kereskedésével összefügghet az U21-es futballisták játékpercmutatója, mert ez a nemzetközileg leginkább piacképes, külföldre eladható korosztály, és minél több 21 éven aluli játékos tud egy adott ligából külföldre, erősebb bajnokságba szerződni, annál inkább javulhat egy bajnokság piaci megítélése. És minél több hazai nevelésű fiatalért hajlandóak pénzt áldozni külföldi klubok, annál inkább nőhet a magyar labdarúgók iránti nemzetközi érdeklődés. Az MLSZ az elmúlt években több stratégiai lépéssel is támogatni kívánta, hogy minél több hazai játékos, és azon belül minél több fiatal játékos szerepelhessen a profi csapatokban. Ide tartozik az úgynevezett produktivitási támogatási rendszer és a 2022-től megújított, a fiatal játékosoknak lehetőséget adó klubokat „pozitívan diszkrimináló” ösztönző rendszer (közismert nevén „fiatalszabály”). Ezek szükségességét több statisztikával szemlélteti az MLSZ friss elemzése.

„A 2021–2022-es magyar első osztályú bajnokság összes játékpercének nagyságrendileg a fele (54 százalék) volt magyar játékperc. Az átfogó trend a csökkenés irányába mutat. Az U21-es hazai játékpercek aránya az összes játékperchez képest 8.7 százalék volt az NB I 2021–22-es idényében. Arányaiban Magyarországon jutott a legkevesebb játékperc a régióban U21-es hazai játékosoknak.A magyar U21-es futballisták a szezonban átlagosan kb. 20 ezer játékpercet (222 meccs) veszítettek a horvát, dán és szlovák fiatalokhoz képest.”

Azt, hogy a fiatalok játékpercei és a labdarúgók eladásából származó bevételek között lehet összefüggés, jól mutatja, hogy az MLSZ vizsgálata szerint az átigazolási tevékenységből származó nyereség rangsorában toronymagasan első horvát, a 2. helyezett dán, de még a lista második felében található szlovák bajnokság is pluszban zárt az átigazolási piacon, tehát több pénzért adott el játékosokat, mint amennyiért vett. A magyar (–488 millió euró) mellett csak a cseh (–102 millió) és svájci élvonal (–713 millió) zárt mínuszban.

NÉZŐSZÁMOK – „AZ NB I-ES JEGYBEVÉTELEK MÉRTÉKE ALACSONY”

Az európai kupaszereplésekből származó és a játékoseladásokból származó bevételek növelése mellett fontos cél lehet a jegyeladásokból származó bevételek növelése is. Ugyanis, mint azt az MLSZ futballkörképe is kifejti, „a jegyárbevételek nemzetközi összevetésben is igen alacsony mértékét képezik a teljes működési bevételnek, mindössze azok 1–4 százalékát.”

„Fontos lenne a pénzügyi stabilitás és a magyar futball általános népszerűségének szempontjából, hogy a magyar klubok felzárkózzanak nemzetközi riválisaikhoz nézőszámok és meccsnapi bevételek tekintetében – folytatja a tanulmány. – Az is látszik, hogy a régióban nem kizárólag a magyar klubok néznek szembe nehézségekkel. Az első osztályú ligák átlagnézőszámainak eloszlása Európában rendkívül egyenlőtlen, az öt legnagyobb bajnokság (angol, spanyol, német, olasz, francia) mellett egyedül a holland első osztály, az Eredivisie (17 096 fő) érte el a 15 000 fős átlagnézőszámot. Az NB I a 23. helyen szerepelt az átlagnézőszám terén a 2021–2022-es évad 2772 fős átlagával a 35 vizsgált európai ország első osztályú bajnoksága között. Az NB I stadionkihasználtságban (29 százalék) elmaradt a régióban található Csehországtól (52 százalék), Ausztriától (40 százalék) és Lengyelországtól (40 százalék). A svéd első osztályú klubokkal (28 százalék) állnak egy szinten a magyar klubok. Ugyanakkor több szomszédos országunk (Románia, Szerbia, Szlovénia és Szlovákia) stadionkihasználtsága sem érte el a 25 százalékot.”

Azt ismét ki kell emelni, hogy 2021-es adatokról van szó és ahogy a játékoseladások, úgyaz átlagos nézőszám terén is éppen egy jelentős emelkedés tapasztalható,mint azt múlt heti elemzésünkben kiemeltük: jelenleg, ebben az idényben az évszázad legmagasabb, 4400 fölötti mérkőzésenkénti átlagánál tart az NB I nézőszáma. Ezzel együtt az elmúlt évek infrastrukturális fejlesztései után valós cél lehet a további növekedés elérése.

Összegzésként elmondhatjuk, a 104 oldalas, számos grafikonnal, vizuális elemmel színesített Professzionális futballkörkép látképet ad a magyar klubfutball helyzetéről nemzetközi viszonylatban és kijelöli azokat a területeket, mind a nemzetközi eredményességben (több csoportkörös magyar csapatra lenne szükség), mind a játékoseladások, a hazai fiatalok játékpercei, illetve a jegyeladások terén, melyeknél a vizsgált ligák többségétől elmarad a hazai NB I.

Az MLSZ teljes elemzéseitt olvasható!