MK-döntő: a százmillió forintos meccs

BOBRBOLA BENCE, PIETSCH TIBORBOBRBOLA BENCE, PIETSCH TIBOR
Vágólapra másolva!
2022.05.11. 07:47
null
A ferencvárosi Dibusz Dénes (balra) és a Paksot erősítő Böde Dániel csapattársként már ünnepelt együtt Magyar Kupa-győzelmet, szerda este viszont ellenfelek lesznek és csak egyikük emelheti magasba a trófeát a Puskás Arénában (Fotó: Árvai Károly)
A Ferencváros 31 éves csapatkapitánya szerint nagyszerű kupadöntő elé néznek, és bízik benne, nem kell barátjával, Böde Dániellel farkasszemet néznie.

 

– Alaposan felkészült Böde Dánielből?
– Ifjú tehetség, a mezőny még csak most tanulja a nevét… A viccet félretéve, Dani az évek alatt rúgott néhány gólt a hálómba. Eleinte paksi játékosként, amikor a Pécs színeiben védtem, majd amikor a Fradiban voltam, már szerencsére csak edzésen küzdöttünk egymás ellen a Népligetben.

– Ha tizenegyest rúgna önnek, tudná merre vetődjön?
– Van közös múltunk, a múltban jó néhány elvégzett büntetőjét láttam hátulról. Ettől függetlenül remélem, hogy szerda este nem kell szemtől szemben állnom vele úgy, hogy ő a büntetőponton igazgatja a labdát.

Az egykori kapus, Sztanyiszlav Csercseszov azt nyilatkozta, a tizenegyeseket illetően nem ad
külön tanácsokat önnek, hiszen az a kapusedzők feladata. Elemeztek mindenkit becsülettel?

– A bajnoki mérkőzések előtt is külön készülünk az ellenfél szögleteire, szabadrúgásaira, tizenegyeseire, a kupadöntőben ez nyilvánvalóan hatványozottan igaz. Ez mégiscsak olyan mérkőzés, amelyen benne van a pakliban, hogy tizenegyespárbajra kerül sor, és az döntsön a végső győzelemről. Így nem három-négy végrehajtóra készülünk, hanem mindenkit elemeztünk, akiről a szakmai stáb talált elérhető anyagot.

– Hogy érzi, sok dolga lesz a kapuban?
– A Paks mérkőzései általában eseménydúsak. Ráadásul kupadöntő áll előttünk, amelyen teljesen más a tét. Kíváncsi leszek, hogy az ellenfél mennyire vállalja fel azt a játékot, amelyet korábban megszokhattunk tőle. Az előző két mérkőzésünkön, amelyeket egymás ellen játszottunk, úgy vettem észre, jóval óvatosabbak voltak a paksiak. Az előreívelt labdákra persze nagy elánnal mentek, próbáltak helyzeteket kialakítani, de a védekezésre sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek, mint korábban. Ez már nem az a totális futball volt, az a kamikaze stílus, amely korábban jellemezte őket.

– Kivárásra játszó ellenfélre számít?
– Inkább úgy fogalmaznék, szervezett Paksra számítok. Olyan csapatra, amely védekezésből lendül támadásba, és kihasználja, hogy fizikailag erős. Sokszor láthattuk, a paksiak szeretik a párharcokat, a labdaszerzést követően gyorsan képesek az ellenfél védelme mögé kerülni, erre oda kell figyelnünk. Bízom benne, hogy a tavaszi hazai meccstől eltérően, amelyen meglepetésre három nullára kikaptunk, ezekre a szituációkra jól tudunk reagálni. Ha így lesz, nyerünk.

– A hétvégi, MTK elleni kudarc nem mennyire szegte a kedvüket? Nagyon belerondított a bajnoki ünneplésbe?
– El kell ismerni, közvetlenül a mérkőzés után nem volt felhőtlen a hangulat az öltözőben. Vezetőedzőnk néhány percben rendbe tette a dolgokat, higgadt maradt, arra kért bennünket, profi játékosként ünnepeljük meg a bajnoki címet, és tanuljunk az estéből. Tisztában voltunk azzal is, másnap reggel edzés van a Népligetben, így természetesen nem volt hajnalig tartó buli. A fieszta addig tartott, amíg abban a harminc-negyven percben átvettük az érmeket, együtt ünnepeltünk a szurkolókkal. Onnantól a szerdai kupadöntőre készülünk. A vasárnap délelőtti tréningen már minden idegszálunkkal arra koncentráltunk, hogy a bajnoki elsőség mellé minél nagyobb esélyünk legyen begyűjteni a kupaaranyat is.

– Az ellenfél is elismerte, a finálé esélyese a Ferencváros. Bírják a lelki terhet?
– Egyáltalán nem teherként éljük ezt meg. Évek óta bennünket emlegetnek a bajnokság esélyeseinek, és az elmúlt négy esztendőben rendre sikerült is begyűjtenünk az aranyérmet. Ebből a szempontból is edzettek vagyunk, nem jelent gondot, ha a Magyar Kupa fináléjában is esélyesként kell pályára lépnünk. Másfelől az elmúlt időszakban a nemzetközi porondon több olyan mérkőzést játszottunk, amelyen megszokhattuk, hogy minden mozdulatnak mérkőzést befolyásoló jelentősége lehet. Ez is előny lehet nekünk, hiszen a kupadöntő az esztendő egyik legfontosabb kilencven perce. Remélhetőleg nagyszerű meccs lesz.

B. B.

AKÁR NÉZŐCSÚCS IS SZÜLETHET
Az MLSZ beszámolója szerint kedd estig már majdnem negyvenezren váltottak jegyet a Puskás Arénában rendezendő mérkőzésre. Ennél többen csak egyszer, 1955. augusztus 20-án nézték meg a helyszínen a hazai kupafinálét, amikor 40 ezren mentek ki a Nép­stadionba, ahol ez volt az első kupadöntő. A Vasas – többek között a közelmúltban elhunyt Raduly József góljával – 3:2-re verte meg a Honvédot, a piros-fehérektől Kocsis Sándor és Budai II László talált be, de az Aranycsapatból Puskás Ferenc és Czibor Zoltán is játszott azon a meccsen. Érdekesség, hogy akkoriban nem minden évben rendezték meg a sorozatot, előtte 1952-ben, utána legközelebb 1958-ban hirdettek győztest.
Az biztos, hogy Böde Dániel (balra) nem árulta el Dibusz Dénesnek, hova rúgná neki a tizenegyest (Fotó: Árvai Károly)
Az biztos, hogy Böde Dániel (balra) nem árulta el Dibusz Dénesnek, hova rúgná neki a tizenegyest (Fotó: Árvai Károly)


Böde Dániel,
a paksiak csatára előre megmondta, hova lövi a labdát korábbi ferencvárosi csapattársának, Dibusz Dénesnek, ha esetleg tizenegyespárbaj dönt a kupaarany sorsáról.

SOKAT ÉRŐ GYŐZELEM
A kupagyőztes indulhat az Európa-konferencialiga első selejtezőkörében, ha viszont a biztos BL-selejtezős Ferencváros nyer, akkor az Ekl-indulás joga az OTP Bank Liga 4. helyezettjére, tehát a Mol Fehérvárra száll át. A pénzdíjra sem lehet panasz, a csapatok fordulónként növekvő prémiumért játszottak, a győztes 100 millió, a döntő vesztese 50 millió forint díjazásban részesül.

– Sok gólt lőtt Dibusz Dénesnek?
– Hajdanán igen – felelte nevetve Böde Dániel, a Paksi FC csapatkapitánya. – Azon kevés kapusok egyike, aki ellen dupláztam és tripláztam is. Ez még akkor volt, amikor ő Pécsen védett, én pedig Pakson játszottam, aztán a Fradiban csapattársak lettünk. Azokban az években az edzésen rúgtam neki néhány gólt, de sajnos ez régen volt. Mint ahogyan az is, hogy a Ferencváros kapujába betaláltam, éppen tíz esztendeje, hogy legutóbb sikerült. Igaz, ebben az is szerepet játszott, hogy a tíz évből hetet az Üllői úton töltöttem… Mit ne mondjak, nem bánnám, ha a kupadöntőben lőnék egyet.

– Mi a legszebb közös élményük Dibusz Dénessel?
– Sok van, mert bajnoki címet és Magyar Kupa-győzelmet is ünnepelhettünk együtt, ráadásul nem is egyszer. Mindketten háromszoros kupagyőztesnek vallhatjuk magunkat, azt már csak halkan teszem hozzá, ő is akkor emelhette magasba legutóbb a serleget, amikor én.

– Vajon melyikük jut háromról négyre?
– Meglátjuk. Történjék bármi a fináléban, büszkék lehetünk arra, amit ebben a sorozatban elértünk. A döntőbe jutással történelmet írtunk, ami azzal is jár, hogy egy érmet már biztosan a nyakunkba akasztanak. Már csak a színe kérdéses.

– Ha kupagyőztes lenne a Pakssal, az felérne a Fradival nyert bajnoki címmel?
– Igen!

– Apró szépséghiba, hogy Dibusz Dénes szerint az FTC a párharc esélyese…
– El kell ismerni, nem mi vagyunk a favoritok. Vezetőedzőnknek, Bognár Györgynek is igaza volt, amikor úgy nyilatkozott, a Ferencváros erősebb a Paksnál.

– Ezzel nem a mézesmadzagot akarják elhúzni a rivális előtt?
– Nem, dehogy! Szerintem senki sem vitatja, hogy a Fradi évek óta kimagaslik a mezőnyből.

– Ezt értsük úgy, hogy sansza sincs a Paksnak?

– Ezt nem mondtam! Maradjunk annyiban, egy kiváló és egy jó csapat találkozik. Az pedig köztudott, hogy egy meccsen bármi megtörténhet.

– Ezt bizonyítja az is, hogy február hatodikán három nullára megverték az FTC-t?
– Abból a mérkőzésből nem érdemes messzemenő következtetést levonni. Mint ahogy abból sem, hogy két hete kettő egyre kikaptunk a Ferencvárostól. Minden meccs más, a kupamérkőzés pedig végképp más, mint egy bajnoki. Afelől sincs kétségem, hogy a legutóbbi összecsapáshoz képest itt is, ott is változik az összeállítás a döntőre. De bárhogy is álljunk fel, ellenfelünk nem akarhatja jobban a sikert nálunk!

– Hogyan teltek az elmúlt napok? Szüntelen űzték-hajtották egymást, hogy gyerünk, verjük meg a Fradit?
– Gondolja, hogy bármelyikünket motiválni kell? Akad egy-két olyan játékos a csapatunkban, aki még nem lépett pályára harmincezer néző előtt, ám a saját példám is azt mondatja velem, ez nem jelenthet terhet. A címeres mezt először Törökországban ölthettem magamra, Isztambulban hatvanezren tomboltak a tribünön, mégis gólt szereztem. Bízom abban, ahogyan engem feldobott akkor a frenetikus hangulat, olyan jó hatással lesz a társaimra is a Puskás Aréna légköre. Állítom ezt annak ellenére, hogy eddig én is csak nézőként, a Ferencváros–Juventus és a Magyarország–Anglia meccsen jártam az arénában. A lelátón jól éreztem magam, remélem, a pályán sem lesz másként.

– A hírek szerint rengetegen kelnek útra Tolna megyéből. Érzékelhető a fociláz?
– Már az Újpest elleni elődöntő előtt tapintható volt, azóta csak fokozódott. Én is úgy hallottam, sokan kísérnek el bennünket, szülőfalumból, Madocsáról például különbusz jön. A legjobban annak örülök, hogy a nagyobbik fiam is ott lesz a meccsen. Danika a Paks U10-es csapatában játszik, hiszem, hogy olyan élményben lesz része, ami nagy lökést ad neki a folytatásra.

– Ha tizenegyespárbaj döntene, odaállna?
– Nem számítok rutinos büntetőrúgónak, talán ha nyolcat lőttem eddigi felnőttkarrierem során. Szerencsére több jó rúgótechnikájú játékosunk van, arról nem beszélve, hogy vezetőedzőnknek, Bognár Györgynek kitűnő szeme van a futballhoz, szóval, ha arra kerül a sor, majd ő kijelöli azokat, akik a sorsdöntő szituációban is meg tudják őrizni hidegvérüket. Ilyenkor már inkább a tiszta fejre van szükség, mintsem a jó technikára.

– Tegyük fel, egy tizenegyest önnek is el kell végeznie. Ha Dibusz Dénes áll önnel szemben, tudja, hova kell lőni a labdát?

– Persze, a kapuba!

P. T.

A KÉP KATTINTÁSRA NAGYOBB LESZ!
A KÉP KATTINTÁSRA NAGYOBB LESZ!


MAGYAR KUPA
DÖNTŐ
19.30: Ferencvárosi TC–Paksi FC

Budapest, Puskás Aréna (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik