NB I: „Itt több lehetőségem lesz” – Nebojsa Vignjevics a Honvédról

– Túl vannak az edzésen és egy videokonferencián. Mi volt a téma?
– Egy Spanyolországban élő mentáltrénerrel beszélgettem – válaszolta lapunknak Nebojsa Vignjevics, a Budapest Honvéd 53 éves szerb vezető­edzője. – Több mint két órán át beszélgettünk, két perce fejeztük be.

– A saját lelkét erősítette?
– A magamét is. A labdarúgás százszor összetettebb sportág annál, mint hogy ki milyen taktikát alkalmaz, illetve ki milyen pontosan adja be a labdát. Magamat is erősítenem, fejlesztenem kell mentálisan, sokszor úgy vagyok vele, hiába tudom, mit kellene mondanom, nem tudom megfelelően kifejezni magam. A spanyolországi specialistával arról is szót ejtettünk, hogyan oldjuk meg az önbizalom kérdését, mit mikor érdemes mondani a futballistáknak. Mindig is szerettem beszélgetni velük, ők teljesen más szemszögből közelítenek a különböző helyzetekhez. Abban pedig egyetértettünk, hogy minden futballistát másként kell kezelni.

– Ha már játékosok: a klub belehúzott az átigazolási időszak végére, az utolsó órákban ghánai védő és izlandi válogatott szélső érkezett. Teljes a keret?
– Jelentősen erősödtünk a télen. Úgy is mondhatnám, a mostani keret tökéletesen alkalmas a célok elérésére. Előfordulhat, hogy az újonnan érkezőknek némi időre lesz szükségük a beilleszkedéshez, a taktikánk elsajátításához, de már azzal is nagyot léptünk előre, hogy az érkezésükkel sokkal élesebb lesz a harc a csapatba kerülésért. Küzdjenek meg egymással!

– Az, hogy eddigi két bajnokiján öt gólt szerzett a Honvéd, jelzésértékű?
– Akár… De nálam sokkal fontosabb a fegyelem, illetve hogy a hétvégén a Fehérvár ellen egy nullás hátrányban sem estünk össze, és megfordítottuk a meccs állását. A kemény munkában hiszek, a szép játék csak azután következhet. Nem vagyok önmagam ellensége, szeretem a gólokban gazdag focit, de az nem jön magától. Ha nem védekezünk jól, képtelenség nyerni, és ahogy a védekezés nem csupán a hátvédek feladata, a támadás sem kizárólag a támadóké. Jó példa erre Tamás Krisztián, aki balhátvédként két gólpasszt adott ezen a két meccsen.

– Ezzel a kerettel hol a helye a Honvédnak a tabellán?
– Nem a nyolcadik helyen, amelyen most állunk, az biztos, hanem sokkal előrébb. Más kérdés, hogy ezt alighanem az érkezésem előtt is jól tudták a csapatnál. De erről nem elég beszélni, meg is kell mutatni.

– Angolul beszélgetünk, ám az imént magyarul fejezte ki magát. Mondhatjuk, hogy egyre jobban megy a magyar nyelv?
– Mindennap gyakorolom. Az edzéseken is próbálom használni, a minap a tréningen a francia Zinédine Machachnak kezdtem magyarul magyarázni, szokja ő is a nyelvet. Minden a gyakorláson múlik.

– Újpesti időszakát követően néhány hónapig Lettországban dolgozott. Hiányzott Budapest?
– Nagyon. Sohasem tagadtam, hogy Magyarország a második otthonom, a családom itt él, a gyerekek itt járnak iskolába. Bíztam benne, hogy előbb-utóbb ismét megtalál a megfelelő munka az NB I-ben.

– Melyik a jobb csapat, a Honvéd vagy az Újpest?
– Köszönöm, tényleg jó kérdés… Egyébként úgy érzem, itt, a Honvédnál sokkal több lehetőségem lesz. Újpesten sokszor meg volt kötve a kezem, de mindig kiálltam a klub mellett, ilyen a mentalitásom. Nem véletlenül voltam a csapat vezetőedzője több mint hét éven át. A Honvédnál talán még emlékezetesebbet alkothatok.