Marin is a Fradié – tavaly óta 9 milliárd forinttal nőtt az NB I összértéke!

You can read the Story in English here!

Bár az átigazolási időszak hivatalosan több mint két hete lezárult a labdarúgó NB I-ben, szabadon igazolható futballisták továbbra is szerződtethetők, a napokban is változtak a keretek. Viszont mivel most már nem várható nagy mozgás, érdemes összegezni a nyári hazai piaci fejleményeket, tendenciákat. Ami a fő számokat illeti: az előző három idényhez hasonlóan szeptember közepéig most is kilencven körül alakult az új szerzemények száma (az idén – szombati állás szerint – nyolcvannyolcan, tavaly kilencvenhárman érkezek, két éve nyolcvanhatan), a távozóké pedig ismét meghaladta a százat (százhét – tavaly kilencvennégy volt, előtte viszont száztizenkilenc és száznégy).

A legtöbb új játékost a Mezőkövesd szerződtette, tizennégyet, miközben a legtöbben (17) Kövesdről is távoztak. Érdekesség, hogy a matyóföldiek 2016-os feljutásukat (amikor a jelenlegi vezetőedző, Pintér Attila az első időszakát töltötte a klubnál) követően másfél év alatt száz helyen változtattak a keretükön, utána viszont már nem volt kiemelkedően nagy mozgás nyaranta, tavaly szeptemberig például csak nyolc játékos érkezett. A helyzet azután változott meg, hogy Pintér Attila visszatért, és hozzákezdett a keret átalakításához. Mint keretes írásunkból kiderül, tudatos döntés eredménye, hogy a nyáron héttel csökkent a klubnál a légiósok száma, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy a teljes OTP Bank Ligában jelenleg harmincöttel kevesebb külföldi szerepel, mint az előző idényben. Más kérdés, hogy az NB I-es keretek 41.6 százalékát így is légiósok alkotják. A szomszédos országok közül nálunk és a szintén 41%-os horvátoknál a legmagasabb ez az arány, de hasonló a szlovákoknál is (40.5 százalék), míg a legalacsonyabb a szerb (17) és az ukrán élvonalban (19).

AKÁRCSAK A 2016-OS, AZ IDEI EB SEM TETT MINKET VONZÓBBÁ

A Mezőkövesd mellett a ZTE igazolta át a legtöbb új játékost, tizenegyet. A zalaiak tavaly nyáron tizennyolc szerzeménnyel még listavezetőnek számítottak, mostanra ez a szám csökkent, de még mindig magasnak számít, azért is, mert Zalaegerszegre érkezett a legtöbb kölcsönjátékos (4). Továbbá a Fradival holtversenyben a ZTE szerződtette a legtöbb külföldit, hetet, miközben – egyedüliként az NB I-ben – a Paksi FC továbbra sem igazolt légióst. A legkevesebb új arc az Újpest öltözőjében tűnt fel a nyáron, mindössze négyen érkeztek, mind a négyen légiósok. Viszont kilencen távoztak a klubtól, és ha ehhez még hozzátesszük, hogy több kulcsember sérüléssel bajlódik, megérthetjük, hat forduló alatt miért nem tudott még győzni a meglehetősen szűk kerettel dolgozó Michael Oenning vezetőedző csapata. A legkevesebben, mindössze hárman az újonc Gyirmóttól távoztak.

A nyári átigazolási időszak legnagyobb csalódásának egyértelműen azt tekinthetjük, hogy a bravúros Európa-bajnoki szereplés ellenére a nemzetközi játékospiacon nem nőtt meg a kereslet a magyar játékosok iránt. Az Eb-n tizenkét NB I-es játékos szerepelt a mieink keretében – az előző idény végén az amerikai profi ligába szerződő Schön Szabolcsot (FC Dallas) és Gazdag Dánielt (Philadelphia Union) már nem számolva. Közülük a torna után a Ferencváros lejáró szerződésű csapatkapitánya, Lovrencsics Gergő (Hajduk Split – Horvátország), az MTK-s Varga Roland (al-Ittihad Kalba – Arab Emírségek), valamint a paksi gólkirály, Hahn János (DAC – Szlovákia) és a fehérvári védő, Bolla Bendegúz (Wolverhampton – Anglia, onnan kölcsönbe Grasshoppers – Svájc) került külföldre. Az utóbbi kettő azonban az Eb-n- nem is játszott, de Lovrencsics és Varga Roland sem a kontinensbajnokságnak köszönhetően váltott klubot, hiszen egyikük sem volt kulcsember a válogatottban. Ugyanakkor az Eb után a nem itthon játszó alapemberek közül is csak Nagy Ádám igazolt az angol másodosztályú Bristol Cityből az olasz másodosztályú Pisába. A nyáron összesen tizenegy magyar játékos ment az NB I-ből külföldre, ami hiába előrelépés a tavalyi négyhez képest, topligába az idén sem került senki, illetve Bollát topligás (angol) klub szerződtette, de egyelőre kölcsönben Svájcban bizonyíthat. Ráadásul, ahogyan tavaly, az idén is hat korábbi U-válogatott tért haza az első osztályba, tehát összességében csak öttel emelkedett a külföldön szereplők száma.

TÖBB MINT KILENCMILLIÁRD FORINTTAL ÉR TÖBBET AZ ÉLVONAL

Ami a nyár, illetve az elmúlt egy év leginkább kedvező fejleménye, hogy egyértelműen nőtt az NB I értéke, javult a nemzetközi megítélése, és ezt nem csupán azért jelenthetjük ki, mert a Transfermarktnál 105 millióról – minden korábbi rekordot megdöntve – 133.59 millió euróra (mintegy 46 milliárd forintra) emelkedett a keretek együttes becsült értéke (több mint kilencmilliárd forintnak felel meg az emelkedés mértéke). Hanem például azért is, mert az előző kupaidényben az egykori keleti blokk bajnokai közül (a volt szovjetunióbelieket leszámítva) csak a Ferencváros tudott bejutni a Bajnokok Ligája csoportkörébe.

Ennek és a nyári átigazolásoknak is köszönhetően tavaly óta tizenötmillió eurót is meghaladó mértékben, 40.25 millióra nőtt az FTC keretének becsült értéke. Viszont ami a számháborúnál is fontosabb, a magyar bajnok most már azon a szinten van, hogy tehetős belga és dán klubok ajánlatai ellenére is meg tudta tartani egyik legjobbját, a norvég válogatott Tokmac Nguent, vissza tudta csábítani a tavaly még a Premier League-ben szereplő bosnyák válogatott Muhamed Besicet, majd szerződtette a korábbi német válogatott Marko Marint, megvásárolta az ugyancsak bosnyák válogatott Stjepan Loncar és a norvég válogatott Kristoffer Zachariassen játékjogát (előbbi árát 2.5, utóbbiét 1.5 millióra teszi a piaci portál), és szerződtette a Crvena zvezda szerb U21-es válogatott tehetségét, a húszéves Zseljko Gavricsot, aki 4.5 millió eurós becsült értékével az NB I legértékesebb játékosa jelenleg. Az FTC keretének valós értékét azonban mi sem mutatja jobban, hogy a csapat 21 légiósából (ez a legtöbb az NB I-ben) tizenhatan aktív válogatottak, tehát az elmúlt egy évben is szerepeltek hazájuk nemzeti csapatában, és ha a magyarokat is hozzáadjuk, ez a szám eléri a húszat, közülük négyen – Botka Endre, Sigér Dávid, az ukrán Olekszandr Zubkov és a szlovák Róbert Mak – a nyári Eb-n is játszottak.

Válogatott és utánpótlás-válogatott játékosok sora lát fantáziát és fejlődési lehetőséget a magyar élvonalban, és nemcsak a Ferencváros tud ilyen szintű labdarúgókat szerződtetni. Az Eb-n például négy NB I-es klub öt játékosa szerepelt, a ferencvárosiak mellett Nikolai Alho (MTK) a finn, Viszar Muszliu (Mol Fehérvár) és az Újpestről azóta távozó Kire Risztevszki az északmacedón csapatban lépett pályára, míg a nyáron érkezők közül a Fehérvár szerzeménye, az ukrán Jevhen Makarenko is játszott két Eb-meccsen. A hazai válogatottakkal együtt tizenhárom labdarúgó lépett pályára a magyar bajnokságból a kontinenstornán, a szomszédos országok közül az ukránokkal holtversenyben ez volt a legmagasabb szám, míg például az osztrák Bundesligából csak egy futballista szerepelt, a szerb, a román és szlovén ligából egy sem.

A nyáron a Fradi és a Mol Fehérvár mellett (Makarenkón kívül Michael Lüftner cseh, Kenan Kedro bosnyák, Lamin Jallow gambiai válogatottnak vallhatja magát ) a Kisvárda (Jasmin Mesanovic, bosnyák), a Puskás Akadémia (Libor Kozák, cseh), a Budapest Honvéd (Nenad Lukics, szerb), az MTK (Gheorghe Grozav, román; Ylber Ramadani, albán), a ZTE (Emir Halilovic, bosnyák; Eros Grezda, albán), a DVSC (David Babunszki, északmacedón) és a Gyirmót (Florent Hasani, koszovói) is igazolt válogatott játékost. Összesen tizenhat olyan új igazolásról van szó, aki játszott már hazája nemzeti csapatában, többségük az elmúlt két évben is, de ha a marokkói válogatottban az érkezése után, ősszel bemutatkozó ferencvárosi Ryan Mmaeét is ideszámoljuk, tizenhét válogatott szerzeményről beszélhetünk. Közülük hét labdarúgóért átigazolási díjat is fizetett klubja.

MÁR NEM A MÁSHOVÁ NEM KELLŐ JÁTÉKOSOK GYŰJTŐHELYE

A fentiek együttesen mind hozzájárultak ahhoz, hogy a legtöbb egyesületnek - tehát nem csak a Ferencvárosnak - emelkedett a becsült értéke, növelve ezzel a bajnokság értékét, színvonalát is. Most azért már messze nem arról a nemzetközi szinten lesajnált bajnokságról beszélhetünk, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt, amikor egy-egy nyári átigazolási időszakban elárasztották az NB I-et a máshova nem kellő, ingyen igazolható délszláv játékosok. Az előrelépés következő szintjét az jelenthetné, ha a Ferencváros mellett másik magyar klub is rendszeresen be tudná verekedni magát a jövőben valamelyik európai kupasorozat csoportkörébe, a másik kihívás pedig, hogy a válogatott szintű légiósok mellett egyre több magyar játékos is ki tudjon emelkedni, hogy a jelenleginél jóval többen juthassanak el a legerősebb európai bajnokságokba.