Korábban, az európai topligák átigazolási piacának januári zárása után már szóltunk arról, hogy a négy legerősebb bajnokság csapatai ezen a télen, az előző idény azonos időszakához viszonyítva 556.5 millió euróval költöttek kevesebbet új játékosok vásárlására. Magyarországon jelentős költekezés, főleg télen eddig sem jellemezte a csapatokat és ebben a tekintetben idén sem változott a helyzet: a Transfermarkt adatai szerint a téli időszakban 2019-ben 1.8, 2020-ban 1.82, 2021-ben 1.85 millió eurót költöttek a csapatok új játékosokra (a legdrágább téli igazolásnak a ferencvárosi Henry Wingót tartják, 770 ezer euróval). A kissé emelkedő tendencia alighanem annak köszönhető (főképp a 2018-as, 350 ezer eurós kiadáshoz képest), hogy immár harmadik idény óta folyamatosan bejut valamelyik csapatunk (egyszer a Vidi, kétszer a Ferencváros) az Európa-liga vagy a Bajnokok Ligája-csoportkörébe, és az ott megkeresett összegből télen is többet költenek.
2021, tél: 126 átigazolás (72 érkező, 54 távozó) 2020, tél: 165 átigazolás (81 érkező, 84 távozó) 2019, tél: 144 átigazolás (76 érkező, 68 távozó) |
Statisztikák forrása: Transfermarkt |
Viszont jelentősebb változást az előző évhez és a 2019-eshez képest is az összes téli átigazolás számában találhatunk. A Transfermarkt adatai szerint két évvel ezelőtt, télen 144, tavaly 165, idén 126 tranzakciót regisztráltak a csapatok. Vagyis egy év alatt 24 százalékkal csökkent a játékosmozgások száma. Kilenccel kevesebben érkeztek, viszont harminccal kevesebben távoztak a kluboktól. A változás, főleg az érkezési oldalon lehet a koronavírus hatása is, míg a távozási oldal csökkenését az is befolyásolja, hogy ettől az idénytől újra van a legtöbb klubnak NB III-as második csapata, és az első keretből kiszorulók közül többen ott kapnak lehetőséget és nem hagyják el a klubot.
Viszont ezzel együttmegfigyelhető több klubnál is a korábbi átigazolási időszakokhoz képest egyfajta visszafogottság. A Paks és a Puskás Akadémia keretéhez például csak egy új játékos csatlakozott a télen (a tolnaiakhoz Vági András, a felcsútiakhoz a Fehérvárról kölcsönkapott Géresi Krisztián), de a bennmaradásért küzdő Újpesthez is csak ketten érkeztek idén. A kisebb mozgáshoz az a tendencia is hozzájárul, amivel múlt heti cikkünkben foglalkoztunk: 2020-hoz képest nyolc százalékkal csökkent azoknak az új szerzeményeknek a száma, akik fél év elteltével már távoznak is, tehet javuló tendenciát mutat az új igazolások „beválása”.
Érdekes adat, hogy az előző két évben mindig voltak külföldről hazatérő magyar igazolásai a kluboknak: 2019 telén hét, 2020-ban négy, idén viszont egy sem. A kivételt a Fehérvárra szerződött Dárdai Palkó jelenthetné, de ő Berlinben született, és nem is játszott korábban soha Magyarországon. Változás még az előző két évhez képest, hogy ezen a télen egyetlen új ukrán légiós sem jött az NB I-be, miközben tavaly és tavaly előtt télen egyaránt hárman. |
A legtöbb érkezőt, tízet a DVTK jelentette be (mind a tízen külföldiek), s a Mezőkövesd is nyolcnál állt meg (a nyolcból heten légiósok). Mindkét csapatnál jelentősen nőtt ezzel a versenyhelyzet a klubon belül, ugyanis Diósgyőrből csak négyen távoztak (Rui Pedro éppen Mezőkövesdre), Mezőkövesdről hárman.
A télen 33 olyan új légiós érkezett a csapatokhoz, aki az őszi szezonban nem Magyarországon szerepelt. Tavaly ez a szám 29 volt, tavaly előtt 31, tehát ezen a téren nem beszélhetünk számottevő változásról. Viszont folyamatosan emelkedik az NB I-be szerződő válogatott külföldiek száma. Az idén érkezett 33 új légiósból 12-en szerepeltek már hazájuk felnőttválogatottjában, míg 17-en utánpótlás-válogatottak voltak. A legtöbben, heten, horvátok érkeztek, ebből hatan Diósgyőrbe az új, szintén horvát vezetőedzővel, Zoran Zekiccsel együtt.
Ugyanakkor azzal, hogy a külföldi érkezők száma nem változott, viszont a távozóké csökkent, értelemszerűen tovább nőtt a légiósok aránya az NB I-ben: 44.7 százalékra (a Transfermarkt 340 NB I-es játékost tart számon, közülük 152-en légiósok). Ezzel párhuzamosan az NB I játékosainak becsült összértéke a két évvel ezelőtti 103.3 millió euróról 122.35 millióra emelkedett a piaci portálnál. A légiósok magas arányát illetően a térségben, a szomszédos országokkal összevetve a magyar első osztály a horvát mögött a 2. helyen áll, de a dobogós horvát, magyar, szlovák hármas között elhanyagolható a különbség, 43-45 százalék közötti a légiósok aránya mind a három élvonalban. Becsült átlagos keretértékben a magyar OTP Bank Liga az 5. a térségben (az ukrán, az osztrák, a román és a szerb bajnokság után).
Légiósok aránya | Becsült keretérték (millió euróban) | |
1. HNL (Horvátország): | 44.8 | 24.67 |
OTP Bank Liga (Magyarország): | 44.7 | 10.20 |
Fortuna Liga (Szlovákia): | 43.6 | 5.88 |
Prva Liga (Szlovénia): | 37.0 | 6.19 |
Liga 1 (Románia): | 34.5 | 11.23 |
Osztrák Bundesliga (Ausztria): | 32.6 | 28.00 |
Premjer-liha (Ukrajna): | 23.8 | 28.25 |
Szuperliga (Szerbia): | 16.3 | 10.73 |
2021.02.18-i, 12.00 órai adatok, forrás: transfermarkt.de |
A Transfermarktnál az NB I legértékesebb keretének a Ferencvárosét becsülik, rekordot jelentő, 31.25 millió euróval (2. a Mol Fehérvár 18.63 millióval, 3. a Puskás Akadémia 9 millióval, a 12. a Budafok 4.7 millióval). Az NB I legértékesebb játékosának a 2.8 millióra taksált, norvég Tokmac Nguent tartják, akinek kétmillió euróval emelkedett a becsült értéke, azóta hogy 2019-ben a Ferencvároshoz szerződött. Aligha véletlen, hogy az NB I legértékesebbnek tartott tizenegyébe hét játékost is az FTC ad (négyet a Fehérvár). Jelenleg a tabellán is hasonlóan nagy a Ferencváros előnye, mint az értékeket tekintve – ebben az idényben valószínűleg már behozhatatlan.