Honvéd: Ki és be is lehet kerülni a keretbe – Bódog

– Visszanézte a Kisvárda elleni bajnokit?
– Természetesen, a csapattal közösen is – mondta a Nemzeti Sportnak Bódog Tamás, a Budapest Honvéd vezetőedzője, utalva a vasárnapi, 2–1-re elveszített mérkőzésre. – Nem kell szépíteni, nem futballoztunk jól, a nagy akarásnak nyögés lett a vége. Mivel csütörtökön az Európa-igában léptünk pályára, s lejátszottunk százhúsz percet a finn Inter Turku ellen – de legalább továbbjutottunk –, érthetően fáradtabban, nehezebben mozogtunk vasárnap. Éppen ezért nem is erőltettük annyira a letámadást, próbáltunk védekezőbb felfogásban játszani, de már a meccs elején megdőlt a stabil védekezésre alapuló stratégiánk, hiszen hamar hátrányba kerültünk, változtatnunk kellett. No de ez már a múlt, nem tudunk mit tenni, előre kell néznünk.

– Töretlenül bízik a letámadásra épülő filozófiában?
– Ne feledjük, hat hete dolgozunk együtt a csapattal, nem úgy megy, hogy egyik pillanatról a másikra megváltozik minden. A kispesti játékosok évek óta védekező felfogásban léptek pályára, ezen próbáltunk a nyáron változtatni, s úgy érzem, jó úton jártunk. Tudtuk, hogy nem lesz könnyű, időre van szükségünk, mivel nem lesz olyan gyors az átmenet. Persze, az MTK és a Kisvárda elleni bajnoki vereség után van némi bizonytalanság a fejekben – tudom, ha jönnek a győzelmek, könnyebb hinni abban, amit teszünk. Az eredményesség egyelőre elmaradt, de nem is lehet kérdés, maradunk a filozófiánknál. Kétségtelen, finomítanunk kell a játékunkon, ezen leszünk a bajnoki szünetben, s biztos vagyok benne, hogy eredményesebbek leszünk a folytatásban, s a mutatott produkcióban is előrelépünk.

– A vasárnapi sajtótájékoztatón is elmondta, a játék nem az igazi: mi a legnagyobb probléma?
– A csapatként együtt mozgáson még kell csiszolnunk, sokszor szétszakadunk. Ha letámadunk, nem csúszhatunk el, ha mégis, máris akadozik a rendszer. Mivel a labdarúgók hozzáállására nem lehet egy rossz szavam sem, mennek, akarnak, küzdenek, hiszem, hogy már a jövő heti, Diósgyőr elleni bajnokin látszik a fejlődés. Nem kell temetni a csapatot, hiszen mindössze két mérkőzés ment le a bajnokságból, még nagyon az elején járunk.

– Ha már hozzáállás: Djordje Kamber csereként, kényszerből állt be a Várda ellen, s harminchat évesen az egyik legjobbnak, ha nem a legjobbnak bizonyult. Pedig vele – kimondva-kimondatlanul – már nem kulcsjátékosként számol a szakmai stáb.
– Djordje Kamber mentalitása példaértékű. Ennek az elképesztő akaratnak belülről kell fakadnia, olyan győzni akarás munkálkodik benne, amilyen keveseknél. Kétségtelen, jó nézni kívülről. Bízom benne, hogy mindenki átveszi, azok a fiatalok is, akik velünk edzenek. Sok jó, tehetséges, ambiciózus futballista érkezett hozzánk, azért szerződtettük őket, mert nagy potenciál van bennük, valóban megérdemlik.

– De a legtöbbjük csak mellékszerephez jutott korábban.
– Igen, ez igaz, csak Tamás Krisztián játszott alapemberként a Zalaegerszegben az előző idényben, a többiek, akik jöttek, kevesebb játékperchez jutottak. Itt is ki kell emelnem, hogy időre van szükség, míg utolérik magukat, ezt el kell fogadni.

– Várható még változás a keretben?
– Inkább úgy fogalmaznék, hogy ki és be is lehet kerülni a keretbe.

– A DVTK elleni összecsapás után újra fellépnek a nemzetközi kupaporondon: mit vár a Malmö elleni Európa-liga-mérkőzéstől?
– A Malmö vezeti a svéd bajnokságot, ez nem lehet a véletlen műve, az egyik legnehezebb ellenfelet kaptuk, de jó, hogy legalább idehaza léphetünk pályára. Egyelőre a Diósgyőr elleni bajnoki lebeg a szemünk előtt, a játékban és az eredményességben előre kell lépnünk – remélem, hogy sikerül.