FTC: Célunk, hogy a legutóbbihoz hasonló eredményeket érjünk el – Varga Roland

– Ebéd előtt vagy már után?
– Most indulunk az étterembe – felelte a Nemzeti Sportnak hétfő délt követően néhány perccel Varga Roland, a Ferencváros szélsője, aki ezekben a napokban a zöld-fehérekkel az ausztriai Bad Radkersburgban edzőtáborozik. – Nemrégen ért véget a délelőtti edzés, ebéd után pihenünk néhány órát, hogy aztán következzen az újabb gyakorlás.

– A két tíznapos osztrák edzőtábor között két és fél napot lazíthattak idehaza. Sikerült kikapcsolódnia?
– Hétfőn délelőtt még pályán voltunk, csak azt követően indultunk haza Budapestre, csütörtök délután pedig már jöttünk is vissza. Jó volt kicsit lazítani, minden percet a családdal töltöttem. Megmutattuk magunkat odahaza… Szó sem lehetett aktív pihenésről, mert gyanítottam, nem várnak könnyű napok ránk, ha visszatérünk Ausztriába.

– Na, és bejött a sejtése?
– Be! Vasárnap és hétfőn is két tréningünk volt, semmi jelét sem érzem, hogy már a frissítés szakaszába értünk volna. Fáradtak vagyunk, nehezen mozog még a lábunk, de nincs ezzel gond, ez az időszak ilyen. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen Ausztriában remek körülmények között edzhetünk, a szálloda mellett van az edzőpálya, átsétálunk, nagyjából húsz méter lehet a távolság. A saját szobájában öltözködik mindenki, és az edzőmérkőzéseink is néhány percnyi útra vannak a hoteltől. Egyedül a vasárnapi, cseh Sparta Praha elleni ütközetre kell majd többet buszoznunk.

– Immár erősebb edzőpartnerek következnek. Érzik, hogy egyre inkább élesedik a helyzet?
– Ha a rivalizálásra céloz, akkor a válaszom igen, mert mindenki keményen harcol a helyéért. Nyilvánvalóan mindegyikünk szeretne ott lenni az MTK elleni nyitányon a kezdőcsapatban. Egyre élesebbek vagyunk, és a szakmai stáb is úgy választott edzőpartnereket, hogy a második tíz napban már nagyobb erőpróba várjon ránk. Az első etapban negyvenöt percnyi terhelést kaptunk a találkozókon, ez most alighanem megváltozik. Fontos, hogy mire elkezdődik az idény, mire jönnek a nemzetközi tétmérkőzések, minél több meccs legyen a lábunkban.

– Ha már a lába: a bokája teljesen rendben van?
– Lekopogom, igen. Az orvosi stáb folyamatosan kezeli, vizsgálja, néha még apró fájdalmat érzek, de a munkában nem akadályoz, és nekem ez a legfontosabb. Az első tíz napban a szakmai stáb is a fokozatosság elvét követte, így nekem is volt időm bemelegedni, hiszen az edzőmérkőzéseken negyvenöt percnyi játéklehetőséget kaptunk. Ahogy Szerhij Rebrov fogalmazott, a nyári szabadság után visszatöltöttek bennünket.

– Az edzőtáborban hogyan töltik a szabadidejüket? Feltéve, hogy van…
– Az első tíznapos etapban egyszer kaptunk fél napot: kedden és szerdán egymást követő két napon
volt edzőmérkőzésünk, így a csütörtöki regenerációt követően délután az esti megbeszélésig szabad foglalkozás várt mindenkire. Néhányan elmentünk kerékpározni, később megnéztük a közeli halastónál pecázó csapattársainkat. Engem nem különösebben vonz a horgászat, így inkább a biciklire szavaztam.

– Egyre több az érkező a keretben, Bogdán Ádám mellett a védő Adnan Kovacevic, a középpályás Aissa Laidouni, a csatár Roko Baturina érkezett, az albán Myrto Uzuni személyében pedig szélsőként újabb vetélytársat kapott. Nem tart tőle, hogy még nehezebb lesz beverekednie magát a kezdőcsapatba?
– Nincs abban semmi meglepő, hogy új játékosok érkeztek a klubhoz, hiszen még tovább szeretnénk fejlődni. Meglátjuk, hogyan alakul az idényem, most csak azzal foglalkozom, hogy mire jönnek a tétmérkőzések, minél jobb erőben legyek. Becsülettel elvégzem a munkát, minden tőlem telhetőt megteszek, hogy jó formába kerüljek.

– Vasárnap sorsolnak a Bajnokok Ligájában, böngészte már a lehetséges ellenfeleket?
– Igen, többször is. Miután a célunk az, hogy a legutóbbihoz hasonló eredményeket érjünk el, az első fordulót sikerrel kell vennünk. Persze nem árt résen lennünk, hiszen ezúttal egykörös párharcok lesznek. Újdonság lesz ez mindenkinek, fel kell készülnünk rá, hogy nem lesz javítási lehetőség. Az sem lesz mindegy, ki játszik odahaza, kinek kell utaznia, de ez már tényleg a szerencsén múlik. Egy mérkőzésen kell kihozni magunkból a legjobb teljesítményt, ezért dolgozunk, ezért szenvedünk most mindennap.