„Három nagyon fontos pillanatot tudok kiemelni – felelte Lanzafame a pályafutása eddigi legemlékezetesebb momentumait firtató kérdésre. – Az egyik természetesen a Serie A-ban szerzett első gólom, amelyet a Parma játékosaként jegyeztem a Chievo ellen (2009. november 8-án – a szerk.). Amikor egy labdarúgó elkönyveli az első találatát az olasz élvonalban, az olyan, mint egy beteljesült álom.”
„A második, és pályafutásom talán legjelentősebb pontja, amikor a feleségem és a családom előtt dupláztam Torinóban a Juventus ellen. Három–kettőre nyertünk, nagyon szép emlékként tekintek rá vissza” – folytatta Lanzafame. Ezt a mérkőzést 2010. május 9-én rendezték meg, a Parma harmadik gólját Jonathan Biabiany szerezte, míg a Juvénál Alessandro Del Piero és Vincenzo Iaquinta volt eredményes.
„A harmadik a Honvéddal szerzett bajnoki címem. A Ferencvárossal megnyert is szép emlék marad, de a Fradi mindig is Magyarország legjobb csapatai közé tartozott, míg a Honvéd abban az időben csak a harmadik-negyedik számú együttesnek számított, így szinte a csodával volt határos, hogy a Videotont, a Vasast és a Ferencvárost is magunk mögé tudtuk utasítani. Mind a három csapat jobb volt nálunk.”
Lanzafamétól azt is megkérdezték, gyerekkorában ki volt a kedvenc játékosa, továbbá ki volt a legjobb játékos, akivel valaha együtt futballozott.
„A brazil Ronaldo volt a példaképem, legfőképpen azért, mert gyerekként Inter-szurkoló voltam. A második kérdésre nehéz válaszolnom, mert hat-hét játékos is a legmagasabb szintet képviselte, de Buffont, Nedvedet, Del Pierót és Panuccit mondanám. Büszke vagyok rá, hogy velük együtt játszhattam.”
Az interjúban szóba került a magyar bajnokság, valamint az is, hogyan ment a beilleszkedése, amikor 2013-ban először hazánkba igazolt.
„Az emberek mentalitása teljesen más. Az olaszok általában nagyon temperamentumosak és ösztönösen élnek, míg a magyarok sokkal csendesebbek és visszafogottabbak. Napról napra kezdtem egyre inkább értékelni az itteni viselkedésmódot, de legbelül természetesen ugyanaz a forró fejű, energikus ember maradtam” – mondta Lanzafame, majd kifejtette véleményét az NB I-ről.
„A koronavírus-járvány megjelenése előtt úgy vettem észre, hogy a bajnokság színvonala javult, mert a klubok évről évre sok pénzt fektetnek be játékosok vásárlásába, főleg a külföldiekébe. A következő idénytől a klubok korlátlan számú légióst foglalkoztathatnak, ezáltal a bajnokság nívója tovább emelkedhet, a liga egyre jobbá válhat.”
A Budapest Honvéd rutinos támadójától végezetül megkérdezték, mit tanácsol azoknak az olasz játékosoknak, akiknek a jövőben lehetőségük nyílik majd Magyarországon futballozni.
„Egy olasz labdarúgónak nem egyszerű az élete egy másik országban. Amióta Magyarországon élek, két-három olasz játékos érkezett még ide, de fél-egy év után fordultak is vissza, mert ha nem ismered meg az itteni emberek mentalitását, akkor nagyon nehéz gyökeret eresztened. Ha intelligens vagy, keményen dolgozol, és jó képességű labdarúgó vagy, akkor hosszú ideig itt maradhatsz, de ha nem fűt a bizonyítási vágy, és azt gondolod, hogy a magyar bajnokság nagyon könnyű, akkor néhány hónapon belül mehetsz vissza, ebben biztos vagyok” – vélekedett Lanzafame.
Az olasz támadó ebben az idényben eddigi 25 fellépésén 13 gólt szerzett a Honvéd színeiben, a bajnokságban 21 meccsen összesen 11-szer talált be.
