„Nem értem hozzá Varga Rolandhoz, legalábbis nem annyira...”

Varga Roland csereként beállva 11-est harcolt ki, melynek köszönhetően 2–1-re győzött a Ferencváros Kisvárdán (Fotó: Tumbász Hédi)

A FORDULÓ BÜNTETŐJE – TEODOROSZ BERIOSZ ÉS ISAEL

Ahogy a mérkőzést felvezető egyik írásunkban jeleztük, Teodorosz Beriosz, a Kisvárda Master Good belső védője többször is negatív hőse volt csapata Ferencváros elleni mérkőzéseinek. 2018 augusztusában büntetőt érően szabálytalankodott és ki is állították az ellenfél 2–0-s sikerével végződő meccsen, tavaly szeptemberben pedig még gól nélküli állásnál óriási helyzetben fejelt kapu mellé az 1–0-ra elvesztett találkozón. Akkor a 86. percben lőtte a mindent eldöntő gólt Leandro, ezúttal Isael a 85. percben értékesítette az FTC-sikert (2–1) jelentő büntetőt – amelyet Teodorosz Beriosz szabálytalansága előzött meg.

„Nem értem hozzá Varga Rolandhoz, vagy legalábbis nem annyira, hogy ne maradhatott volna talpon – nyilatkozta lapunknak Teodorosz Beriosz. – A Fradi játékosa nagyon okosan elesett, a helyében én is biztosan ezt tettem volna. Annyiban érzem magam hibásnak, hogy túl nagy vehemenciával támadtam meg, holott ártalmatlan helyzet volt, kifelé fedezte a labdát. Tényleg nincs szerencsém a Ferencvárossal, de a másfél évvel ezelőtti tizenegyesszituáció esetében sem kellett volna büntetőt adni, hiszen az a szabálytalanság akkor a tizenhatoson kívül történt, most pedig érzésem szerint nem történt szabálytalanság. Azt is elismerem, nem volt könnyű helyzetben a játékvezető az ítélet meghozatalakor, ha nem adja meg a büntetőt, akkor az ellenfél kérhette volna rajta számon a döntést. A meccs után mindenki nagyon szomorú volt az öltözőben, hiszen közel jártunk a pontszerzéshez a listavezető ellen. A társak nem bántottak a büntető miatt, inkább mindenki arról beszélt, hogy a játékvezető túl könnyen fújta be a tizenegyest.”

Vasárnap este az M4 Sport Góóól2 című műsorában felvetődött, hogy Kisvárdán edzőváltás lehet, Bódog Tamás érkezhet a kispadra. A hírt Révész Attila sportigazgató nem kommentálta.

Alaposan megszenvedett a Kisvárda Master Good otthonában a Ferencváros, végül azonban Franck Boli és Isael góljával begyűjtötte a három pontot (2–1). A hazaiak az első félidőben mélyen visszahúzódtak a kapujuk elé, az összes szabad területet igyekeztek lezárni a zöld-fehérek előtt, akik így hiába futballoztak fölényben, sokáig nem találták a Dombó Dávid kapujához vezető utat. Aztán az első félóra végén Isael passzát Franck Boli váltotta gólra, igaz, az addig kapura teljesen veszélytelenül futballozó Kisvárda még a szünet előtt egyenlített Nemanja Obradovics révén.

A fordulás után kiegyenlítettebbé vált a meccs, a kevés helyzetet hozó találkozón gyűrték egymást a csapatok, végül a hajrában egy buta hiba döntött. A hazaiak görög hátvédje, Teodorosz Beriosz – róla bővebben keretes írásunkban – teljesen feleslegesen lökte el a tizenhatoson belül Varga Rolandot, a büntetőt pedig a gólpasszt jegyző brazil szélső értékesítette.

„Nagyon nehéz mérkőzést nyertünk meg, sokszor épp az ilyen szenvedős idegenbeli kilencven perceken múlik a bajnoki cím sorsa – mondta lapunknak a lefújást követően Isael. – Megszoktuk, hogy az ellenfelek mindig kettőzött erővel hajtanak ellenünk, ám amikor teljesen visszahúzódnak a kapujuk elé, szinte lehetetlen üres területet találni. A kisvárdai játéktér ráadásul eléggé szűk, nehéz széthúzni a védelmet. Hiába vannak gyors és jól cselező játékosaink, nem tudtunk lendületbe jönni és rávezetni a labdát a hátvédekre. Ilyen körülmények között nehéz lett volna szép játékkal nyerni, nem volt más választásunk, mint az utolsó percig küzdeni. Úgy is tettünk, és szerencsére a végén mi rúgtuk a győztes gólt.”

A listavezető tehát két sikerrel kezdte az új esztendőt, ráadásul a Kisvárdán győzelmet érő gólt szerző támadó sem panaszkodhat, mert két bajnokin két gól és egy gólpassz a mérlege.

„A statisztikák jól mutatnak, örülök, hogy segítettem a csapatnak, de belülről nem éreztem, hogy csúcsformában játszottam volna – maradt visszafogott a 31 esztendős labdarúgó. – A szombatinál jobban is tudok futballozni, de a lényeg, hogy megnyertük a meccset. Az idén még nem hibáztunk, az önbizalmunkat pedig minden győzelem tovább építi.”

A mérkőzést eldöntő tizenegyes előtt kisebb tanácskozás alakult ki a vendégjátékosok között, aztán Isael állt a labda mögé – annak ellenére, hogy az ősszel a bajnokságban, valamint az Európa-ligában is hibázott már büntetőt.

„Miután a játékvezető tizenegyest ítélt, megkérdeztem a többieket, ragaszkodik-e valaki az elvégzésé­hez. Mivel senki sem jelentkezett, kézbe vettem a labdát, és leállítottam a büntetőpontra. Egy pillanatra eszembe jutott, hogy az ősszel két tizenegyest is elhibáztam, de igyekeztem kizárni az emlékeket, és csak a lövésre összpontosítani. Azt mondtam magamban: ez most másik meccs, és kell a gól a három ponthoz. Ezúttal nekifutás közben a kapust figyeltem, és amikor láttam, hogy elindul az egyik sarokra, középre rúgtam a labdát.”

A FORDULÓ CSERÉJE – IVAN PETRJAK

Jött, látott – és győztes gólt szerzett. Ivan Petrjak a 62. percben állt be csereként, és hat perccel a rendes játékidő letelte előtt mesteri mozdulattal lőtte ki a bal alsó sarkot. Az ukrán szélsőnél jól láthatóan nagy gát szakadt át, a fehérváriaknál ugyanis adós még a gólokkal, az idényben a szombati volt neki a második. Sokáig úgy tűnt, múlt heti sérülése után nem tud pályára lépni a Megyeri úton, ám az orvosok végül zöld utat adtak neki.

„Az előző fordulóbeli, Honvéd elleni bajnokin megsérült a bordám, és emiatt a hét első felében nem edzettem a csapattal – mondta lapunknak Ivan Petrjak, a Mol Fehérvár FC szélsője. – Az a típusú futballista vagyok azonban, aki nem szeret tétlenkedni, mindenképp játszani szerettem volna. Nagy köszönettel tartozom az egészségügyi stábunknak, amely mindent megtett, hogy az Újpest ellen pályára léphessek. Kívülről is azt láttam a kispadról, amit aztán csereként pályára lépve megtapasztaltam, hogy hatalmas küzdelem jellemzi a meccset. Szeretném kiemelni fantasztikus szurkolóinkat, akik végig biztattak bennünket, nekik is hatalmas szerepük van a győzelmünkben.”

A lefújást követően többen panaszkodtak a pálya talajára, mondván, a fű nincsen kellően megerősödve, a gyökere nem kapaszkodott még meg, így amellett, hogy sérülésveszélyes, a lapos passzos játékot sem teszi lehetővé.

„Sajnos a pálya talaja nem könnyítette meg a csapatok helyzetét, rendkívül nehéz volt rajta futballozni” – mondta ennek kapcsán az ukrán szélső.

A vendégeknek fontos volt a győzelem és a három pont megszerzése, hiszen a hétvégén a Ferencváros és a Mezőkövesd is győzött: „Roppant boldog vagyok, hogy a meccs végén sikerült megszereznem a győztes gólt. Armin Hodzic remek labdával szolgált ki, s ahogy felpillantottam, láttam, hogy a hosszú sarkot kicsit üresen hagyta az újpesti kapus, így azt vettem célba.”

A FORDULÓ „FEJLŐDÉSE” – ÚJPEST

Legutóbbi három mérkőzésén nem talált kapuba az Újpest, ám a csapat középpályása, Zsótér Donát ettől még derűlátó maradt.

Az eddigi két tavaszi meccsén az Újpest sem pontot, sem gólt nem szerzett: előbb 4–0-ra kapott ki Debrecenben, szombaton pedig hazai pályán 1–0-ra a Mol Fehérvártól. Ha az utolsó tavalyi fordulót is beleszámítjuk, amikor a lila-fehérek gól nélküli döntetlent játszottak a Honvéddal, rögzíthetjük ezt is: legutóbbi három bajnokiján nem talált kapuba az újpesti együttes.

Ilyen időszakokban a pozitívumokba érdemes kapaszkodni – és Zsótér Donát, az Újpest középpályása talált is ilyet.

„A Debrecen elleni meccshez képest nagyot léptünk előre, a Mol Fehérvár elleni mérkőzésben sokkal több pozitívumot találhatunk, mint az előzőben – mondta lapunknak a 24 éves játékos a fehérváriak elleni vereség után. – Balszerencsénk volt, nem érdemeltünk vereséget, nem is éreztem a mérkőzés alatt, hogy kikaphatunk, még azzal együtt sem, hogy igazán nagy ziccerünk azért nem volt.”

Az Újpestre kemény meccsek várnak sorozatban, rövid időn belül: kedden a harmadik helyezett Mezőkövesdhez utazik, szombaton az ősi rivális, éllovas és címvédő Ferencvárost fogadja, majd következik egy újabb erőpróba a Mol Fehérvár ellen – a Magyar Kupában.

„Talán jó is, hogy most sűrűn jönnek egymás után a nehéz mérkőzések, legalább nincs időnk a sebeinket nyalogatni – talál újabb pozitívumot Zsótér Donát. – Ideje összeszednünk magunkat, hiszen sokkal jobbak vagyunk annál, mint amennyit az elmúlt meccseken mutattunk. A vereségekből is lehet tanulni, ebből is tanulunk, és megpróbáljuk hasznosítani a fehérváriak elleni következő mérkőzésen.”

A FORDULÓ SZEMFÜLESSÉGE – SZAPPANOS PÉTER

Szappanos Péter szerint szó sincs titkos fegyverről – a Honvédot legyőző Mezőkövesd Zsóry kapusa majdnem gólpasszt adott csapattársának, Budu Zivzivadzénak.

Mintha meglepte volna a kispestieket, hogy kirúgásból nincs les – Szappanos Péter, a Mezőkövesd Zsóry kapusa élt a lehetőséggel, s indította csapattársát, Budu Zivzivadzét az első félidő hajrájában.

„Sajnos nem adtam gólpasszt, mert csapattársam lövése után Tomás Tujvel védett, de a kipattanóra remekül érkezett Nagy Dániel, aki egyenlített – mondta lapunknak Szappanos Péter, a mezőkövesdiek 29 éves kapusa. – Érdekes, hogy fél perccel előtte Amadou Moutari majdnem megszerezte a második hazai gólt, de hibázott. Ilyenkor az a szokásom, hogy azonnal szólok a labdaszedő srácnak, dobja a labdát, s ha elöl áll a csatárunk, gyorsan el is végzem a kirúgást – észleltem, hogy Budu Zivzivadze nagyon messze helyezkedik a védőktől, így megpróbáltam játékba hozni. Sikerült, meglepte a kispestieket, pedig ezt már korábban is alkalmaztuk, sőt amikor Zalaegerszegen futballoztam, akkor is, szó sincs tehát titkos fegyverről. Az első tavaszi bajnokin, a Kisvárda ellen is megpróbáltunk így gólt szerezni, akkor Dombó Dávid védte a támadó lövését. Gólpasszt sajnos még nem adtam így, de remélem, előbb-utóbb sikerül. Még nem mértük le, hogy mekkorát rúgok, de úgy érzem, száztíz méteres pályán hetven-hetvenöt métert biztosan.”

Nagy Dániel gólja fordulópontnak bizonyult, hiszen addig nem-igen veszélyeztették a vendégek a Honvéd kapuját.

„Kétségtelen, nem volt bennünk annyi átütőerő, mint szokott, de a gól átlendített minket a holtponton – értékelt a kapus. – Inkább a Honvéd veszélyeztetett szöglet- és szabadrúgásokból, valamint Djordje Kamber bedobásaiból, de igazán nagy helyzetet a kispestiek sem alakítottak ki Moutari lehetőségén kívül. A legfontosabb, hogy nyertünk, tartjuk a lépést a legjobbakkal, a harmadik helyen állunk. Az erőnk abban rejlik, hogy egységesek vagyunk, a szakmai stáb és a vezetőség tudatosan szerződtet futballistákat. Pusztán azért, mert valaki jó játékos, még nem biztos, hogy kell – olyanok érkeznek, akikre szükségünk is van. És ne felejtsük el a bizalom fontosságát: én is az NB II-ből érkeztem, éreztem, hogy bíznak bennem, számítanak rám. Nincsenek klikkek az öltözőben, ugyanúgy egyfelé húz magyar és külföldi, mint fiatal és rutinosabb. De szó sincs arról, hogy megelégednénk, hiszen kedden újabb forduló vár ránk, az Újpestet fogadjuk: csalóka, hogy két vereséggel kezdett az idén, hiszen erős a keretük. Észnél kell lennünk, ugyanolyan motiváltan kell játszanunk, mint eddig, s akkor újra nyerhetünk. Akár úgy is, hogy gyorsan elvégzem a kirúgást.”

A FORDULÓ ÖNGÓLJA – FODOR MARCELL

Rájár a rúd az újonc Kaposvári Rákóczira. Nem elég, hogy a csapat egyik legjobb formában lévő támadója, Csiki Norbert beteget jelentett a Diósgyőri VTK elleni bajnoki előtti héten, az egyébként szintén jó formát mutató bal oldali védő, Fodor Marcell szombaton a 22. percben a saját kapujába lőtte a labdát – ezzel megpecsételődött csapata sorsa (0–2).

„A nagy ködben bal oldalról szállt a kapunk elé a labda – emlékezett a védő a gólt megelőző eseményekre. – Mindenki az ilyenkor szokásos pozícióban helyezkedett, így én is. Ám azt hittem, mögöttem érkezik egy hazai játékos, ezért bal belsővel megpróbáltam az alapvonal mögé terelni a labdát. Ezzel nem is lett volna baj, hiszen gyakran előfordul, hogy veszélyes helyzetekben szögletre mentünk. Csakhogy rosszul találtam el a labdát, amely a lábamról a testemre, onnan pedig a kapunk bal oldalába perdült. Ráadásul senki sem érkezett mögöttem... Egy világ omlott össze bennem, hiszen két perccel korábban szerzett vezetést a Diósgyőr, és a hibám miatt két gólra nőtt az előnye. Megpróbáltunk mindent, a félidő hajrájában kis híján szépítettünk is. Hogyha bemegy Ádám Martin lövése, talán minden másképpen alakul.”

A 32 esztendős Fodor Marcell pályafutása során másodszor talált a saját kapujába, először még a 2014–2015-ös idényben, az NB II-es bajnokságban a ZTE FC játékosaként a Gyirmót FC Győr ellen (2–3). Igaz, arról a gólról kevésbé tehetett, hiszen Szappanos Péter, a zalaegerszegiek kapusa ütötte a testére a labdát, amely onnan pattant a gólvonalon túlra.

„Természetesen bántott a szombati diósgyőri hibám – folytatta a kaposváriak labdarúgója. – Ám sok idő nincs a kesergésre. Szerdán a Paksot fogadjuk, s éppúgy, mint Diósgyőrben, hazai pályán is győzelemre játszunk. Remélem, nagyobb szerencsénk lesz, mint szombaton. Sokak szerint reménytelen a helyzetünk, mi azonban nem adjuk fel a bennmaradásért folytatott küzdelmet.”