A Fradi válogatottja pályafutása leghosszabb kihagyása után tért vissza

A FORDULÓ VISSZATÉRÉSE – OTIGBA KENNETH

Másfél éves tortúra ért véget a kétszeres magyar válogatott Otigba Kenneth számára. Előbb a lábközépcsont-törése miatt dőlt ki hosszabb időre, majd a vádlijában szenvedett izomszakadást, így az előző idény őszén mindössze három bajnoki jutott neki. A 2018 decemberében rendezett Mol Fehérvár–Ferencváros meccset követően 2019-ben egyetlen bajnokit sem játszott, ám a Paks elleni 4–0-s győzelmet hozó első tavaszi fordulóban ismét a kezdőcsapatban találta magát.

A korábban a holland Heerenveenben és a török Kasimpasában is futballozó Otigbának ez volt az eddigi leghosszabb kihagyás a pályafutása során. A 2016–2017-es évadban ugyan volt egy féléves időszaka, amikor csak három bajnokin játszott – sérülés és eltiltás miatt is hiányzott akkor –, de egyhuzamban, két bajnoki meccse között akkor is „csak” bő három hónap telt el. Ezenkívül 20 éves korában, 2013 január és 2013 augusztusa között volt egy hét hónapos „szünete” a Heerenveennél, de a 2012–2013-as idényben még nem volt az első keret tagja, ám három meccsre így is felvitték a „nagyokhoz”, és be is cserélték (akkor debütált felnőtt bajnokin), majd a következő idénytől már rendszeresen az első csapatban szerepelt.

„Hosszú idő telt el a Fehérvár elleni meccs óta, az utóbbi másfél évben több időt töltöttem az edzőteremben és a fizioterapeutákkal, mint a gyepen – mondta lapunknak Otigba Kenneth, a zöld-fehérek középső védője. – Keményen dolgoztunk a visszatérésért, ezúton is köszönöm mindenkinek, aki kicsit is hozzátett a gyógyulásomhoz. Elsőre nem kívánhattam többet, győzelemmel kezdtük a tavaszi szezont, négy gólt szereztünk és egyet sem kaptunk. Természetesen mindig van feljebb, Szerhij Rebrov nyilván megmutatja, melyik szituációkban hibáztunk, mi kellett volna ahhoz, hogy több gólt szerezzünk, de összességben elégedettek vagyunk, mert végig mi irányítottuk a meccset. A jövőben is igyekszünk mindig száz százalékot nyújtani, de tudjuk, hogy ez nem sikerülhet mindig.”

A 27 esztendős futballista sérülés nélkül dolgozta végig a téli felkészülést, ám csak a meccs előtti taktikai értekezleten tudta meg, hogy az első perctől a pályán lesz.

„Ilyen hosszúra nyúló sérülések után mentálisan sokkal megterhelőbb a kihagyás, mint fizikailag, ugyanakkor a nehezén már korábban túlestem – folytatta a kétszeres magyar válogatott labdarúgó. – Nem a meccs előtti héten dől el, hogy valaki talpra tud-e állni, hanem a szürke hétköznapokon, amikor egyik kezelés követi a másikat. Az volt a legnehezebb időszak, de ha ilyen hosszú kihagyás után sikerült utolérnem magam, jöhet bármi, eléggé megerősödtem ahhoz, hogy kiálljam az újabb próbát is. Amikor kimentem a pályára, már nem a megpróbáltatásokra gondoltam, hanem igyekeztem harci üzemmódba állítani magam. Ami a magabiztosságot illeti, nem az első passznál vagy az első szerelésnél nyugodtam meg, hanem sokkal előbb. Ha az ember az edzőtáborban és egész héten úgy készül, hogy képes megoldani a feladatát, már a kezdő sípszó pillanatában duzzad az önbizalomtól.”

A hátvéd visszatérése jól sikerült, a zöld-fehér védelem magabiztosan zárt, igaz, a támadásokat gyakorlatilag teljesen feladó Paks nem állította túl nagy feladat elé a listavezetőt. A Fradi az első perctől irányította a meccset, Isael, Franck Boli és Olekszandr Zubkov kedvére fickándozott a vendégvédők között, a negyedik gól pedig igazán szépre sikerült. Bár az akció Lenzsér Bence eladott labdájából indult, a befejezésnél Boli remek érzékkel engedte el a labdát Tokmac Nguen passzánál a mögötte érkező ukrán szélsőnek, aki második góljával beállította a végeredményt.

A FORDULÓ JAVÍTÁSA ÉS KÉRÉSE – TAMÁS MÁRK ÉS DOBOS BARNA

Tamás Márk szabálytalankodása után a ZTE vezetést szerzett, de a DVTK védője hét perccel később fejjel részt vállalt csapata egyenlítésében és későbbi győzelmében.

Bár a Diósgyőr a 93. percben állította be a 3–1-es végeredményt a ZTE FC otthonában, kijelenthető, sima győzelmet aratott, mert a hazaiak játéka nélkülözte az átütőerőt, a gyorsaságot, a kreativitást, és gólhelyzeteket sem igen alakítottak ki. A mérkőzést követően a zalai szurkolók hangot is adtak nemtetszésüknek.

„Kissé korainak tartom a szurkolók reakcióit – reflektált Dobos Barna, a ZTE vezetőedzője. – Tisztában vagyok vele, hogy az első három tavaszi fordulóban közvetlen riválisainkkal játszunk, és a lehető legtöbb pontot kellene szereznünk, de nem ezen a három mérkőzésen dől el a bentmaradás. Elismerem, a Diósgyőr ellen nem futballoztunk jól, de a Paks vagy a Kisvárda ellen javíthatunk, sőt azt követően is lesznek még mérkőzések. Hosszú idő után ez az első idényünk az élvonalban, összefogás nélkül azonban a jelenleginél is nehezebb helyzetbe kerülhetünk. Az előző három évben a Diósgyőr rendre az utolsó fordulóban harcolta ki a bentmaradást, de széthúzással biztosan nem sikerült volna egyszer sem. Türelmet kérek szurkolóinktól.”

Pedig a kék-fehéreknek jól kezdődött a második félidő, gól nélküli állásnál Bobál Gergely tizenegyesből megszerezte a vezetést. A büntetőt megelőző esetnél Tamás Márk buktatta Eduvie Ikobát a tizenhatoson belül.

„Keresztben elfutott előttem, és összeért a lábunk – ismerte el a Diósgyőr 26 éves védője, aki az első félidőben is összeakadt az amerikai-nigériai légióssal. – Megpróbálta elrúgni mellettem a labdát, ami után a hazaiak tizenegyest reklamáltak, de a labda a bal combomról pattant fel, a bal kezem szorosan a testem mellett volt, jobban már nem lehetett volna leszorítani.”

A bal oldali védő a hazaiak tizenegyese előtt tehát hibázott, hét perccel később azonban javított: Florent Hasani jobb oldali szögletét követően fejjel gólpasszt adott a kapu előterébe berobbanó Dusan Brkovicsnak. Utóbbi éppenséggel belső védő, miként Polgár Kristóf is, aki teljesítményével a mezőny legjobbja volt.

A Diósgyőr az előző öt idegenbeli bajnokijából négyet megnyert, az utóbbi hármat sorozatban, amire ezt megelőzően 2013 augusztusában volt példa. Hat és fél éve egymás után négy idegenbeli sikert ért el, s akkor összességében nyolc idegenbeli bajnokin maradt veretlen. Szombat estig a DVTK Zalaegerszegen csupán egyszer, 1975 augusztusában nyert (2–1) bajnokit, vagyis 44 és fél év után kelt útra ismét győzelemmel.

A FORDULÓ DUPLÁJA – SZÉCSI MÁRK

Az Újpest kiütése alkalmával két gólt szerző Szécsi Márk szerint máris megmutatkozik a Lokin a csapategység.

Előbb nyolc, majd tizenegy méterről kellett az üres kapuba passzolnia a labdát. Aligha a szombati volt élete két legszebb gólja Szécsi Márknak, ám dicséretére váljon, egyszer sem hibázott, értékesítette a ziccereket. Márpedig ez is fontos feladata egy középpályásnak.

Előbb Babatunde Adeniji, majd Varga Kevin hozta kihagyhatatlan helyzetbe, a duplázó középpályás szerint éppen ezek a mozzanatok mutatták meg, hogy a tavaszi Loki igazi csapat lehet.

„Egyikőjük sem habozott passzolni, nem akartak önzősködni – folytatta Szécsi Márk. – Az volt a játék, hogy továbbítják a labdát, ez is csak azt mutatja, egységesek vagyunk, nem az számít, ki lövi a gólt, hanem hogy győzzön a csapat.”

A nehéz helyzetben lévő DVSC természetesen sikeres rajtra készült, ám arra senki sem számított, hogy kiüti az újpestieket. Főleg azután, hogy a félidőben még nulla nulla volt az állás.

„A szünetben az öltözőben már éreztük, hogy magabiztosak vagyunk, itthon ezt a mérkőzést kötelező megnyernünk. Mindenféleképpen jó rajtra készültünk, de arra nem számítottunk, hogy ennyire jól sül el az első mérkőzésünk. A felkészülésünk jól alakult, az Újpest ellen látszott, mit szeretnénk játszani. Lelkileg nagyon jól jött ez a győzelem, főleg így, hogy kiütés lett a vége. De nem szabad elszállnunk magunktól, most kell még keményebben dolgozni. Az új edzővel, Vitelki Zoltánnal máris egymásra hangolódtunk, egy hullámhosszon vagyunk.”

Érdekes szituáció volt az is, amikor a Loki Szécsi Márk dupláját követően tizenegyeshez jutott, a büntetőt mégsem a középpályás rúgta.

„Meg volt beszélve, ki rúgja a tizenegyest. Bódi Ádám volt kijelölve, csak azért nem akartam rúgni, hogy mesterhármast érjek el. Örültem neki, hogy Ádám is góllal kezdte a szezont, ez csak jót tesz a csapatunknak.”

A FORDULÓ KIÁLLÍTÁSA – BACSA PATRIK

Bacsa Patrik szerint indokolatlanul kapott piros lapot a Debrecen elleni bajnoki mérkőzésen.

Mindennek lehet nevezni Bacsa Patrik újpesti bemutatkozását, csak sikersztorinak nem. A télen a DVTK-tól érkező támadó a 62. percben állt be csereként, és mindössze hét percet töltött a pályán. A debreceni Ferenczi János lerántásáért Farkas Ádám játékvezető tizenegyest ítélt a Debrecennek, Bacsa Patrikot pedig piros lappal az öltözőbe küldte.

Hét perc játék után máris az öltözőben üldögélt, lelkileg nem lehetett könnyű feldolgoznia a bemutatkozást.

„Az öltözőben nem tudtam magammal mit kezdeni. Ültem egy helyben, bíztam a csodában, hátha tíz emberrel talpra állunk. A játékvezetők is csak emberek... Most már csak abban reménykedem, hogy minél kevesebb mérkőzésre tiltanak el, sőt talán a felvételek alapján törlik a piros lapomat.”

A FORDULÓ KIMARADT HELYZETEI – NAGY RICHÁRD ÉS KOVÁCS ISTVÁN

A kaposvári Nagy Richárdot bosszantja a kihagyott helyzete, és az, hogy három helyett csak egy pontot szereztek.

Ritkán látható jelenetnek lehettek tanúi a Kaposvár–Puskás Akadémia mérkőzés nézői. Az utolsó helyen álló hazaiak az első perctől kezdve letámadták a nehézkesen futballozó felcsúti középpályásokat és védőket, aminek eredményeképpen a hetedik percben megszerezhették volna a vezetést – ám a mérkőzés emberének választott Nagy Richárd kihagyta a kihagyhatatlant.

„Balázs Zsolt megtámadta a labdát járató vendégvédőket, s amikor Thomas Meissnerhez került a labda, nagy lendülettel érkezett a játékos felé, aki kétségbeesve megpróbálta hazaadni. Ám a közelben helyezkedve lefüleltem a labdát, Hegedüs Lajost megelőzve előbb értem el, s balra cselezve könnyedén vittem el a kapus mellett.”

Az apró termetű játékos kissé kisodródva az üresen maradó kapuba célzott, és már mindenki gólt kiáltott, ám a labda az oldalhálóban kötött ki.

„Bosszantó – folytatta Nagy Richárd. – Ugyanakkor biztos voltam benne, hogy lesz még lehetőségünk a góllövésre. Sikerült az egyenlítés remek akció végén, sőt a hajrában közel jártunk a győzelemhez, ám három pont helyett csak egy lett. A szombati volt az első döntetlenünk, de jelenlegi helyzetünkben minden pontnak örülnünk kell.”

A hazaiak legjobbja megerősítette, a gyorsaságbeli különbségre épült a kaposváriak taktikája, hajszálon múlt, hogy nem nyerték meg a találkozót.

A Fehérvárnak több lehetősége is lett volna a Honvéd legyőzésére, Kovács István becsülettel elismeri, kulcsszituációban hibázott.

Miután az élen álló Ferencváros besöpörte a három pontot a Paks ellen (4–0), első számú üldözőjének, a Mol Fehérvárnak hazai pályán szintén nyernie kellett volna a Honvéd ellen, hogy tartsa a lépést a címvédővel.

Ezért a legtöbbet Kovács István tehette volna, aki az 52. percben az Ivan Petrjaktól kapott labdával ajtó-ablak helyzetben törhetett kapura, de tizenegy méterről jobb külsővel leadott lapos lövését Tomás Tujvel védte. Így maradt a 0–0, ezzel a fehérváriak hátránya immár hat pont az egy meccsel még kevesebbet is játszó zöld-fehérek mögött.

„Az ilyen helyzeteket ki kell használni, ez az igazság – mondta lapunknak a kihagyott zicceréről Kovács István. – Nagyon bosszant, hogy elrontottam, mert éppen olyan periódusában voltunk a mérkőzésnek, amikor nyomtunk, odaszögeztük a Honvédot a kapuja elé. Az első gól a legtöbbször meghatározó egy-egy mérkőzésen, ebben az idényben minden meccset meg is nyertünk, amelyen mi vezettünk. Nagyon fontos lett volna, hogy ez is bemenjen, örültem volna, ha én szerzem az első tavaszi gólunkat. Ettől függetlenül több lehetőségünk is volt a győzelem megszerzésére, ám egyértelműen ez volt a kulcsszituáció.”

A gólt pedig Tomás Tujvel akadályozta meg, aki tavaly tavasszal még Kovács István csapattársa volt a székesfehérvári csapatnál. Vajon a kapus ezért tudta, hová várhatja a támadó lövését?

„Tomás nagyot védett, de az igazság az, hogy én hibáztam – mondta önkritikusan a Fehérvár játékosa. – Talán rosszul vettem át a passzt, kicsit messze került tőlem a labda, és ezért volt lehetősége Tomásnak közelebb jönnie hozzám, viszont akkor is értékesítenem kellett volna a helyzetet.”

A FORDULÓ VÁLOGATOTTJA

A forduló játékosa Szécsi Márk lett. Univerzális játékos, aki ezúttal középen futballozott támadó középpályásként, s feladata ellátása mellett két gólt is szerzett, ráadásul gól nélküli állásnál talált be először. Az előny megszerzését követően újabb góllal megnyugtatóvá tette a Debrecen vezetését. Szécsi megduplázta idénybeli góljai számát.