Dajka már tudja mi hiányzik Várdán: „Meg kell tanulni gólt lőni”

KISVÁRDA–DIÓSGYŐR 1–1

DAJKA LÁSZLÓ, a Kisvárda vezetőedzője

– Egykori kisvárdai ifijátékosként ilyen edzői bemutatkozásra számított hazai közönség előtt?
– Jól játszott a csapat. Az első perctől kezdve odatették magunkat a játékosok, keresték a gólszerzés lehetőségét, de meg kell tanulni gólt szerezni. Jön egy kis könnyelműség, és máris nem a győzelemért, hanem az egyenlítésért kell harcolni, ami óriási energiákat visz el. Voltak nagy helyzetek, az ellenfél kapusa is ragyogóan védett.

– Inkább örül a jó játéknak, vagy bosszankodik az elmaradt győzelem miatt?
– Ez a kettős érzés munkálkodik bennem. A mutatott játékkal félig-meddig elégedett vagyok, de az eredménnyel nem. Mindent megtettünk ma a pályán a győzelemért, de úgy tűnik, még kicsivel többet kell, hogy a szerencse is mellénk szegődjön.

– Talán a Kisvárda a legtöbbet fejlődő csapat az első forduló óta. Mekkora szerepe van ebben önnek, aki két hete vette át a kispadot?
– Enyém az irányítás, de közös a munka, a stáb vagy a közönség is hozzáteszi a magáét. Sokat fejlődött a csapat játékban, talán eredményességben is, de a céljaink eléréshez pontokat kell gyűjtenünk.

FERNANDO FERNÁNDEZ, a DVTK vezetőedzője

– Az eredménnyel mindenképpen elégedett lehet.
– A legfontosabb az, hogy sikerült pontot szereznünk. Amikor a közvetlen rivális otthonában mérkőzünk, a lényeg, hogy ponttal távozzunk, és ezt a tervünket valóra is váltottuk.

– Természetesen voltak azért egyéb örömteli momentumai is a mérkőzésnek, így a jó harci szellemünk, a küzdeni tudásunk mindenképpen dicséretes. A védekezésből a támadásba való átmenetekkel elégedetlen vagyok: ilyenkor az ellenfél gyakran szerzett labdát, és nehéz helyzetbe hozott minket.

– A múlt héten úgy tűnt, javulóban van a csapat, most viszont nem játszott jól. Mi az oka ennek a hullámzásnak?
– A futballban nagyon nehéz elérni, hogy a labdarúgó ne akarja túlbonyolítani a játékot. Több egyszerű egyéni megoldásra, jó elgondolásra volna szükség. A mentalitás, a hozzáállás ezúttal is jó volt, ezt meccsről meccsre meg kell őrizni, és akkor a teljesítményünket is stabilizálni tudjuk majd.

BP. HONVÉD–DVSC 3–0

SUPKA ATTILA, a Bp. Honvéd vezetőedzője

– Elégedett egy ilyen meccs után?
– Nagyon fontos mérkőzés és nagyon fontos győzelem volt. Sikerült egy olyan csapatot legyőznünk, amely veretlenül érkezett hozzánk. Jól kezdtük a meccset, az első perctől kezdve úgy játszottunk, ahogy kell. Talán nem túlzok, ha azt mondom, annyi helyzetünk volt, hogy már az első félidőben eldönthettük volna a mérkőzést. A második félidő elején volt egy tízperces időszak, amikor ránk jött a Debrecen, de azt túléltük, és a második góllal tulajdonképpen mindent lezártunk.

– Egyetért azzal, hogy mindhárom csere jól sült el?
– Igen, mind a hárman hozzátettek a játékhoz. Tomás Pilík a megsérülő Vadócz Krisztián helyére állt be, rengeteget futott, hasznosan futballozott. David N'Gogról pedig annyit, hogy erőnlétileg még van lemaradása, de negyedórát már tudott vállalni, jól jött ki, hogy a végén ő is gólt szerzett. Ami a csapatot illeti, bízom benne, hogy megmarad ez a lendület, és a hozzáállás is hasonló lesz, ez esetben eredményes idény elé nézünk.

– A közönség már azt kérte a csapattól, hogy küzdjön a bajnoki címért...
– Szerintem ez még kissé korai. Függetlenül attól, hogy az eddigi hat meccsünkből ötöt megnyertünk, egy másodpercig sem felejtjük, hogy hosszú még a bajnokság. Hozzáteszem, ahhoz, hogy most jó játékkal nyerjünk, az is kellett, hogy a Viditől elszenvedett vereségből okuljunk. Az a mérkőzés dacot váltott ki belőlünk, meg akartuk mutatni, jobbak vagyunk annál, mint amit akkor mutattunk.

HERCZEG ANDRÁS, a DVSC vezetőedzője

– Lehetett volna döntetlen is a vége?
– Az első negyvenöt percben bátortalanul futballoztunk, hiányzott belőlünk az egészséges agresszivitás. A hazaiak szinte minden párharcot megnyertek. Ne szépítsük, gyenge teljesítményt nyújtottunk. Szünet után már jobban játszottunk, sokat támadtunk, kapufát rúgtunk, közel voltunk az egyenlítéshez, de rosszkor jött a tizenegyes.

– A visszajátszás megtekintése után kijelenthető, hogy nem volt az.
– Most erre mit mondjak? Maradjunk annyiban, nekünk az első félidőt is úgy kellett volna kezdenünk, mint a másodikat, és akkor lett volna esélyünk a pontszerzésre. El kell ismerni, hogy a Honvéd kilencven percen át jól futballozott, míg mi csak a szünet után nyújtottunk elfogadható teljesítményt.

– A második félidőben szemtanúi lehettünk egy mosolyt fakasztó jelenetnek: amikor a Honvéd pályaedzője, Híres Gábor elsétált ön mögött, mindketten jót nevettek. Elárulja mi történt?
– Köztudott, hogy a kispestiek vezetőedzőjével, Supka Attilával baráti viszonyt ápolok, és rajta keresztül Híres Gáborral is jó a viszonyom. Amikor elsétált mögöttem az edzői zónában, viccesen megdorgáltam, egyben szóltam a játékvezetőnek, hogyha egy mód van rá, adjon neki sárga lapot. Ez persze belefért, de ha már viccelődünk, hadd tegyem hozzá, hogy amióta Attila mellett dolgozik, Gábor kissé elkanászodott...

PAKSI FC–PUSKÁS AKADÉMIA 3–2

CSERTŐI AURÉL, a Paksi FC vezetőedzője

– Megvan az eső győzelem – nehéz volt?
– Nem. Vagyis: magunknak tettük nehézzé. Kettő nulla után ugyanis egyedül vihettük a labdát a Puskás Akadémia kapujára. Ha akkor három nullára módosul az állás, nem lehetett volna ilyen izgalmas a vége. De így alakult. Pedig jól kezdtünk, nyomás alatt tudtuk tartani az ellenfelet, megszereztük a vezetést, de aztán lefékeztünk, bátortalanabbá vált a játékunk.

– Mekkora zavart okozott, hogy a szünet előtt két védő is megsérült?
– Nem hiszem, hogy ilyen helyzetben előre lehet kalkulálni. De megpróbáltuk megszervezni a védekezést, a szünet után ismét helyzeteket alakítottunk ki, ennek köszönhettük a második gólt. Mégis engedtük felállni az ellenfelet, sajnos a kiállításnál butaságot követtünk el, így elolvadt az előnyünk.

– Elfogadta volna ekkor a döntetlent? És mit mond a csapatáról, hogy létszámhátrányban is győzött?
– Jó kérdés, nem is tudom: nem volt sok hátra, mindkét csapat játszani akart. Azért voltak a győztes gól előtt is lehetőségeink, de az ellenfél is győzni akart, talán aláírtam volna a döntetlent. De le a kalappal a srácok előtt, mert erővel és mentálisan is bírták a végét, és Hahn János szerencséjére gólt szerzett – mert a kihagyott zicceréért kapott volna a fejére, ha nem nyerünk.

BENCZÉS MIKLÓS, a Puskás Akadémia vezetőedzője

– Fordulatos meccs volt.
– Ez azért nem vigasztal minket. Még akkor sem, ha úgy gondolom, jól felkészültünk a Paksból, sikerült megvalósítani, amivel meg akartuk lepni az ellenfelet. Voltak helyzeteink. Nagy dolognak tartom, hogy olyan jól kontrázó csapat otthonában, mint a Paks, kétgólos hátrányból is felálltunk, sajnos mégsem tudtunk ezzel pontot szerezni.

– Mit gondol, miért nem?
– Mert nem voltunk kellően rutinosak. Egy tapasztaltabb csapat ebben a helyzetben, létszámfölényben nem úgy akarta volna megnyerni a mérkőzést, ahogy mi. Többet kellett volna birtokolni a labdát, jobban kellett volna a szélek felé kimozgatni, fárasztani az ellenfelet, de mi csapongó játékkal akartuk megszerezni a győzelmet. Nem jól kezeltük, hogy az utolsó percekben elérhető közelségbe került a győzelem.

– Az utolsó pillanatban sosem jó kikapni, mégis, ez a játék okot adhat a bizakodásra.
– A vereségtől azért nem lesz boldog az ember... A játékunk fejlődik, de hiányzik az állandóság, mert a játékosok teljesítménye miatt kénytelen vagyok változtatni. Időnként jól futballoztunk, voltak helyzeteink, de nagy figyelmetlenség kellett ahhoz, hogy így veszítsük el a már kezünkben lévő egy pontot. Sokat dolgoztunk, hogy legalább annyit szerezzünk, mégsem sikerült.

HALADÁS–MTK 1–2

MICHAL HIPP, a Haladás vezetőedzője: – Ez volt az első vereségünk az új stadionban. Nagyon jó csapattól szenvedtünk vereséget. Elemeztük az MTK játékát, de a mai napon minőségi különbség mutatkozott a két csapat között. Az is igaz, egész héten gondban voltam a kezdőcsapat kijelölésével sérülések miatt. Magamra veszem a felelősséget, mert két olyan játékost is a csapatba állítottam, akik nem voltak teljesen rendben. Az első harminc percben volt három óriási helyzetünk. Ha belőjük a helyzeteket, illetve a tizenegyest akkor másképp is alakulhatott volna.

FECZKÓ TAMÁS, az MTK vezetőedzője: – Az első félidőben remekül játszottunk, szervezetten és tudatosan fociztunk. Sok helyzetet dolgoztunk ki, de nem váltottuk azokat gólra, pedig korábban eldönthettük volna a meccset a kifejezetten jó Haladás ellen. Talán lehetek nyíltan is büszke: mi vagyunk az első csapat, amely nyerni tudott ebben a szép stadionban. Bevallom, hogy tavaly szurkoltam a Haladásnak, hogy tartson ki a sorozata, hiszen titkon bíztam abban, ez pluszmotivációt jelenthet majd nekünk az NB I-ben, hogy mi szakíthatjuk meg. Ritkán dicsérem nyíltan a csapatot, de ezúttal minden dicséretet megérdemelnek a fiúk. Egy hiányérzetem van: a helyzetkihasználásunk még nem az igazi, de dolgozunk azon, hogy hamarabb le tudjuk zárni ezeket a meccseket. Győzelmünkhöz kellett Kicsak védése is a 11-esnél. Nyáron több mint harminc kapus közül választottuk ki őt. Ma is bizonyított, nagyon jó teljesítményt nyújtott, számomra az nagy öröm, hogy lábbal is remekül fejlődik, egyre jobban átveszi azt a stílust, amit mi szeretnénk látni egy kapustól. (Forrás: mtk.hu)

MEZŐKÖVESD–FERENCVÁROS 0–1
Rebrov: A szünetben megkérdeztem, ki áll a tabella élén – mestermérleg