NB I: El volt döntve, ki legyen a bajnok, ezt megkapom sokszor – Puhl

„Persze, hogy a kritikák eljutnak hozzánk, hallom, olvasom magam is, mit mondanak a játékosok, az edzők, a klubvezetők. A játékvezető hibája mindig téma volt, ma is az, s a jövőben is így lesz. Hiába próbálunk mindent megtenni, hogy a hibákból minél kevesebb legyen.”

A világ legjobbjának négyszer megválasztott korábbi játékvezető, Puhl Sándor mondta ezt az MLSZ hivatalos évértékelőjén. A játékvezetői bizottság két alelnöke (Puhl Sándor mellett Hanacsek Attila) engedett betekintést a játékvezetők munkájába. Előrebocsátva: a szurkolókat, a csapatok tagjait, képviselőit mindig az érdekli leginkább, miért így vagy úgy ítélt egy játékvezető, bármennyi munka folyik is a háttérben.

„Oké, beszéljünk a hibákról. El volt döntve, ki legyen a bajnok, ezt megkapom sokszor. Nézzük meg a felvételt! Debrecen–Fradi, Tőzsér Dániel becsúszik, kisöpri Böde Dániel lábát, ez bizony nekem is tizenegyesnek tűnik. Nézzünk egy korábbit: Balmazújváros–Fradi, Joseph Paintsil fut, mögötte a védő, elesik, tizenegyes. Fantomesetnek hívjuk, mert azután sem vagyunk biztosak a dolgunkban, hogy több kamera felvételét is megnéztük: lassítva innen, kimerevítve onnan – nem látni a két játékos közötti érintkezést. Mindkét meccsen Iványi Zoltán fújta a sípot. Úgy tűnik, az egyik esetben a Fradi javára, a másikban a kárára tévedett. Akkor most mi van eldöntve? Milyen utasítást kaphatott? Megmondom: azon kívül, hogy fújja azt, amit lát, semmi többet."

A másik alelnök, Hanacsek Attila arról beszélt, hogy a szövetség törekvéseinek megfelelően dinamikusan emelkedik az igazolt futballisták, a csapatok, ennek függvényében a mérkőzések száma – de ezt nem tudja követni a játékvezetők létszáma. Főleg az alsóbb osztályokban égető a gond. Nagyon kevesen jelentkeznek, és ha el is kezdik, sokan idő előtt abba is hagyják. Kutatják az okait, több tényező befolyásolja a tendenciát, a lehetőségekhez mérten próbálnak is változtatni rajta. Alacsonyabb szinten viszonylag kicsi a juttatás – igaz, az MLSZ döntése értelmében az amatőr játékvezetők díjazása emelkedik a nyártól –, nehézkes a program tervezhetősége a túl sok időpont-módosítás miatt, lassú az előrehaladás a ranglétrán. A bizottság több programmal, oktatással, a hivatás népszerűsítésével és számtalan egyéb ötlettel próbálja kezelni a létszámhiányt.

A két alelnök bemutatta, milyen technikai háttér segíti a munkát. A profik minden mozdulatát (meccsen és edzésen, akár a hétköznapokon is) rögzíti egy speciális óra. A legmagasabb szintű edzésmunkával készítik fel őket a fizikai igénybevételre, háromhetente értékelés, szigorú számonkérés, az aktuálisan felvetődő hibák értékelése folyik. Csak egy példa: az egyik említett mérkőzésen Iványi Zoltán 11 687 métert futott, a számítógép megmutatja, melyik pillanatban milyen intenzitással szaladt, és mekkora távolságból követte az eseményeket. Mindent látni ma már, minden pillanat visszakereshető, elemezhető.

Az összejövetel fő apropója: a sok kritika visszhangtalan marad, a játékvezetők nem reagálnak, nincs megfelelő kommunikáció az aktuális ügyekben. Kérdés, szükség van-e rá. Akkor talán igen, amikor laikusok beszélnek, publikálnak arról, mi is az adott szabály, hogyan kell értelmezni, alkalmazni. A JB szerint akkor kevésbé, ha kiderül, milyen következményei vannak egy-egy tévedésnek.

„Mi is tépelődünk ezen, volt, akivel kapcsolatban nagyszerű visszhangok érkeztek külföldről is, majd egyetlen döntése miatt a profi kerettagság elvesztésének szélére került – magyarázta Puhl Sándor. – Napokon, heteken át beszélgettünk, mondhatom, vitatkoztunk azon, mit lépjünk erre. Alapvető, hogy aki nem vezet, sokkal kevesebb pénzt vihet haza. Az illető több hónapig pihent, az esetet négyszemközt vele, majd valamennyi kollégája jelenlétében is kiveséztük, az sem lehetett kellemes, de nem tudjuk, segít-e, ha mindezt a nyilvánosság elé tárjuk. Volt olyan is, aki kikerült a keretből, de kinek jó, ha ez hírként meg is jelenik? Akiről szól, annak biztosan nem, mint ahogy az sem hír, ha megfelelő teljesítménye révén ugyanez a játékvezető újra szerepet kap.”

Ami biztos, az amatőrök létszámát muszáj lenne emelni, ugyanakkor a profik munkakörülményei egyre javulnak. Kérdés, mi a cél.

„Igyekszünk előrelépni az elméleti és fizikai felkészítés terén, keressük azokat, akik valódi egyéniségek, megértik, hogy a mi dolgunk a futball szolgálata – összegzett Puhl Sándor. – De hiba, tévedés mindig lesz. Örülnék, ha eljutnánk oda, hogy tévedni emberi dolog, mi sem örülünk neki, fogadjuk el, hogy abban semmiféle szándékosság, bosszú vagy bármiféle ilyesmi szerepet játszott volna. Csak tévedés történt – ez nekünk is fájdalmas, nem csak annak, aki úgy gondolja, hátrányba került a játékvezető miatt.”