Hihetetlen újpesti rekord; Bödének sikerült az, ami Puskáséknak

ILYEN BRONZÉRMEST SEM LÁTTUNK 1901 ÓTA!

Ugyan mondhatjuk azt, hogy izgalmas volt a bronzéremért folytatott csata, ugyanakkor azt is le kell szögeznünk, hogy amióta bevezették az élvonalban ismét a győztest három ponttal jutalmazó rendszert (1994–1995), sosem volt elég ilyen kevés pont a 3. hely megszerzéséhez. Az Újpest a begyűjthető 99 pontból 49-et szerzett, ez 50 százalék alatt van – ehhez hasonlóra nem volt példa az elmúlt csaknem negyedszázadban. (Tegyük hozzá, hogy a hárompontos rendszerben a döntetlen 33.3 százalékos eredményességnek felel meg, ha a hagyományos pontszámítást vesszük, amelyben a döntetlen 50 százalékos teljesítmény, akkor az Újpest 12 győzelme, 13 döntetlenje és 8 veresége 56.1 százalékos mérleget takar – mondjuk ez sem valami fényes szereplés egy bronzérmestől.)

Sőt! Ha továbblapozzuk a történelemkönyvet, akkor hiába pörgetjük a lapokat, egészen a legelső, 1901-es kiírásig kell visszamennünk, hogy hasonló esetet találjunk. Akkor az ötcsapatos bajnokságban az FTC lett a bronzérmes a lehetséges 16-ból 7 pontot megszerezve (a mai hárompontos rendszerben 10/24-et ért volna a teljesítmény). Ez volt eddig az idényig az egyetlen alkalom, hogy a magyar élvonal bronzérmese a megszerezhető pontok ötven százalékánál kevesebbet gyűjtött be!

Ez volt az Újpest első bronzérme az 1998–1999-es idény és első dobogós helyezése a 2008–2009-es kiírás óta, ráadásul a lila-fehérek a Magyar Kupát is megnyerték, mondhatni, a lehetőségeikhez képest kihozták a maximumot a szezonból. Legutóbb egyébként 1987-ben volt rá példa, hogy egyszerre kupagyőztesként és a bajnokságban dobogós helyezettként fejezzen be szezont az Újpest (akkor a 2. helyen zárt a Dózsa). Összességében a 60. bajnoki érmüket szerezték a lila-fehérek (20 arany, 21 ezüst, 19 bronz).

BÖDE EGY LEGENDÁS SORBA ÁLLT BE

A Ferencváros támadója, Böde Dániel ebben az idényben szerzett 13 góljával immár 118 találatnál jár élvonalbeli karrierje során, ezzel beérte Nikolics Nemanját – ők ketten a legeredményesebb (és még profi szinten futballozó) csatárok az NB I-es gólok számát tekintve. Van egy mutató, amelyben Böde még Nikolicsot is felülmúlja: ez volt egymás után a nyolcadik élvonalbeli idénye, amelyben 10 gólt vagy többet ért el.

Nagy szám! – mondhatnák. Ami azt illeti, tényleg az: Böde ugyanis (a nela.hu feldolgozottsági adatai szerint) csak a 14. labdarúgó a magyar első osztály történetében, aki egymás után nyolc élvonalbeli idényt legalább 10 góllal zárt. A többi tizenhárom mind legendás figura: Zsengellér Gyula, Takács II József, Puskás Ferenc, Schlosser Imre, Sárosi György dr., Bene Ferenc, Hidegkuti Nándor, Albert Flórián, Fazekas László, Kocsis Sándor, Tichy Lajos, Dunai II Antal és Cseh II László. Persze Bödét nem az itt felsorolt világklasszisokhoz akarjuk hasonlítani – de teljesítménye mindenképpen megsüvegelendő!

Érdekesség, hogy a magyar élvonal örök góllövőlistáját alighanem megdönthetetlen – egyes források szerint 393, mások szerint 389 gólos – teljesítménnyel vezető Szusza Ferencnek sosem jött össze az egymás után legalább nyolc, tíznél több gólos szezon. Pedig 16 (!) olyan idény volt, amelyben Szusza 10-nél több gólt szerzett, ám a hosszabb sorozat felépítését egyszer a II. világháború (az 1944–1945-ös bajnokság félbeszakadt), másik esetben egy súlyos sérülés akadályozta meg.

MÉG EGY „HŐSKORI” ESEMÉNY

Sorozatban a negyedik idény volt ez az NB I-ben, amelyben külföldi szakember vezette csapat nyerte meg a bajnokságot. A legutóbbi magyar vezetőedző Kondás Elemér, aki bajnoki címet tudott szerezni (2013–2014, DVSC), őt aztán a spanyol Joan Carrillo (2014–2015, Videoton), a német Thomas Doll (2015–2016, Ferencváros), az olasz Marco Rossi (2016–2017, Bp. Honvéd) és most a szerb Marko Nikolics (2017–2018, Videoton) követte. A Magyar Kupában a 2013–2014-es kiírás óta mindig külföldi edző csapata hódította el a trófeát, kétszer Nebojsa Vignjevics az Újpesttel, háromszor Thomas Doll a Ferencvárossal.

Kérdezhetnék, mikor fordult elő legutóbb a magyar futballtörténetben, hogy egymás után négy bajnokságot is külföldi edző vezette csapat nyert meg? A válasz 1914–1922, még az NB I-es éra előtt. Az 1913–1914-es bajnokságot az MTK skót (John Tait Robertson) és angol (a Blackburn Roverstől érkezett W. [William?] Holmes) szakmai segítséggel nyerte meg, majd nem hivatalos bajnoki kiírások következtek. Az MTK történetének egyik legfényesebb korszakát hozta el az 1916–1921-es periódus a közép-európai futball felemelkedésének kulcsfigurájaként említhető angol Jimmy Hogan vezérletével. Hogannel egymás után öt aranyérmet nyertek a kék-fehérek, míg 1921–1922-ben honfitársa, Herbert Burgess ült az MTK bajnokcsapatának kispadján.

A magyar futball hőskora után már csak elvétve került külföldi edző a kispadokra – egészen a rendszerváltásig. A finn Martti Kuusela lett az NB I-es éra első külföldi trénere, aki bajnoki címet tudott nyerni (1992–1993-ban a Kispest-Honvéddal), 2006–2007-ben a cseh Miroslav Beránekkel ünnepelhetett bajnoki címet a Debrecen, aztán jött a már említett Carrillo, Doll, Rossi és Nikolics. Marko Nikolics az első szerb edző, aki bajnokságra vezetett egy magyar csapatot. Ráadásul az is először fordult elő, hogy a bajnokságot és a Magyar Kupát két, ugyanazon országból érkezett külföldi edző csapata hódítsa el – hiszen Nikolics és a kupagyőztes Vignjevics honfitársak.

KISPESTI STAFÉTA

A gólkirályi címet 18 találattal a Bp. Honvéd olasz csatára, Davide Lanzafame szerezte meg, köszönhetően az utolsó fordulóban a Vasas kapujába csavart remek szabadrúgásnak. Lanzafame a magyar élvonal történetének első olasz gólkirálya, és Igor Nicsenko (ukrán), Tomás Medved (szlovák), Nikolics Nemanja (magyar-szerb – első gólkirálysága alkalmával még nem volt magyar állampolgár), André Alves (brazil) és Adamo Coulibaly (francia, kétszeres gólkirály) után a hatodik légiós, aki az élen végzett a gólvadászok versenyében.

Az előző idényben szintén kispesti játékos, Eppel Márton szerezte meg a gólkirályi címet. Az a nyolcvanas évek közepe (Détári Lajos 1984–1985-ben, 1985–1986-ban és 1986–1987-ben is az élen zárt) óta nem fordult elő, hogy egymás után kétszer is a Honvéd adja a gólkirályt. Az pedig 1954–1955 óta nem esett meg, hogy egymást követő idényekben más kispesti játékos legyen az első – 1954-ben Kocsis Sándor, egy évvel később holtversenyben Czibor Zoltán és Machos Ferenc lett gólkirály. Igaz, 1949 és 1955 között a kispestiek monopolizálták a legjobb góllövők versenyét, egymás után hétszer került honvédoshoz a díj.

TESTVÉR LÉGIÓS BAJNOKOK

A Videoton FC színeiben idén két légiós testvérpár is bajnoki címet ünnepelhetett: a szerb Sztefan és Marko Scsepovics, illetve a bosnyák-osztrák Anel és Elvir Hadzic. Ezzel ők lettek a magyar élvonal történetének első légiós, aranyérmes testvérpárjai.

A legutóbbi magyar bajnok testvérpárig nem kell sokáig visszalapoznunk, hiszen a 2016–2017-es idényben Bobál Dávid kulcsembere volt az aranyérmes Bp. Honvédnak, és ikertestvére, a később kölcsönadott Gergely is játszott két mérkőzésen a bajnokcsapatban.

Ha visszafelé haladunk az időben, találunk még néhány hasonló példát. Az 1995–1996-os idényben Vincze Ottó és Gábor szerepelt testvérpárként bajnokcsapatban, az aranyérmes Ferencvárosban.

A nyolcvanas évek vége felé előbb a Talapa fivérek (Tibor és János) lettek az MTK-val bajnoki aranyérmesek az 1986–1987-es kiírásban, majd egymás után kétszer a Disztl testvérek (Péter és László) ünnepelhettek bajnoki címet a Bp. Honvéd játékosaként (1987–1988 és 1988–1989).

A hatvanas években (egész pontosan az 1962–1963-as és az 1964-es kiírásban) Fenyvesi Máté és öccse, József lett bajnok a Fradival. Az ötvenes években az MTK-val Kovács Imre és József (1951-ben, amikor Bp. Bástya és 1953-ban, amikor Bp. Vörös Lobogó volt a klub neve), illetve Szimcsák István és László (1957–1958), míg a Csepellel Kóczián Antal és János (1958–1959) nyert bajnoki címet.

A húszas, a harmincas és a negyvenes években a Fradinak is voltak bajnok testvérpárjai, előbb Takács Géza és az ötszörös gólkirály Takács II József (az 1927–1928-as és a százszázalékos teljesítménnyel megnyert 1931–1932-es idényben), majd Sárosi György dr. és kisebbik öccse, Sárosi III Béla (1937–1938, 1939–1940 és 1940–1941).

Aztán a hőskor időszakából megemlíthetjük az újpestiek híres testvérpárját, a legendás (és kőkemény) Fogl-gát két tagját, Fogl II Károlyt és Fogl III Józsefet, ők az első újpesti bajnokcsapatban, az 1929–1930-as kiírást megnyerő együttesben játszottak együtt. Három évvel később a Víg (eredetileg Wilhelm) család hat fiúgyermekéből kettő, Víg II János és Víg VI Soma ünnepelhetett együtt bajnoki aranyat az Újpest FC labdarúgójaként.

És szép lassan elékeztünk a magyar labdarúgó-bajnokság történetének első három évtizedéhez, ekkor – kis túlzással – hemzsegtek a bajnokcsapatok testvérpárokban. A rekordot az MTK 1921–1922-es aranyérmes együttese tartja három testvérpárral (Nyúl Ferenc és Vilmos, Rakitovszky Géza és Gyula, Senkey Imre és Gyula). Ebben az időszakban az MTK-val 1917-ben, 1918-ban és 1920-ban Kertész Vilmos és Adolf, míg 1919-ben a Nyúl testvérek mellett Konrád Jenő és Kálmán lett bajnok. A Nyúl fivérek tagjai együtt összesen öt, a Senkey testvérek négy bajnoki címet nyertek. S zárásként említsük meg a Fradiból Blum Zoltánt és Miklóst, ők az 1912–1913-as idényben voltak együtt bajnokok a zöld-fehérekkel.

„HALLATLAN” EREDMÉNYEK ÉS EGY FRADI-REKORD

A most befejeződött idény volt a harmadik 33 fordulós az NB I történetében, és másodszor fordult elő, hogy a 10. és a 11. helyezett csapat ugyanannyi ponttal végzett. Az egyik érdekelt tavaly is a DVTK volt, akkor a 37 pontos diósgyőriek az MTK-t előzték meg több győzelmüknek köszönhetően, míg a mögöttünk hagyott idényben a hozzájuk hasonlóan 36 pontot gyűjtő Balmazújvárost.

Viszont az először fordult elő, hogy úgy búcsúzik az élvonaltól a 11. helyezett, hogy a szezon során háromból háromszor legyőzte a tizediket. A Balmazújváros ugyanis kétszer 2–1-re, egyszer 4–0-ra nyert a DVTK ellen, a háromból kétszer játszott hazai pályán. Az is igaz, hogy kilencnél kevesebb győzelemmel az előző három szezonban egyszer sem maradt bent senki – most sem, hiszen a Balmaz csak nyolc sikerig jutott…

Egymás után másodszor esett ki fővárosi csapat az NB I-ből, az MTK után a Vasas, ráadásul hasonló cipőben jár a két klub abból a szempontból, hogy az új stadion építése miatt mindkét gárda „albérletbe” kényszerült (az MTK az előző idénynek csak az első harmadában, a Vasas viszont most a teljes évadban Újpesten játszott).

Az eredményeknél maradva a 12 csapatos bajnokságok történetében az is először fordult elő ebben a szezonban, méghozzá a 24. fordulóban, hogy a hat meccsből öt találkozó döntetlennel zárult, ráadásul egyetlen hazai siker sem született abban a körben, ugyanis csak a Paks tudott győzni, de Mezőkövesden.

Ha a gólátlagokat nézzük, akkor a legutóbbi három idényből a mostani volt a leggólgazdagabb, ugyanis 553 gólt hozott, ami 2.79-es meccsenként átlagnak felel meg, míg tavaly 2.63-as (521 gól), két évvel ezelőtt 2.44-es (483 gól) átlagot produkáltak a csapatok.

Érdekes statisztika fűződik a Ferencvároshoz is: amióta 33 fordulós a szezon, még egyetlen csapat sem kapott ki olyan kevésszer, mint most az FTC. Az ezüstérmes Fradi háromszor kapott ki (a Videotontól, a Haladástól és a DVTK-tól). Két szezonnal ezelőtt 21 pontos előnnyel lett bajnok Thomas Doll együttese, de akkor is volt öt veresége, míg az előző idényben a Vidit verték meg a legkevesebbszer, hétszer. A most befejeződött évadban a zöld-fehérek három veresége után a bajnok Videoton jön a sorban öt zakóval.

A Videoton bajnokként indulhat a Bajnokok Ligájában. A 2. Ferencváros és a 3. Újpest az Európa-ligában, és mivel a 3. Újpest nyerte meg a Magyar Kupát, így a 4. Bp. Honvéd is El-induló. Kiesett a Balmazújváros és a Vasas, helyükre az NB II-ből feljutott az MTK Budapest és a Kisvárda.