Michael Oenning: Az antifutball nálam nem járható út

– Fejlődik a játékuk tavaszra?
– Jól kezdődik… Ősszel ennyire rosszak lettünk volna? – reagált Michael Oenning, a Vasas német vezetőedzője. – Az eredményekre valóban nem lehetünk büszkék, de ismert, milyen körülmények között készültünk az utóbbi hónapokban. Ugyanakkor ha visszatérnek a sérültek, ha az új játékosok beilleszkednek és ha tavasszal mindenki azt a szintet hozza, amelyet korábban láttunk tőle, sokkal jobban fogunk teljesíteni.

– Ami a körülményeket illeti, elképzelhetőnek tartja, hogy a német élvonalban szabvány méretű füves edzőpálya, videoelemző, dietetikus, valamint megfelelő orvosi háttér nélkül készüljön a csapat?
– Nem feltétlenül kell Németországhoz viszonyítani, a mostani helyzet Magyarországon sem törvényszerű. Tudtuk, hogy ilyen időszak vár ránk, készültünk rá, hogy több nehézséggel kell megküzdenünk. Ezt nem hozhatjuk fel alibiként a gyengébb eredményekre. Ebből a helyzetből kell a lehető legtöbbet kihoznunk. Ha a hiányosságok miatt siránkozunk, semmivel sem jutunk előrébb.

– Csakhogy ilyen körülmények között nehéz fejlődni.
– Elismerem, az őszi játékunk felfogható visszalépésnek is, de nem hiszek a megszakítás nélküli, folyamatos fejlődésben. Mindig akadnak törések, most az a feladatunk, hogy visszatérjünk arra a szintre, ahol korábban voltunk, és utána onnan továbblépjünk.

– A körülmények tavasszal sem változnak. Miben bízik?
– Ismerjük a lehetőségeinket, azért megyünk Telkibe, hogy a lehető legjobb körülmények között készülhessünk a tavaszi szezonra. A játékosok is próbálják egyre inkább kitolni a határaikat, és ha küzdünk a negatívumok ellen, ha mindenki többet nyújt, akkor nem az lesz a legfontosabb kérdés, hogy a füves edzőpályánk nyolcvan vagy száz méter hosszú-e.

– Azért Németországban aligha fordulhatna elő ilyesmi…
– Mondom, nem kell alibizni, tehát nem érdemes az unalomig ismételt tényekkel takarózni, úgysem visznek előre. Amikor majd közölni szeretnék valami fontosat, felszólalok. Akad, amivel nem értek egyet, de amire nincs ráhatásom, azt megpróbálom elfogadni. Az állandó panaszkodás sehová sem vezet.

– A taktikát viszont ön alakítja, a háromvédős rendszerrel pedig ősszel többször is átrohantak csapatán. Kitart az elképelése mellett?
– Amikor a csapat eredménytelen, a szurkolóknál két verzió létezik. Az egyik, hogy a játékosok nem harcolnak eléggé, a másik, hogy rossz rendszerben játszanak. Nos, harcolni akkor kell, ha nincs nálad a labda, a labdát viszont nem lehet a kapuba „küzdeni”. Ami pedig a taktikát illeti: a háromvédős rendszer csak kiindulópont, sokszor a helyzetnek megfelelően változtatunk. De visszakérdeznék: a magyar bajnokságban több csapat is egyetlen csatárral lép pályára. Emiatt kellene négy játékosunknak hátul álldogálnia?

– Inkább azért, hogy miután labdát veszítenek, az ellenfél játékosai ne kontrázzák le azonnal csapatát. A Diósgyőr és a Debrecen egyaránt ötöt rúgott a Vasasnak ezzel a taktikával.
– Ezen tavasszal megpróbálunk változtatni. Más felfogással, más stílusban játszunk majd, de nehéz gyökeresen változtatni, ha az NB I-es csapatok többsége ellenünk visszahúzódik a saját térfelére. Talán az Újpest az egyetlen, amely hozzánk hasonlóan az ellenfél térfelén próbál labdát szerezni és abból támadást indítani. Az ősz bizonyította, hogy kell B-terv, de az alapjátékunkat nem adjuk fel. A játék tördelése, az antifutball nálam nem járható út, a támadófutballban hiszek, és a nézők is ezt akarják látni.

– A fiatalok fejlődése miért torpant meg? Korábban Berecz Zsombort, Vida Mátét és Hangya Szilvesztert is számításba vették a válogatottnál, de ősszel mindhárman árnyékai voltak korábbi önmaguknak.
– Nem látom ennyire borúsnak a helyzetet. Ezek a játékosok három-négy éven belül a válogatott alapembereivé válhatnak. Ne felejtsük el, hogy fiatalokról beszélünk, nem hiszem, hogy Gera Zoltán a húszas évei elején az élvonal legjobbjának számított. Most mégis ott tartunk, hogy nincs olyan játékos Magyarországon, aki megközelítené a fénykorában lévő Gerát. Adjunk időt a tehetségeknek, természetes, hogy ebben a korban nem tudnak mindig megfelelni az elvárásoknak.

– Tavasszal a kiesés ellen fognak küzdeni?
– Eddig senki sem emlegette a kiesést a klubnál. Nem vagyunk naivak, de nem azért készülünk, hogy tavasszal végig hátrafelé nézegessünk. Ha ég a ház, kitalálunk valamit, de nem gondolom, hogy szükség lenne vészforgatókönyvre.

– Ön is hibás abban, hogy a tavalyi bronzérem után most a kilencedik helyen telel a csapat?
– Ha nyolc meccsen keresztül nyeretlen a csapat, mindenkinek önvizsgálatot kell tartania. Én megtettem, átgondoltam, miben hibáztam. Amibe van beleszólásom, azon a jövőben igyekszem változtatni. Állítom, összességben jó úton járunk. Nem az árral sodródunk, pontosan tudjuk, mely területeken kell változtatni.

TÉLI JÁTÉKOSMOZGÁS A VASASNÁL
Érkezők: Barczi Dávid (Videoton, szabadon igazolhatóként), Egerszegi Tamás (Miedz Legnica – Lengyelország)
Kölcsönbe érkezők: –
Kölcsönből visszatérők: –
Az utánpótlásból felkerültek: –
Kiszemeltek: –
Távozók: Czingráber Máté (Soproni VSE)
Kölcsönbe távozók: –
Kölcsönből visszatérnek klubjukhoz: Nikolaosz Vergosz (görög, Olympiakosz Pireusz – Görögország)
Távozhatnak/érdeklődnek irántuk:Jan Simunek (cseh)

A VASAS TÉLI FELKÉSZÜLÉSI PROGRAMJA
A felkészülés kezdete: január 8.
Edzőtábor: január 8–12., Mátraháza; január 31. – február 6., Telki
FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉSEK*
Január 13.: Vasas–Szekszárd 3–0 (Ádám – 11-esből, Burmeister, Vaskó)
Január 20., 10.00: Vasas–Vecsés 8–0 (Barczi 2, Ádám M. 2, Vaskó, Hangya, Vogyicska, James)
Január 27., 10.00: Vasas–Honvéd
Január 31., 11.00: Vasas–MTK
Február 01., 16.00, Telki: Vasas–Pénzügyőr
Február 04., 10.00, Telki: Vasas–THSE-Szabadkikötő
Február 07., 15.00, Telki: Vasas–Iváncsa
Február 10., 10.00: Vasas–III. kerületi TVE
Február 11., 11.00: Vasas–Putnok
Február 14., 17.00: Vasas–Monor
Február 17., 10.00, Soroksár: Soroksár–Vasas
*Azokat a meccseket, melyeknél nem tüntettünk fel külön helyszínt, a Fáy utcai edzőpályán rendezik.