A Fradinál és az NB I-ben is többéves csúcsot dönthet meg a „királyjelölt”

MEGTÖRHETI „13. BÖDE PÁPA” URALMÁT – VARGA ROLAND, A HÉT MAGYARJA

A Ferencváros támadója, Varga Roland remek formában játszik, hiszen kilenc forduló után (mindegyikben pályára is lépett) 10 góllal vezeti a bajnoki góllövőlistát. Múlt szombaton, a Bp. Honvéd legyőzéséből két góllal vette ki a részét, az NB I legutóbbi két fordulójában összesen ötször talált a kapuba. Az előző évadban 17 meccsen három gól szerzett az élvonalban, az eddigi legjobb első osztályú idényében 27 találkozón 12 találatig jutott, amikor bajnok is lett a Győrrel. Most jó eséllyel egyéni rekordot dönthet, amellett, hogy először a pályafutása során a gólkirályi címért is harcba szállhat.

Nem kell azonban túl messzire visszamennünk az időben, hogy találjunk olyan játékost, aki a bajnoki idény ugyanezen szakaszában jobban teljesített. Varga klubtársa, Böde Dániel ugyanis a 2015–2016-os idény 9. fordulója után 11 góllal vezette a mesterlövészek rangsorát. A válogatott támadónál ezt követően azonban elapadt a termés, s a hátralévő 24 fordulóban „csak” 6 gólt szerzett, de 17 találatával így is elhódította a gólkirályi címet.

2014 őszén is volt hatékonyabb támadó, mint most Varga, akkor a szezon végén szintén bajnoki címet szerző Videoton FC támadója, Nikolics Nemanja, kilenc forduló után 11 góllal állt, akárcsak Böde 2015-ben, s ő is gólkirályi címnek örülhetett – 21 találattal. A 2014–2015-ös idény óta, az azóta bekövetkező meccsszámemelés ellenére, egyetlen gólkirály sem jutott el még csak 20 találatig sem. Vargának most erre is reális esélye lehet, hiszen ebben az idényben még akár 24 meccsen is pályára léphet.

Varga ráadásul a szezon összes tétmeccsét nézve 12 találkozónál és 13 gólnál tart, míg Bödének az NB I-et és a nemzetközi kupameccseket is beszámolva a legjobb rajtja 12 meccsen 12 gól volt a Fradiban 2015 őszén.

És akkor még egy összevetés Bödével. A 2012–2013-as idénytől, vagyis attól kezdve, hogy Böde a Fradiba szerződött, mindig ő lett a Ferencváros házi gólkirálya az NB I-ben. 2012–2013-tól sorrendben: 17, 11, 13, 17 és legutóbb 11 góllal. Most viszont Varga nyolc góllal megelőzi az ebben az idényben két találatnál járó Bödét, vagyis arra is jó esélye lehet, hogy jövő tavasszal, öt év után megtörje „13. Böde pápa” – az egyik Fradi-drapéria szerint így becézik a Madocsai Messiként is elhíresült labdarúgót – egyeduralmát a házi góllövőlistán.

Böde amúgy a Honvéd ellen 300. mérkőzését játszotta az élvonalban, s Halmosi Péter után ő a jelenlegi mezőny legtöbb NB I-es meccset játszó játékosa – leszámítva Polonkai Attilát, aki a szezon elején, a Vasas ellen csereként beszállt a Puskás Akadémiába, ám azóta kölcsönben az NB II-es Csákvár csapatában kamatoztatja rutinját.

Böde élvonalbeli pályafutásának első felét Pakson töltötte, ahol egy időben még védekező középpályást is játszott, majd később került a csatárposztra, s már ebbéli minőségében szerződtette 2012-ben a Ferencváros. A csatár hamar a közönség kedvencévé vált, 2016-ban bajnoki címet és gólkirályi titulust is ünnepelhetett a zöld-fehérekkel.

AMIKOR A VIDEOTON LEGUTÓBB ÍGY ÁLLT…

A Videoton a 9. fordulóban szenvedte el idénybeli első vereségét (a Vasastól kapott ki 3–1-re), ennek kapcsán megnéztük, hogy az elmúlt években meddig bírta a legtovább veretlenül egy csapat a bajnokságban.

Egy évvel ezelőtt meglehetősen hamar, öt forduló után már nem volt veretlen csapat a mezőnyben, akkor a Ferencváros a Vasastól szenvedett 2–1-es vereséget.

Újabb egy évet visszalépve ismét a Ferencváros bírta legtovább, akkor Thomas Doll csapata a 9. fordulóban még hibátlan, százszázalékos mérleggel állt az élen. A 10. játéknapon egy döntetlen (PAFC–FTC 0–0) után folytatódott a győzelmi sorozat. A zöld-fehéreket először az MTK tudta legyőzni, november végén, a 16. fordulóban. A Fradi tehát 15 fordulón át volt veretlen, s a bajnokságot 21 pontos előnnyel nyerte meg.

A 2014–2015-ös idényben ismét a Videoton húzta legtovább vereség nélkül, az akkor még Joan Carrillo edzette fehérváriak a 11. fordulóban a Debreceni VSC-től kaptak ki először az idényben (odahaza 2–1-re). A szezon végén a bajnoki cím itt sem maradt el, a Videoton csupán három vereséget szenvedve nyerte meg az eddigi utolsó 16 csapatos bajnokságot.

2013 őszén is a Vidi volt a legerősebb idénykezdő, igaz, ekkor csak hat fordulón keresztül bírta vereség nélkül a csapat (a 7. fordulóban 2–1-re kikapott Debrecenben), s az idény végén még a dobogóról is lecsúszott – a bajnoki címet a DVSC szerezte meg.

A Győri ETO FC bajnoki címével záruló öt évvel ezelőtti idényben az MTK bírta legtovább, a 4. helyen záró kék-fehérek a 8. fordulóban bukták el a veretlenségüket – a Győr már az első fordulóban kikapott a DVSC otthonában.

A 2011–2012-es idény volt a legutóbbi, amelyben kilenc fordulót követően még két veretlen csapat volt a mezőnyben: a Győr és a Debrecen egyaránt nyolc győzelemmel és egy döntetlennel várta a tizedik kört. Az ETO a következő körben a diósgyőri vereséggel ki is szállt a versenyből, míg a DVSC veretlenül, 30 meccsen 22 győzelemmel és 8 döntetlennel nyerte meg a bajnokságot.

A 2010–2011-es évadban az 5. forduló után már nem maradt veretlen együttes – miután abban a körben az Újpest és a Videoton is kikapott –, viszont kilenc forduló után hat győzelemmel, két döntetlennel és egy vereséggel, húsz szerzett ponttal és plusz tízes gólkülönbséggel – vagyis teljesen ugyanúgy, mint most – a Videoton állt az élen. És akkor bajnoki címmel zárta a szezont Mezey György csapata.

Vagyis, az elmúlt hét év tapasztalatai azt mutatják, ha kilenc kör után, legalább 20 szerzett ponttal a Videoton vezeti a bajnokságot, akkor meg is nyeri – legalábbis eddig kétszer bejött.

„MOSTAN SZÍNES LAPOKRÓL ÁLMODOM”

A Mezőkövesd a nyáron szerződtette a szenegáli védekező középpályást, Paul Keitát, aki hamar beilleszkedett a csapatba, mára alapember lett Radványi Miklósnál, és a szurkolók is megkedvelték a nagy szívvel küzdő játékost. Az első nyolc fordulóban összesen csupán 22 percet hiányzó Keita azonban a hétvégén, a Puskás Akadémia ellen nem léphetett pályára. A középpályás hiányzásának oka prózai: nyolc meccs alatt begyűjtött öt sárga lapot, ami után járt az automatikus eltiltás. Keita volt ebben az idényben az első, akit a sárga lapok miatt kellett eltiltani.

A 9. fordulóban nem lépett senki a szenegáli középpályás nyomába, ám többen is közel járnak az ötödik sárgájuk begyűjtéséhez. Amennyiben Juhász Roland, Danko Lazovics, Pátkai Máté, Kovács Lóránt vagy Márkvárt Dávid sárga lapot kap, automatikusan kihagy egy meccset.

A Videoton támadója, Danko Lazovics a Vasas elleni, 3–1-es Vidi-vereséget hozó találkozón gólt nem szerzett, ám a találkozó hajrájában kiállították, a 94. percben ugyanis lekönyökölte Gaál Bálintot. Ezzel a szerb támadó lett az idei bajnokság során kiosztott 10. piros lap „büszke” tulajdonosa. Ehhez persze kellett az is, hogy néhány perccel korábban csapattársa, Loic Nego is piros lapot kapjon, így a Videoton azt a kétes értékű dicsőséget is magáénak tudhatja, hogy ebben az idényben először tőlük állítottak ki egy meccsen két játékost.

TOVÁBBI LEGEK, ÉRDEKESSÉGEK

A hét legjobbja – Felix Burmeister

Pedig Burmeister nem is az eredeti posztján szerepelt. A Vasas német hátvédje a középpálya jobb oldalán bukkant fel, ennek ellenére egyáltalán nem mozgott idegenül. Az első gólja élményszámba ment: remek ütemben ugrott fel, és fejelt védhetetlenül Kovácsik Ádám kapujába. A második gólja rutinmunkának bizonyult, hiszen pusztán néhány lépésnyiről kellett a kapuba belsőznie a labdát. Teljesítményének értékét egyértelműen növeli, hogy az addig veretlen Videotonnak sikerült kétszer is betalálnia. Volt már mit törlesztenie a Vasas szurkolóinak, az előző idényben ugyanis három gólja mellett két öngólig jutott.

A hét jubileuma – a Honvéd a Bozsik József Stadionban

Nem sikerült túl szépen a Bozsik József Stadion jubileuma – a nela.hu adatai szerint ugyanis a kispesti létesítményben az elmúlt hétvégén vívta 1000. élvonalbeli mérkőzését a Honvéd. Az első találkozóra még 1928-ban került sor, akkor a Kispest FC néven futó csapat a III. kerületi FC ellen játszott 1–1-et, ezzel mutatkozott be a hivatalosan Szent Imre herceg úti stadion néven futó létesítmény a legmagasabb osztályban. Összesen egyébként 1023 első osztályú bajnokit vívtak a kispesti stadionban, a legtöbbször, 14 alkalommal az MTK volt itt albérlő – s a kék-fehérek nevéhez fűződik a legkevesebb néző is egy bajnokin: a 2014 novemberében a Pécs ellen 3–2-re megnyert találkozóra mindössze 388-an voltak kíváncsiak. Az MTK mellett a Vasas ötször volt pályaválasztó itt, rajtuk kívül az Elektromos, a Szentlőrinci AC és a már említett Kerület mellett egy alkalommal az Újpest, még 1944-ben mondhatta hazai pályának a kispesti stadiont.

A hét játékvezetői tévedései – már megint a DVTK meccsén

A legemlékezetesebb eset – ahogy egy héttel korábban – ezúttal is a DVTK meccséhez köthető. A DVSC ellen nyilvánvaló debreceni szabálytalanságot követően született a Loki gólja – az akkor hibázó Berke Balázs ebben a fordulóban nem kapott meccset –, ezúttal a Paks ellen, 2–2-es állásnál nem adta meg Solymosi Péter játékvezető a diósgyőriek javára Makrai Gábor gólját, pedig az M4 Sport által közzétett felvételekből jól látszik, hogy nem volt les, hiába jelzett az esethez meglehetősen közel helyezkedő partjelző.

A legalacsonyabb játékvezetői osztályzatot azonban nem Solymosi és csapata, hanem a Vasas–Videoton találkozón közreműködő Andó-Szabó Sándor és stábja kapta lapunk tudósítóitól:

„Andó-Szabó Sándor 4 – Hibázott, amikor a 14. percben nem ítélt szabadrúgást az Ezekiel Hentyvel szembeni szabálytalanságért, illetve az első félidő hajrájában, amikor nem ítélt tizenegyest a Videotonnak, Manjrekar James ugyanis ellökte Juhász Rolandot. Tévedett továbbá a 47. percben, mert Hentyt les címén megállította, az akcióból Marko Scsepovics lett volna eredményes” – értékeltük a játékvezetőt a Nemzeti Sport vasárnapi számában.

A hét afférja – az elmaradt kézfogás Bódog Tamás és Solymosi Péter között

Ezzel kapcsolatban a DVTK vezetőedzőjét idéznénk:

„Nem volt semmi extra, csak a szokásos. Nehéz elviselni, hogy ezt ne tegye szóvá az ember. A játékvezető a meccs előtt szólt, hogy normálisan beszéljünk. Én meg azt mondom, hogy normálisan fújjanak. De hogy a meccs végén nem fog velem kezet, az arrogancia.”

A hét balhéja – Botka Endre kiállításakor

Mivel ezzel kapcsolatban a különböző fórumokon egymástól eltérőek a beszámolók, csak a tényeket rögzítjük: a Bp. Honvéd–Ferencváros meccsen a volt kispesti Botka Endre kiállításakor hazai oldalon, a tribün előtti egyik szektorban alakult ki ütésváltás, mire a biztonsági szolgálat munkatársai közbeavatkoztak.

Pátkai Máté ollózása – a hét gólja

A Vasas–Videoton (3–1) bajnoki 12. percében történt, hogy jobbról a fehérvári Szolnoki lőtte középre a labdát, a menteni igyekvő Risztevszki a tizenhatoson belül csak belefejelni tudott a labdába, amely így felpattant. Pátkai Máté köszönte a lehetőséget, és 11 méterről, jobbal, ollózó mozdulattal az angyalföldi kapu jobb oldalába rúgta a labdát. Kamenár nem védhetett, alighanem ő sem számított arra, hogy a Vidi válogatott labdarúgója ilyen váratlan és szemet gyönyörködtető megoldással veszélyezteti a kapuját. Pátkai a legutóbbi három bajnoki meccsén három gólt szerzett, ráadásul szebbnél szebb találatokat. A Fradi ellen a tizenhatoson kívülről lőtt, míg a Haladás ellen becsúszva, kapásból.

Az NB I-ben tehát remek a helyzetkihasználása, a nemzetközi meccseken viszont kevésbé, a Partizan–Videoton El-selejtezőn a kapus védett Pátkai nagy helyzeténél, a portugálok ellen pedig célt tévesztett a középpályás, nem sokkal lőtt a kapu mellé (igaz, az El-ben az észt Nomme Kalju ellen volt egy gólja is).

Pátkai pályafutása során eddig egy alkalommal produkált a mostanihoz hasonló sorozatot: 2009 májusában még az MTK játékosaként a 28. fordulóban a DVSC, majd a Kecskemét, végül az idény utolsó bajnokiján a REAC kapujába is betalált.

Ha a válogatott középpályás esetében kicsit megengedőbbek vagyunk, és nem ragaszkodunk „az egymást követő meccseken betalált” kitételhez, akkor a szentendrei születésű középpályás legeredményesebb időszaka az élvonalból 2012 márciusából való, amikor öt egymást követő találkozón összesen hatszor volt eredményes. Hősünk a Győri ETO játékosaként előbb a 19. fordulóban a Siófok ellen triplázott, majd két forduló múlva a Paks ellen duplázott, és végül a 23. fordulóban a Kaposvár ellen is betalált, így alakítva ki az 5/6-os mérleget.

Mezőkövesdi bíró a Mezőkövesd meccsén – a hét különlegessége.

Radványi a kispadon és Radványi az alapvonalon. Ezt a rendhagyó felállást hozta a szombati Puskás Akadémia–Mezőkövesd (1–0) bajnoki. Miklós, az edző a kövesdieket vezette – sikertelenül –, míg Ádám Iványi Zoltán munkáját segítette alapvonali játékvezetőként (a hatos fogat 8-as osztályzatot kapott lapunk tudósítójától). Különös lehet a névegyezés, ám nem ördögtől való, rokoni szálak ugyanis nem fűzik össze történetünk két főszereplőjét. Arra azonban már felkaphatja a fejét a szurkoló, hogy Radványi Ádám 34 esztendővel ezelőtt épp Mezőkövesden született. Meglehet, ezt azért érdemes lett volna figyelembe venni a bíróküldéskor, mielőtt még valaki betonnak képzeli magát – és beleköt.