A Foci a köbön így búcsúzik tőle:
Büszke és boldog voltál. A közösségi oldalon az volt az utolsó bejegyzésed, hogy az U17-es csapatok meccsén pokoli hőségben, forró talajon Taksonyban 4–3-ra nyert a Pestszentimre. Taksonyban, ahol mindig otthon lehettél, ahová mindig hazatértél. Az életről, a rohanó életről kellene most beszélnünk, Fefe, amit annyira szerettél, és nem arról, hogy reggel elindulsz, majd az utcán egy hirtelen, teljességgel kiszámíthatatlan mozdulattal összeesel. Azt mondják, a munkahelyedtől pár percnyire, az utcán találtak rád. Az élet akkor már csak bujkált benned, menekülőre fogta, kiutat keresve, de ott és akkor is úgy küzdöttél, mint nemrégiben a pestszentimrei játéktéren. Azon a pályán ma este nyolckor rengetegen lesznek. Idős és fiatal nézi majd könnypalástoló napszemüvege mögül a felzaklatott világ eseményét, mintha csak kupa- vagy bajnoki találkozó volna. Nem az lesz, Fefe, mert a halál és az élet meccsét csak rövidtávon nyerheti utóbbi. Akik ott lesznek gyertyával vagy mécsessel, egy szál virággal a kezükben, azok hétfő délelőtt óta ezt pontosan tudják…