A HONVÉDNAK ARANYAT ÉRT A JÓ HAJRÁ, A FERENCVÁROS EZEN CSÚSZOTT EL
A kapott és szerzett gólokat vizsgálva tisztán látszik, hogy a Budapest Honvéd nagyban köszönheti a bajnoki címét a kiváló végjátékainak. A kispestiek a mérkőzéseik utolsó negyedórájában 19-szer vették be az ellenfeleik kapuját, ez az összes találatuk 35 százalékát jelenti. Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy az aranyérem után távozó Marco Rossi által irányított alakulat kapta a legkevesebb gólt (mindössze ötöt) ebben az idősávban, akkor kijelenthetjük: a Honvéd végig rendkívül jól hajrázott a bajnokságban, ennek pedig aranyérem lett a jutalma.
Ezzel szemben a címvédő, de ezúttal negyedik helyen záró Ferencváros kimondottan rosszul jött ki az összecsapásai finiséből: a zöld-fehérek mindössze nyolc gólt szereztek a 75. perc után, ellenben a tizenkét együttes közül a legtöbbet, tizenötöt kapták, nem csoda tehát, hogy lecsúsztak a dobogóról.
MAGASAN A VIDEOTONÉ A LEGMAGASABB INSTAT-INDEX, A BAJNOK CSAK A KÖZÉPMEZŐNYBEN
A csapatok összesített, meccsenkénti, átlagos InStat-indexének (a játékosokra, az egyéni statisztikáikra vonatkozó össz teljesítménymutató) rangsorát magasan a Videoton nyerte meg: a székesfehérváriak 243-as átlaggal zártak. A Vidit a Ferencváros (223) és az Újpest (218) követi a képzeletbeli pódiumon. Kisebb meglepetésre az aranyérmes Honvéd 212-es mutatóval csak a hatodik helyen zárt a kimutatásban, miután a DVSC (217) és a kieső helyen végző MTK (213) is megelőzte. Utolsó helyen a Gyirmótot találjuk: a története első NB I-es szezonja után azonnal búcsúzó gárda tagjai átlagosan 200-as indexet értek el.
A DEBRECEN TÁVOLI BOMBÁKKAL OPERÁLT, AZ MTK-NAK CSAK KÖZELRŐL MENT
A gólokat abból a szempontból vizsgálva, hogy a tizenhatoson kívülről vagy belülről születtek, újabb érdekességekre bukkanhatunk. A legtöbb távolit a DVSC lőtte: a debreceni futballisták 16-szor találtak be a tizenhatoson kívülről – az átlag hét (!) volt –, így góljaik 38 százalékát szerezték meglehetősen messziről.
A többi csapatnál már közel sem találunk ennyi távoli gólt, sőt, például a Debrecenhez hasonlóan a bennmaradást alig kiharcoló DVTK mindössze négyszer, a Mezőkövesd pedig háromszor talált 16 méternél messzebbről a kapuba. Még rosszabb a kieső MTK mutatója: a kék-fehérek 33 mérkőzésen mindössze egyetlenegyszer vették be a kaput a tizenhatoson kívülről.
Ennyi tabellán előzte meg a Videoton a Honvédot – tabellaparádé |
537 893, ennyien látták élőben a szezont – nézőszámok |
A HALADÁS GÓLJAINAK TÖBB MINT FELE RÖGZÍTETT SZITUÁCIÓ UTÁN SZÜLETETT
A Haladás góljainak 55 százalékát, szám szerint 23 találatot rögzített szituációból vagy azt követően szerezte (szöglet után, szabadrúgás után, szabadrúgásból, büntetőből vagy bedobás után). Mészöly Géza együttese mellett a Vasas és a DVTK fektette a legnagyobb hangsúlyt ezen helyzetek gyakorlására: az angyalföldiek góljaik 48 százalékát (24 találat), a miskolciak pedig 49 százalékát (19) érték el rögzített szituációkból.
A rögzített szituációk elleni védekezés az Újpestnek sikerült a legrosszabbul, Nebojsa Vignjevics csapata 23-szor (45 százalék) kapitulált ilyen helyzetet követően. A lilák mellett a DVTK és a Ferencváros sem állt mindig a helyzet magaslatán: előbbi 22 (38 százalék), utóbbi 19 (43 százalék) gólt kapott rögzített szituációk után.
AZ ÚJPESTIEK ELSZÓRTÁK, MAJD VISSZA IS SZEREZTÉK A LABDÁKAT
A legtöbb labdát a középmezőnyben végző Újpest szórta el a 33 forduló alatt: a lilák 99-szer veszítették el a saját térfelükön, de becsületükre legyen mondva, hogy a labdaszerzésekben is jeleskedtek, az ellenfél térfelén 59 alkalommal kaparintották meg.
A Ferencváros volt a leglabdabiztosabb alakulat (86 elvesztett labda), ellenfelei térfelén azonban csak 51 labdát szerzett – ezzel a DVTK-val holtversenyben az utolsó helyen zárt.
NEM ÉRT SOKAT A LABDABIRTOKLÁSI FÖLÉNY
A Ferencváros átlagosan 58 százalékban, időre levetítve 30 perc és 5 másodpercig birtokolta meccsenként a labdát. A zöld-fehérek mögött a Vasas (28.54 perc, 56 százalék) és az Újpest (28.02 perc, 52 százalék) zárt ezen a listán. A bajnok Honvédnál átlagosan nagyjából öt perccel volt kevesebbet a labda, mint a Fradinál, a kispestiek azonban a mérkőzések többségén így is labdabirtoklási fölényben voltak (25.30 perc, 51 százalékos átlag). A listán a DVTK zárt az utolsó helyen (23.19 perc, 47 százalék), ezt azonban aligha bánják Miskolcon, hiszen például az MTK hiába birtokolta közel 28 percet a labdát bajnokinként, mégsem sikerült kiharcolnia a bennmaradást.
GERA A SZEZON LEGJOBBJA, LAZOVICS A KULCSPASSZOK KIRÁLYA, LANZAFAMÉT „FARAGTÁK” A LEGTÖBBET
Mint arról a szezon válogatottjának kihirdetésekor is írtunk, az idény legjobb InStat-átlagát a Ferencváros középpályása, Gera Zoltán produkálta 260-as mutatóval. Mögötte Videoton-játékosok hada sorakozik: Loic Nego (255), Marko Scsepovics és Danko Lazovics (egyaránt 253), Szolnoki Roland (252) és Juhász Roland (250) az első hat sorrendje.
Mivel – ahogy a kispesti rigmus is szól – mindenki tudja már, Eppel Márton gólkirályi címéről nem is írunk részletesebben, ellenben azt mindenképp meg kell említeni, hogy kilenc gólpasszal holtversenyben Marek Strestík (Mezőkövesd) és Lazovics lett az NB I asszisztkirálya. A szerb csatár egyébként több listán is az első helyen zárt: 29 alkalommal játszott szerepet gólt megelőző támadásban (itt Scsepovics lett a második 24-gyel és Eppel a harmadik 22-vel), valamint legtöbbször, 165 kulcspasszal próbálkozott, ebből 82 alkalommal sikeresen.
A legtöbb lövéssel, szám szerint 82-vel a Vasas fiatalja, Berecz Zsombor kísérletezett, kapufák tekintetében pedig Davide Lanzafame bosszankodhatott a rendszeresen: az olasz csatárnak ötször is csak centik hiányoztak a gólhoz. És ha már Lanzafame szóba került, feltétlenül meg kell említeni, hogy az élvonalban őt „aprították” a legjobban, összesen 119 alkalommal (azaz meccsenként közel ötször!) szabálytalankodtak vele szemben.
A légi párbajokat vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy a levegőben a Videoton csapatkapitánya, Juhász Roland volt az úr: a válogatottól az Európa-bajnokság után visszavonuló hátvéd 385 fejpárbajban volt érintett, s ezek 63 százalékát, 241-et meg is nyerte. Mögötte néhányan arányaiban jobban teljesítettek – Hudák Dávid például 78 százalékkal jött ki győztesen a levegőben zajló párharcokból –, ők azonban jóval kevesebb ilyen szituációt vállaltak fel. A legtöbb szerelési kísérlet, valamint a legtöbb sikeres szerelés egyaránt Kulcsár Dávidhoz köthető: a Paks jobbhátvédje 185 alkalommal próbálkozott, s ebből 110-szer el is vette a labdát ellenfelétől.
Ki lehet emelni Souleymane Diarra teljesítményét is. Az Újpest mali középpályása két listát is éllovasként zárt: övé volt a legtöbb, földön megvívott párharc (ebbe beletartoznak a szerelések, cselek, illetve minden olyan esemény, amikor a labda megszerzése vagy az ellenfél átjátszása a cél) és a legtöbb csel is. Diarra 276-szor kezdeményezett cselt, ebből 170 alkalommal sikerrel járt – a játékosok zöme jóval elmaradt ettől a teljesítménytől, talán elég annyit megjegyezni, hogy az ezen rangsorban második helyen végző Holman Dávid 187-szer kísérletezett, és 100-szor volt sikeres. Más kérdés, hogy Diarra kapta a legtöbb lapot is ebben a szezonban, Gévay Zsolttal holtversenyben 13-at, de míg a paksi védő csak sárgákat gyűjtött be, az újpestiek középpályását kétszer ki is állították.
1. Budapest Honvéd | 33 | 20 | 5 | 8 | 55–30 | +25 | 65 |
2. Videoton FC | 33 | 18 | 8 | 7 | 65–28 | +37 | 62 |
3. Vasas FC | 33 | 15 | 7 | 11 | 50–40 | +10 | 52 |
4. Ferencvárosi TC | 33 | 14 | 10 | 9 | 54–44 | +10 | 52 |
5. Paksi FC | 33 | 11 | 12 | 10 | 41–37 | +4 | 45 |
6. Szombathelyi Haladás | 33 | 12 | 7 | 14 | 42–46 | –4 | 43 |
7. Újpest FC | 33 | 10 | 12 | 11 | 47–51 | –4 | 42 |
8. Debreceni VSC | 33 | 11 | 8 | 14 | 42–46 | –4 | 41 |
9. Mezőkövesd Zsóry FC | 33 | 10 | 10 | 13 | 39–54 | –15 | 40 |
10. Diósgyőri VTK | 33 | 10 | 7 | 16 | 39–58 | –19 | 37 |
11. MTK Budapest | 33 | 8 | 13 | 12 | 26–36 | –10 | 37 |
12. Gyirmót FC Győr | 33 | 5 | 9 | 19 | 21–51 | –30 | 24 |