Thomas Doll szerint a második félidőben megmutatták a Diósgyőr ellen, hogyan is tudnak futballozni, ennek köszönhetően fordítottak 2–1-re. A Ferencváros német vezetőedzője ezután újságírói kérdésre reagálva két válogatott játékosáról is beszélt, mégpedig csalódottan és kissé ingerülten.
„Remek a felvetés – idézi a fradi.hu Dollt. – Botka Endre még a Honvéd elleni kupameccsen sérült meg. Utána az Újpest ellen vállalta a játékot, de nem tudta végigjátszani a mérkőzést. Az orvosunk eltiltotta a játéktól, a Haladás ellen nem is volt keretben. Egy nappal később elutazott a válogatotthoz, ahol viszont teljes edzésprogramot hajtott végre. Vasárnap, hétfőn, kedden tesztek, szerdán két edzés, csütörtök egy az egy elleni szituációk… Semmilyen egyeztetés nem volt köztünk és a válogatott között, ami bosszant engem. A válogatott rendelkezésére bocsátottunk egy játékost, aki nálunk nem játszott sérülés miatt. A válogatottnál mégis teljes edzésprogramot végez, és mi onnan ismét sérülten kapjuk vissza. Németországban a válogatott és a klubedzők egyeztetnek a játékosokról, különösen akkor, ha a futballista nem százszázalékos állapotban utazik egyesületéből a nemzeti csapathoz. És a szövetségi kapitány is ugyanebből az országból jön, ahogy én is… Ma van március 29. Idén még egyetlen egyszer sem lépett velem kapcsolatba a szövetségi kapitány. Ennyit az adatcserékről, az egyeztetésekről, a nagy közös munkáról… Kleinheisler Laci is elment a válogatotthoz. Egy nappal az U21-esek elleni edzőmeccs előtt izomfáradtságot érzett, mégis kétszer harminc percet játszott, noha egyértelmű volt, hogy Portugáliában nem kaphat szerepet. Amikor visszajött a Népligetbe, négy-öt napot kellett kihagynia. Azt az üzenetet kaptuk, hogy kapott egy ütést, ő viszont erre nem emlékszik, csak arra, hogy fáradtságot érzett az izmában. Ez könnyelműség. És ez nem rólam szól, hanem a Ferencvárosról! A bajnokság döntő fázisában vagyunk, két hétvégén nem volt meccs, a játékosaink pedig sérülten jönnek vissza a válogatottól. Ezt máshogy is lehetett volna intézni, ha valóban közösen dolgoznánk.”
Ez van – Malonyai Péter jegyzete
