A „lesipuskás” Diagne; húsz éve nem látott tettre készül a Fradi

A lilák csatára, Mbaye Diagne két gólt is fejelt ősszel a Ferencváros ellen (Fotó: Hegedüs Gábor)

A LEGTÖBB GÓL, A LEGTÖBB 0–0 – ÁLTALÁNOS ADATOK

„A nézők mellett a gólok is nagyon fogynak – negatív csúcson az NB I"– ezt a címet adtuk egy évvel ezelőtt, a 2014–2015-ös bajnokság őszi szezonja után készített gólelemzésünknek, és most mindkét téren halvány javulásról tudunk beszámolni. Korábbi összefoglaló cikkünkben írtunk arról, hogy az NB I-es bajnokik átlagnézőszáma mérkőzésenként mintegy ötszáz fővel emelkedett – ami egyáltalán nem mondható látványos növekedésnek, de legalább nem csökkenés... –, és az élvonal meccsenkénti gólátlaga is nőtt valamelyest: amíg 2014 őszén, a tizenhat csapatos bajnokság első 17 fordulójában lejátszott 135 bajnokin 323 gól esett, azaz találkozónként 2.39, addig a mostani őszi szezon gólátlaga 2.51.

Összességében ugyan kevesebb találat született (286), de a tizenkét csapatos bajnokságban kevesebb a mérkőzés is (114-et rendeztek), így a gólátlag a tavalyihoz képest némileg nőtt.

Csupán nyolc olyan első osztályú bajnoki volt, amelyen nem esett gól.A legtöbb 0–0-t a Honvéd játszotta, a kispestiek négy összecsapásán (a PAFC, a Haladás, a DVSC és a Paks ellen) nem találtak a felek a kapuba.

A legtöbb gól a 7–0-s hazai sikert hozó Debrecen–Békéscsaba meccsen volt, ez egyben azt jelenti, hogy egy bajnokin a Loki talált be legtöbbször valamelyik ellenfelének. A Ferencváros kétszer (a Vasas és a Paks ellen), az MTK egyszer (a DVTK ellen) szerzett öt gólt.

Az ősszel a 12. forduló volt a leggólgazdagabb, a 21 találat harmadát a Debrecen szerezte (ebben a fordulóban volt a már említett DVSC–Békéscsaba meccs). A legínségesebb fordulónak a 7. számított, ekkor mindössze nyolc gólt jegyezhettünk fel, ami hosszú évekre visszamenőleg negatív „rekord".

Az együttesek közül a legkevesebb gólt (17) a Haladás és a sereghajtó Békéscsaba szerezte, míg a legtöbbször a Ferencváros labdarúgói voltak eredményesek, 41-szer ünnepelhettek gólt. Ebben is jelentős az előnyük a többiekkel, így a DVSC-vel (28) és az Újpesttel (27) szemben.

Ha a Fradi folytatja jó szereplését, és a bajnokság végén is azzal büszkélkedhet, hogy a legtöbb gólt érte el az NB I-ben, akkor több mint húsz év elteltével kerül fel ezen a listán az első helyre: az FTC az élvonalban legutóbb az 1994–1995-ös kiírásban volt a mezőny leggólerősebb gárdája (62 találattal).

A FRADI ÉS A BÉKÉSCSABA KEZDETT A LEGJOBBAN – IDŐBELI MEGOSZLÁS

I. Az őszi 286 gólból

Nem meglepő, hogy a mérkőzéseken a szünet után több gólt szereznek a csapatok, mint az első játékrészekben. Az is jellemző, hogy a legkevesebb gólt az első negyedórában láthatjuk (még „tapogatózó a játék"), míg a legtöbbet a meccsek hajrájában. 2015 őszén a 75. percet követően – beleértve a kilencven perc letelte utáni hosszabbításokat – 76 gól esett, azaz az összgóltermés 26.6 százaléka, tehát több mint egynegyede az utolsó bő negyedórában született.

A Ferencváros mellett a Békéscsaba volt a legjobban bekezdő csapat, mind a két együttes hat gólt szerzett az első negyedórában. A csabaiak azonban csupán egyszer tudtak jól sáfárkodni az előnyükkel, pontosabban azzal, hogy az első tizenöt percben gólt értek el: ilyen kezdés után csak a Puskás FC-t győzték le (2–1), a Debrecentől (2–3), a Pakstól (2–3), az Újpesttől (1–3) és a Honvédtól (2–3) is kikaptak. Pedig a paksiak ellen a 9. percben már 2–0-ra vezettek...

Az első félidőkben a Puskás FC játékosai hajráztak a legjobban (az első játékrész utolsó negyedórájában és a ráadásban összesen hét gólt szereztek), míg a legvégső pillanatokban – azaz túl a 90. percen, már a hosszabbításban – a Honvéd volt a legeredményesebb négy találattal. Érdekes, hogy a Haladás játékosai a 75. perc után csupán egyszer találtak be az ellenfél kapujába.

A kapott gólokat nézve a legfeltűnőbb az, hogy a Békéscsaba a 75. perc után milyen sok gólt beszedett. A csabaiak a 76. és a 90. perc között (9), valamint a 90. perc utáni ráadásban (6) is a legtöbbet kapták a mezőnyben, rengeteg pontot elherdáltak a hajrában beszedett gólok miatt. Ez is egy magyarázat arra, hogy miért áll az utolsó helyen a Békéscsaba, mint ahogy az utolsó előtti pozícióban telelő Puskás AFC-vel kapcsolatban is beszédes adat, hogy védelme a 90. perc után ötször kapitulált.

A Ferencváros messze a legkevesebb gólt kapta, a 60. perc után például egyet sem (elsőre meglepőnek tűnik, de azért árnyalja a képet, hogy Leandróék összesen nyolc gólt szenvedtek el ősszel), ami a jó kondícióra és a koncentrálóképességre is utal, az viszont figyelmeztető jel lehet a zöld-fehérek számára, hogy a szünet utáni percekben többször is „bealudtak", a nyolc kapott góljukból ötöt (62.5 százalék) a 46. és a 60. perc között szedtek be.

KIRÁLY GÁBORT NEM LEHETETT MESSZIRŐL MATTOLNI – HELY ÉS TÁVOLSÁG

II. Az őszi 286 gólból

• 56 született az öt és felesen belülről
• 193 az öt és feles és a tizenhatos vonala közti területről
• 37 a tizenhatoson kívülről

Az ősszel feljegyzett gólok átlagosan 9.94 méterről születtek, egy évvel ezelőtt, 2014 őszén 9.44 méter volt ez az adat. Az átlagot nézve a Videoton szerezte a legmesszebbről a találatait (12.86). A fehérváriak hat góljukat a tizenhatoson kívülről lőtték, ebben az összevetésben az élen állnak, a távolról egyaránt négyszer beköszönő Ferencvárost, PAFC-ot, Paksot és Újpestet megelőzve.

A Vidiből Filipe Oliveira háromszor, Gyurcsó Ádám kétszer, Kovács István egyszer talált be a tizenhatoson kívülről, és Oliveirához hasonlóan a felcsúti Pekár László mondhatja el magáról, hogy három gólt szerzett a büntetőterületen kívülről.

A legnagyobb „lesipuskás" Mbaye Diagne, az Újpest szenegáli csatára ötször volt eredményes az ötösön belülről, azaz a kapu közvetlen közeléből. A Ferencváros ellen például a Szusza Ferenc Stadionban és a Groupama Arénában is – egyaránt jobb oldali Balogh Balázs-szöglet után – közelről fejelte a kapuba a labdát. Diagne-nak döntő szerepe volt abban, hogy csapatszinten az Újpest szerezte a legtöbb gólt az ötösön belülről, igaz, holtversenyben elsők a lila-fehérek, mert a Paks is hétszer volt eredményes közvetlen közelről. A Videoton az egyetlen csapat, amely az ötösön belülről nem talált be.

A Békéscsaba ellen szerezték messze a legtöbb gólt az NB I mezőnyében (44-et), és különösen az az adat szúr szemet, hogy a csabaiak 16-szor az ötösön belülről kaptak gólt! Az átlagot tekintve így sem az övék a legkisebb szám, ők 8.57 méterről, míg a szombathelyiek átlagosan 8.26 méterről kapták a gólokat – a Haladás ellenfelei igyekeztek minél közelebbről megcélozni Király Gábor kapuját, hogy eredményt érjenek el.

Királynak, azaz a Haladásnak a tizenhatoson kívülről nem is rúgtak gólt; a büntetőterületen kívülről még a Honvéd kapuját nem sikerült bevenniük az ellenfeleknek. A legtávolabbról a DVSC kapta a gólokat, átlagosan 12.14 méterről, míg a tizenhatoson kívülről a Diósgyőr kapitulált a legtöbbször, hétszer.

A PAKSIAK GYAKOROLTÁK BE A LEGJOBBAN A RÖGZÍTETT HELYZETEKET

III. Az őszi 286 gólból

Az akcióból szerzett gólokat két csoportra osztottuk: felállt védelemmel szembeni és kontrából esett találatokra. Sok esetben nem egyszerű a döntés, előfordul, hogy egy adott akció kontrának indul, ám aztán lelassul, az ellenfél játékosai visszazárkóznak, és felállt védelemmel szembeni támadásként zárul.

Felállt védelemmel szemben (30) és kontrából (6) is a Ferencváros szerezte a legtöbb gólt. A zöld-fehérek amellett, hogy meccseik döntő többségén domináltak, ráerőltették akaratukat az ellenfelekre, és sokszor beszorították őket a kapujuk elé, valamint előnybe kerülve sok ellenakciót is vezettek, részben ezért voltak a legeredményesebbek kontrából is. A Békéscsaba és az MTK ugyancsak az átlagnál több kontragólt szerzett (ötöt), míg a Haladás az egyetlen csapat, amely az ősszel klasszikus ellenakcióból nem volt eredményes. A szombathelyieknek a kontra kifejezés hallatán inkább negatív „élményeik" vannak, a Honvéddal együtt ők kapták a legtöbb gólt (hatot) kontratámadásból.

S még egy összesített adat az akcióból szerzett gólokról: a 190 találatból 94-et középen vezetett támadás előzött meg, és egyaránt 48 gól született a jobb, illetve a bal szélen futó akciók után.

Rögzített helyzetből – tizenegyesből, szabadrúgás, szöglet vagy bedobás után –esett az őszi gólok mintegy harmada, 96 találat. A paksiak a legveszélyesebbek, 14-szer voltak eredményesek rögzített helyzetből, őket a Honvéd és az Újpest követi 11, illetve 10 találattal. Rögzített helyzetből a legkevesebbszer a Puskás FC szerzett gólt (4), ebben az összevetésben az FTC utolsó előtti (5). A Ferencváros mindössze három (ez a legkevesebb), míg a Békéscsaba 17 (ez a legtöbb) gólt kapott rögzített szituáció után.

Ha a részletekbe is belemegyünk, azt látjuk, hogy tizenegyesből az MTK (egész pontosan Kanta József) volt a legeredményesebb (négy gól), még úgy is, hogy a kék-fehérek három büntetőt elhibáztak. Az ősszel egyébként 16 gól esett tizenegyesből. Közvetlenül szabadrúgásból ennél kevesebb, csupán kilenc. A DVSC és a Videoton két szabadrúgásgóllal listavezető, a hajdúságiaktól Korhut Mihály, a fehérváriaktól Gyurcsó Ádám volt kétszer eredményes ily módon. Rajtuk kívül Enisz Bardhi (Újpest), Bartha László (Paks), Bognár István (DVTK), Holender Filip (Honvéd) és Kanta József (MTK) lőtt gólt szabadrúgásból. Szögletután az Újpest szerezte a legtöbb gólt, hatot, négyet jobb oldali, kettőt bal oldali sarokrúgást követően.

BÖDE ÉS DIAGNE A FEJESEK KIRÁLYA

IV. Az őszi 286 gólból

Az őszi találatok csaknem négyötöde (78.3 százaléka) lövés után született, ballal és jobbal is a Ferencváros szerezte a legtöbb gólt. Az egyéni rangsor már nem ennyire homogén: ballal az FTC balszélsője, Roland Lamah volt a legeredményesebb négy góllal, a bal lábbal három találatot szerző két debreceni játékost, Horváth Zsoltot és Ibrahima Sidibét előzte meg. Jobbal a Videoton mindkét oldalon bevethető támadó középpályása, Gyurcsó Ádám volt a leggólérzékenyebb hét találattal, ezen a ranglistán Mbaye Diagne és Böde Dániel követi őt egyaránt hat góllal. Böde kétszer ballal is eredményes volt, lábbal ő szerezte a legtöbb gólt, összesen nyolcat.

Fejesből 49 gól esett, a Ferencváros játékosai hét, a Békéscsaba és az Újpest futballistái hat gólt szereztek így, míg a Vasas csupán egy gólt hozott össze fejesből. Egyénileg a góllövőlista első két helyezettje, Böde Dániel és Mbaye Diagne emelkedett ki, mind a ketten négy gólt fejeltek. Különversenyük érdekessége, hogy Böde az Újpest ellen egyszer fejelt a kapuba, Diagne pedig a Fradi ellen két fejes gólt szerzett. A paksi Papp Kristóf és az MTK csatára, Torghelle Sándor egyaránt három gólt fejelt az őszi fordulókban.

BALOGH BALÁZS MESTERIEN SZOLGÁLTA KI DIAGNE-T

Számításaink szerint az őszi idényben Balogh Balázs adta a legtöbb gólpasszt, az újpestiek középpályása nyolcszor továbbított úgy társnak, hogy az gólt szerzett. Hat esetben Mbaye Diagne volt a „címzett", egyszer Mohl Dávid, egyszer pedig Mihailo Perovics váltotta gólra Balogh átadását.

Jó szezont futott Leandro is, aki többször is remek mélységi átadással hozta helyzetbe társait. A Ferencváros védője hat gólpasszt jegyzett, négyet Bödének adott, egyet-egyet meg Gerának, illetve Ramíreznek.

A góllövőlistát vezető Böde Dániel négy gólpasszt osztott ki, vagyis hozzáadva a 12 találatához 16 ponttal áll a kanadai táblázat élén.

A STATISZTIKÁKAT KÉSZÍTETTÉK: NAGY PÉTER, T. SZABÓ GÁBOR