„Boldog vagyok, hogy a Vidi játékosa lehetek – nyilatkozta Loic Nego a vidi.hu-nak. – Az utóbbi napokban igen komolyan tanulmányoztam a klub történelmét, és bátran mondhatom, nagy büszkeség számomra, hogy piros-kékbe öltözhetek. Tudom, hogy nem kezdte jól a szezont a csapat, ugyanakkor a DVSC elleni bajnokin itt voltam a stadionban, és egy harcos, az utolsó percig a sikerért küzdő csapatot láttam a pályán. Nagyon bízom benne, hogy ez a harcosság fogja a későbbiekben is jellemezni a Vidit.Loic Nego a vidi.hu-nak. – Az utóbbi napokban igen komolyan tanulmányoztam a klub történelmét, és bátran mondhatom, nagy büszkeség számomra, hogy piros-kékbe öltözhetek. Tudom, hogy nem kezdte jól a szezont a csapat, ugyanakkor a DVSC elleni bajnokin itt voltam a stadionban, és egy harcos, az utolsó percig a sikerért küzdő csapatot láttam a pályán. Nagyon bízom benne, hogy ez a harcosság fogja a későbbiekben is jellemezni a Vidit.
Rólam röviden annyit érdemes tudni, hogy elég fiatalon, nyolcéves koromban kezdtem el focizni. A Nantes akadémiáján végeztem, és ennél az együttesnél kaptam életem első profi szerződését. 18 éves koromban. 2011-ben Olaszországba, a Roma csapatába igazoltam, ahonnan Belgiumba, a Standard Liege-be adtak kölcsön, és végül 2013-ban innen kerültem Újpestre. Büszke vagyok arra, hogy 16 éves korom óta az összes korosztályban tagja voltam a francia utánpótlás-válogatottnak. Természetesen karrierem eddigi egyik legnagyobb sikereként tekintek vissza a 2010-es U19-es Eb-győzelmünkre. Nagy álmom, hogy egyszer a francia felnőttválogatottba is bemutatkozhassak, de tisztában vagyok azzal, hogy rengeteg kiváló francia szélső védő futballozik szerte a világon.
Magyarország sok mindenben különbözik azoktól az országoktól, ahol korábban játékosként megfordultam, a labdarúgás azonban itt is hasonló. A legnagyobb különbség talán itt, Magyarországon az, hogy viszonylag kevés néző van a stadionokban, kivéve egy-két igazán nagy rangadót. Ugyanakkor véleményem szerint igen sok technikás, ügyes játékos szerepel a magyar élvonalban. Nagyon várom, hogy a válogatott szünet után folytatódjon az NB I, tudom, hogy egyáltalán nem lesz könnyű dolgom bekerülni a Vidi kezdőcsapatába, de természetesen ez az egyik legfőbb célom. Az biztos, hogy nagyon nagy harc lesz a csapatba kerülésért, ennek azonban a Vidi lehet majd a legnagyobb győztese. Néhány napja már együtt edzek a társakkal, és nagyon jó a benyomásom a csapatról, a klubról és a városról is.
A héten többször is edzettünk egy nap kétszer, és két tréning között volt időm megnézni Székesfehérvár belvárosát, amely igazán csodálatos. Úgy érzem, gyorsan sikerült beilleszkednem a csapatba, ez egyrészt köszönhető Suljicnak, akivel korábban Újpesten fociztam együtt, és az egyik legjobb barátomnak nevezhetem, de itt van például Stopira is, akit szintén korábbról ismerek, hiszen a testvérével egy iskolába jártam Franciaországban.”