FTC-Újpest: emberi jogok teljesülésének kivizsgálását kérik Csányitól

Wintermantel a Facebookra kitett posztjában a következőképpen indokolt:

Magyarország Alaptörvénye a „SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG" fejezetében sorolja fel azokat az alapvető jogokat, melyek minden magyar állampolgárt és Magyarország területén tartózkodó külföldit megilletnek:

– I. cikk (1) bekezdés: „AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége."

– II. cikk (2) bekezdés: „Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.”

– IV. cikk (1) bekezdés: „ Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.”

– IX. cikk (1) bekezdés: „Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.”

– XXVII. cikk (1) bekezdés: „Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához.”

Az alapjogok korlátozhatóak, erről az Alkotmánybíróság számos esetben kimerítően értekezett.

Az alkotmányjogi ítélkezési alapokat megteremtő 30/1992. (V. 26.) AB határozatban rögzítettek a mai napig élnek és hatályosulnak és ezen elvek azok, melyek az alapjogok korlátozhatóságának keretet szabnak. Az Alkotmánybíróság 1992-ben, azaz több, mint 20 éve, időtállóan így fogalmazott:

„Az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik, vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan.”

Kérem vizsgálja meg, hogy én, aki nem vagyok futball huligán, nem akarok megverni, megsérteni senkit, nem akarok megrongálni semmilyen vagyontárgyat, miért nem utazhatom a saját magam által megválasztott módon a Fradi–Újpest labdarúgó mérkőzésre, adott esetben, miért nem parkolhatok le a Groupama Stadionnál közterületen, miért nem vehetek belépőt és tekinthetem meg békésen a mérkőzést?

Miért nem vihetek be magammal, a véleményemet megjelenítő transzparenst, anélkül, hogy ezt engedélyeztetnem kelljen? Miért nem nyilváníthatok, akár sommás véleményt egy bírói tévedés esetén?

Mi az az alkotmányos alapelv, ami miatt a jogaimat (szabad mozgás, véleménynyilvánítás) korlátozzák és vajon ez arányos-e az elérni kívánt céllal?

Az Ön által vezetett Szövetség közleménye szerint a klubok felelősek a fenti korlátozásokért. Ez igaz, miután az MLSZ bevezette és kötelezővé tette a szurkolói kártyát, a Biztonsági Szabályzatban a kamerás megfigyelést és a Rendőrség előírta az utaztatást.

Az is igaz viszont, hogy az MLSZ felelőssége első soron, ha szabálytalanságot, törvénytelenséget, alapjogokat sértő helyzetet észlel, akkor saját hatáskörben lépjen, vagy ha ezen kívüli intézkedésre van szükség, akkor a megfelelő szervhez forduljon.

Eddig a levél, amelynek előzményeként az újpesti polgármester is aláírta azt a nyílt levelet, amelyben a lila-fehérek szurkolói emelik fel szavukat az FTC elleni vasárnapi derbi előtti „biztonsági tortúra” ellen.