„A végcél nyilvánvalóan az lehet, hogy a Quaestor értékesítse a klubot, amihez van is megfelelő alap: a stadion. Ahogy annak idején ők is emiatt vették meg az ETO-t, most is ez vonzhat alkalmas befektetőt, ráadásul ugye közben összehasonlíthatatlanul megnőtt az ingatlan értéke. (Az persze más kérdés, hogy egyben akarják-e eladni vagy külön, el akarják-e egyáltalán adni mindkettőt stb.) Többen felvetették, hogy akár az önkormányzat vagy a stadion esetében az állam is lehet a vevő: nem elképzelhetetlen végkifejlet.
És addig? Lassú vegetálás, értékesített és elengedett játékosok, újra leadott Audi-kulcsok, csökkentett fizetések, küzdelem a középmezőnyben (mondjuk ez már megvan), esetleg a kiesőzónában és lejjebb – innentől már csak a játékosok motivációján és persze a sportszerencsén múlik, hogy hol áll meg a lejtőn a klub. Az ETO kitörölhetetlenül része a magyar futball történetének, mindenképpen fontos lenne, hogy ne tűnjön el a süllyesztőben.”