AZ UTÓBBI ÉVEK TENDENCIÁJA: A KIESŐ HELYEN TELELŐK KÖZÜL LEGALÁBB AZ EGYIK BÚCSÚZIK AZ NB I-TŐL A SZEZON VÉGÉN AZ UTÓBBI ÉVEK TENDENCIÁJA: A KIESŐ HELYEN TELELŐK KÖZÜL LEGALÁBB AZ EGYIK BÚCSÚZIK AZ NB I-TŐL A SZEZON VÉGÉN

A mostani sorozatban a negyedik olyan NB I-es kiírás, amelyben az ősszel 17 fordulót rendeznek, és a tavaszra 13 forduló marad, így ezeket a szezonokat érdemes egymással összehasonlítani a kiesés szempontjából.

Azt láthatjuk, hogy az előző három idényben a 17. forduló után a 15. és 16. helyen álló, azaz a kiesést jelentő pozíciókban telelő két csapat közül legalább az egyik a bajnokság végén búcsúzott az NB I-től.

A 2011–2012-es szezonban a tavaszi rajt előtt a Lombard Pápa állt a 15., a ZTE FC a 16. helyen, előbbi csupán egy ponttal volt lemaradva a bennmaradásért harcoló riválisoktól, az egerszegiek helyzete viszont reménytelennek tűnt, hiszen tízpontos volt a hátrányuk. A Pápa végül megkapaszkodott az NB I-ben, kiesett a 13. helyen telelő Vasas és a Zalaegerszeg.

A 2012–2013-as bajnokságban a tizenhét őszi fordulót követően a 11 pontos Egri FC és a 9 pontos Siófok állt kiesésre. Előbbi nyolc, utóbbi tíz ponttal volt lemaradva a bennmaradást érő helyeken állóktól. Ezt a jelentős hátrányt egyikük sem tudta ledolgozni, az Eger és a Siófok is kiesett.

A tavalyi, 2013–2014-es idényben a tavaszi nyitányt az MTK (15 pont) és a Kaposvár (9 pont) várta az utolsó két helyen. A fővárosi kék-fehérek nem voltak leszakadva a riválisoktól, és remek tavaszi szezont produkálva simán bent maradtak (a 8. helyen végeztek), a kaposváriak viszont tetemes hátrányukból nem tudtak lefaragni, és kiestek, csakúgy, mint a tavasszal nagyon gyengén teljesítő mezőkövesdiek.

A mostani szezon annyiban mindenképpen különbözik az előzőektől, hogy a kieső helyen telelő két csapat közül egyik sincs leszakadva a közvetlen riválisoktól. Hátul igen sűrű a mezőny, a Nyíregyháza (15 pont), a Lombard Pápa (14), a Bp. Honvéd (13) és a Dunaújváros (13) is közel van a jelenleg tizenötödik Haladáshoz (11) és az utolsó helyezett Pécshez (10) – nagy küzdelem várható a bennmaradásért folytatott vetélkedésben, még egyik csapatról sem jelenthető ki, hogy reménytelen lenne a helyzete. A szombathelyiek egyébként négy évvel ezelőtt, 2011 tavaszán voltak már hasonló helyzetben, akkor az őszi tizenhat forduló után 16 megszerzett ponttal az utolsó előtti helyen álltak, majd a tavaszi tizennégy fordulóban megtáltosodtak, 25 pontot gyűjtöttek, és a 8. helyen zárták a bajnokságot…

PMFC: DÉLSZLÁVOKKAL A BENNMARADÁSÉRT

Pécsen már januári ottjártunkkor elmondták a vezetők: szakítva az elmúlt másfél évben kezdődött folyamattal, fiatal magyarok helyett ingyen érkező délszlávokra épülhet a tavaszi csapat, mert rövid távon velük tartják megvalósíthatónak a célt, a bennmaradást.

A sereghajtóként telelő PMFC-nél ennek szellemében történtek a téli erősítések. Az őszi hajrában érkező vezetőedző, Robert Jarni javaslatára jött első körben az elmúlt fél évben klub nélküli Mario Tadejevic és a horvát NK Zadarban jó őszt produkáló, a felkészülési időszakban már két távoli gólt is jegyző támadó középpályás, Ivor Weitzer. Hozzájuk csatlakozott később a nyolcszoros válogatott bolgár Dimitar Makriev, aki három évet az olasz Inter kötelékében is lehúzott, igaz, a milánóiak első csapatában tétmeccsen nem játszott, rendre kölcsönadták. Az öt-hatezer euró közötti fizetésével a pécsi csapat legjobban keresői közé tartozó csatár mind a hat téli felkészülési meccsen játszott, gólt csak a grúz Merani Martvili ellen jegyzett, de akkor kettőt is, az ő duplájával győztek 2–1-re a piros-feketék.

Utóbbi két játékosnak biztosan kulcsszerepet szán Jarni, de a variációs lehetőségeket Branko Ojdanic és Branko Pauljevics is bővítheti, továbbá egy csatárt még szeretne igazolni a klub, mert jelenleg Makriev az egyetlen centere a pécsieknek. A távozók között olyan labdarúgókat találunk, akik már az ősszel sem számítottak kihagyhatatlannak. Az még nem dőlt el, hogy mi lesz Mohl Dáviddal és Pölöskey Péterrel, de az biztos, hogy a szakmai stáb nem számol velük.

A PMFC a hat felkészülési meccséből hármat megnyert, de az figyelmeztető jel lehet, hogy az NB III-as Kozármislenytől és az orosz másodosztályú Gazovik Orenburgtól is kikapott (egy döntetlen mellett).

A TAVASZI PROGRAM. A PMFC Újpesten kezdi a szezont, viszont közvetlen riválisai közül a Haladással, a Honvéddal, a Dunaújvárossal és Nyíregyházával is hazai pályán találkozik. Ugyanakkor az újpesti mellett lesz további három, igencsak rázósnak ígérkező vendégjátéka – a Videotonnal, a Diósgyőrrel és a Győri ETO-val is idegenben csap össze. Az MTK-val és a PAFC-cal viszont már nem kell mérkőznie.

SZOMBATHELYI HALADÁS: MÁR NEM „HUNGARICUM” A CSAPAT

Nem is olyan rég a Paksi FC mellett a Haladást illethettük a „legmagyarabb” jelzővel, a szombathelyi együttes keretében ugyanis nem akadt légiós, azaz külföldi állampolgárságú labdarúgó.

A nyári átigazolási időszak végén aztán megváltozott ez a helyzet. Azt már a bajnoki rajt előtt lehetett látni, hogy a Haladás meggyengült, hiszen meghatározó futballisták távoztak (Bosnjak Predrag, Guzmics Richárd, Hrepka Ádám, Nagy Gábor, Simon Ádám, Tóth Péter), és őket a honi játékospiacról, illetve a saját utánpótlásból nem sikerült pótolni. Gyengén is rajtolt a Hali, az átigazolási szezon lejártakor – a 6. forduló után –a 13. helyen szerénykedett egy győzelemmel, egy döntetlennel és négy vereséggel. A vasiak gyorsan – mondhatni kapkodva – szerződtettek két szabadon igazolható, korábban hazája válogatottjában is pályára lépő légióst: az Interben és a Lazióban is szereplő olasz Tommaso Rocchit és a szlovák Kamil Kopúneket, valamint egy fiatal ukrán játékost, a 21 éves Andrij Jefremovot – így az addigi nulláról néhány nap alatt háromra nőtt a Hali légiósainak száma.

Jefremovot a télen kölcsönadta a Haladás a felvidéki Bősre, Kopúnekre nem tart igényt a szakmai stáb, így az említett hármasból csak Rocchi maradt meg hírmondónak – ám az olasz támadó nem maradt egyedüli külföldi labdarúgó Szombathelyen, a Haladás kerete ugyanis a télen öt légióssal bővült: Andrea Mancini és Raffaele Alcibiade (utóbbi kölcsönbe) Kispestről érkezett, Leandro Martínez Győrből jött, Davide Petrucci az ősszel a kolozsvári CFR-ben futballozott (ő korábban a Manchester Unitednél is megfordult, bár bajnokin az első csapatban nem játszott), míg a román kapus, Laurentiu Branescu a Juventus kölcsönjátékosaként a Virtus Lancianóban védett – pontosabban csak védett volna, mert rendszerint a kispadon ücsörgött (a Juvéban nem volt tétmeccse).

A felsoroltak közül Petrucci játékengedélye még nem érkezett meg, mint arról már beszámoltunk, feljelentette a CFR-t a FIFA-nál a klub tartozása miatt, de még nem vált szabadon igazolhatóvá.

Rocchival együtt tehát immár hat légiósa lesz a szombathelyieknek, közülük öten olasz állampolgárok (Martínez argentin is), a „kakukktojás” Branescu pedig Olaszországból érkezett, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy az olasz vonal erősödött meg a Haladásnál, ami annak ismeretében nem meglepő, hogy a klub marketingigazgatójának mondott (hivatalosan nincs ilyen pozíció a klubnál) Massimiliano Caroletti maga is itáliai (a felesége viszont magyar származású, az egykori Miss Tini Hungary-győztes és a férjéhez hasonlóan a pornóiparban is jól ismert Henger Éva).

Az ősszel a 11. forduló – a dunaújvárosi 1–0-s vereség – után edzőcsere történt a Haladásnál, Artner Tamást Szentes Lázár váltotta a kispadon, s neki jutott az a feladat, hogy bent tartsa az együttest az NB I-ben. Eleinte Szentessel sem javult a szombathelyiek teljesítménye, a zöld-fehérek egymás után öt bajnokit elveszítettek úgy, hogy gólt sem szereztek, ám aztán a szezonzáró fordulóban 3–1-re legyőzték a Kecskemétet, így elkerültek a sereghajtó pozícióból, és az utolsó előtti (15.) helyről várják a folytatást.

Szentes egyszer már majdnem csodát tett a vasi megyeszékhelyen, a 2001–2002-es bajnokságban a téli szünetben vette át a kieső helyen álló szombathelyi együttest, és a tavaszi tizenhat fordulóban több pontot szerzett a csapattal (21), mint elődei az őszi huszonkét fordulóban (19). Ám ez sem volt elég a bennmaradáshoz, a bajnokság hajrájában elpártolt a szerencse a szombathelyiektől (még az egyik megszerzett pontjukat is elvesztették a megengedettnél több légiós pályára küldése miatt), és végül kiestek a másodosztályba.

A Szentes irányította akkori Haladás annyiban hasonlított a mostanira, hogy az átlagosnál jóval több légiós szerepelt benne (Alex Jose de Paula, Almir Filipovic, Flávio Pim, Fred, Japa, Nenad Jankovics, az akkor még csak brazil Leandro de Almeida és a magyar származású, de légiósnak számító Selymes Tibor), Halmosi Péter már akkor is meghatározó futballista volt, és Szekér István is a klub alkalmazásában állt – csak akkor még játékosként, most pedig Szentes egyik segítőjeként, másodedzőként. A szurkolók viszont reménykednek abban, hogy a mostani Hali nem olyan lesz, mint a 13 évvel ezelőtti, azaz nem esik ki az élvonalból.

Bizakodásra adhat okot, hogy a már említett légiósok mellett érkezett még a csapathoz Dudás Ádám, Jánvári Gábor és Nagy Patrik, mind a hárman élvonalbeli rutinnal rendelkeznek. A kulcsemberek többsége (Rózsa, Schimmer, Fehér, Devecseri, Halmosi, Iszlai, Radó, Rocchi) maradt Szombathelyen, rájuk és a fiatalokra (Gaál, Jagodics, Németh, valamint Angyal, Czingráber, Jancsó) lehet építeni – nagy kérdés, hogy a télen érkezőkkel kiegészülve hogyan teljesít a gárda a bajnokságban.

Merthogy a felkészülési mérkőzéseken igencsak rapszodikusan szerepelt a Haladás, és ez alapján nem egyszerű leszűrni, hogy hol tart, erősödött-e a csapat. A törökországi edzőtáborozás során az öt meccséből csupán egyet nyert meg, hármat elveszített, Olaszországban az alsóbb osztályú Bareggiót legyűrte, a korántsem a legerősebb összeállításában pályára lépő Interrel ikszelt, a főpróbának tekinthető nagyszombati mérkőzésen pedig kikapott a Spartak Trnavától.

Az eredményesség szempontjából talán az a legfontosabb, hogy a csapat támadójátéka ugrásszerűen javuljon. Az ősszel a Haladás szerezte a legkevesebb gólt az NB I-ben (a Lombardhoz hasonlóan nyolcat), ilyen vérszegény futballal esélye sem lenne a kiesés elkerülésére. Sok függ attól, hogy a vasiak üdvöskéje, Radó András milyen szezont produkál – a felkészülési időszakban két gólt szerzett –, ha jól megy neki (és persze a többieknek is), akkor a Hali bent maradó csapat lesz...

A TAVASZI PROGRAM. A Haladás a tavaszi szezonban hétszer játszik otthon és hatszor idegenben. A nyitányon a DVTK-t fogadja, hazai pályán mérkőzik meg a Debrecennel, a Honvéddal, a Ferencvárossal, a Dunaújvárossal, a Nyíregyházával és a PAFC-cal, vendégségbe megy a Pécshez, a Pakshoz, a Videotonhoz, a Lombard Pápához, az ETO-hoz és az MTK-hoz. Az Újpesttel és a Kecskeméttel már nem mérkőzik meg ebben a kiírásban.

DUNAÚJVÁROS PASE: A VÉDELEM ERŐSÖDÖTT, A CSATÁRSOR NEM BIZTOS...

Néhány hete azt írtuk a kieső helytől két pontra lévőDunaújvárosról, hogy egy sor, az ősszel nem (megfelelően) teljesítő játékost elküldött, ezt pedig azóta is folytatta. Érzékenyebb veszteség is érte ugyanakkor a dunaújvárosiakat, az ősszel 14 meccsen játszó Zsótér Donátot Újváros helyett a tavasszal Felcsútra adja kölcsön a Videoton.

Az erősítésre szoruló védelmet Rafe Wolfe-fal, Hidvégi Sándorral ésVaskó Tamással igyekezett acélosabbá tenni a Dobos Barna vezette szakmai stáb, a Csákvárra távozó kapus, Milinte Árpád pótlásátSafet Jahiccsaloldották meg, míg a csatárok terén „szerbváltás” történt: Milan Perics ment, a korábban a Barcelona B-csapatában játszó, legutóbb Pápán szereplő, de elhúzódó keresztszalag-szakadása után távozó Goran Maricsjött, valamint érkezett Paksról Eppel Márton is. Nagy kérdés, Marics milyen állapotban van, ugyanis csak egy felkészülési meccsen játszott csereként, míg Eppel eddigi pályafutása során 83 NB I-es meccsen csak tíz gólt jegyzett.

Márpedig gólokra nagy szükség lenne az együttesnek. A felkészülési mérkőzések sorát ugyan könnyed győzelemmel kezdte a Dunaújváros a Bölcske ellen, ezután azonban januárban már nem tudott nyerni, két vereség és egy döntetlen volt a mérlege. A február sem kezdődött szebben, két újabb vereség után sikerült nyernie az újoncnak, a kazah Sahtyor Karagandi ellen. A hátralévő három meccsből kettőt azonban már sikerült behúzniuk az újvárosiaknak, akik így a „felkészülés során nem az eredmény számít” mondatban bízhatnak. Legutóbbi kilenc találkozójukon tíz gólt szereztek.

A TAVASZI PROGRAM. A Dunaújváros nehéz meccsel, a Fradi ellen kezdi meg a bajnokságot, de nagy előnye lehet, hogy az őszi pályafelújítás miatt tavasszal mérkőzései nagy részét (13-ból kilencet) hazai pályán vív meg, március 7. után például csak május 2-án kell legközelebb utaznia. Otthon csap össze így az FTC mellett a Kecskeméttel, a Győrrel, a Nyíregyházával, az MTK-val, a PAFC-cal, az Újpesttel, a DVTK-val és a DVSC-vel, miközben csak a Lombardhoz, a Haladáshoz, a Pécshez és a Pakshoz kell elutaznia.

BUDAPEST HONVÉD: REAKTIVÁLT ROSSI, FOLYTATÓDOTT AZ EDZŐKERINGŐ

A 2013–2014-es szezonban az olasz Marco Rossi úgy távozott négy fordulóval a vége előtt a Budapest Honvédtól, hogy nyolc bajnokival előtte még közel álltak a kispestiek a dobogóhoz is. Ezután viszont jött egy rossz széria, és sorozatban nyolc meccsen maradtak pont nélkül Kemenes Szabolcsék, így ideiglenesen egyik segítőjét, Simon Miklóst bízták meg a kispesti együttes irányításával. Már akkor tudni lehetett, hogy a nyáron új szakember ül le a Honvéd kispadjára, így senki nem lepődött meg, amikor június közepén kinevezték az új vezetőedzőt, a Rossihoz hasonlóan olasz (nem mellékesen játékosként világbajnok) Pietro Vierchowodot.

Neki azonban nem sikerült hosszú távra berendezkednie Budapesten, a gyenge eredmények miatt október 6-án menesztették Kispestről. Azután a klub akadémiáját irányító holland Jasper Adrianus de Muijnck vezette az első csapatot ideiglenesen megbízott vezetőedzőként. Október 20-án aztán a Honvédhoz erősen kötődő, időközben Nyíregyházáról távozó Csábi Józsefben látta a megoldást a klubot irányító George F. Hemingway, ám azóta újabb fordulat következett be a piros-feketénél.

A Honvéd januári felkészülése nem alakult fényesen Csábi József irányításával: hat meccsből csak kettőt nyert meg a csapat, miközben az NB II-es Békéscsabától négy gólt kapott, és vereséget szenvedett a szintén másodosztályú Soprontól is. Így, ahogy azt a Nemzeti Sport Online előrevetítette, a magyar szakembernek megköszönte a tulajdonos a munkáját, és ismét Marco Rossit nevezte ki vezetőedzőnek. Az ezután következő nyilatkozatháborúról már nem is ejtünk szót, viszont a sorozatos támadások után távozott a klubtól Fabio Cordella, a kispestiek nemzetközi igazgatója (a hivatalos verzió szerint természetesen közös megegyezéssel).

Rossival együtt kilenc új légióst is bemutatott a klub (egy sor futballistától pedig közben elköszöntek). Köztük a Galatasaraytól kölcsönbe érkező argentin szélsőt, Lucas Ontiverót, akiért korábban másfél millió eurót fizetett a Galata, és „természetesen” a Honvédhoz is érkezett egy topligaközeli játékos, a Laziótól kölcsönbe (a Serie A-ban még nem kapott lehetőséget) a horvát védő, Josip Elez. Apró szépséghiba, hogy Rossi elmondta, az új játékosokat egyáltalán nem ismeri – ezek után nem meglepő, hogy a visszatérő olasznál az újak eddig csak elvétve kaptak szerepet.

A Honvéd már Rossival a kispadon is kikapott egy NB II-es csapattól, a Vasastól, ellenben a DVTK-t a hazai vereség ellenére elbúcsúztatta a Ligakupától. Marco Rossi egyszer már bizonyított, hogy képes szervezett, eredményes csapatot összedolgozni, így a klubért szorítók bizakodhatnak, nem reménytelen a helyzet. A szakembernek bemutatásakor felvetettük, most nagyon nehéz dolga lesz a 13 ponttal csak 13. helyen szerénykedő (két ponttal a már kieső helyen álló Haladás előtt) Honvédnál, mire csak annyit felelt, tisztában van vele…

A TAVASZI PROGRAM. A Honvéd helyzetét nem könnyíti, hogy a bennmaradásért küzdő riválisok közül a Nyíregyházával, a Haladással és a PMFC-vel is idegenben kell mérkőznie. Hazai pályán pedig több, a dobogós helyekért harcoló csapattal találkozik, így a Diósgyőrrel, a Debrecennel és a Videotonnal.