Hemingway: Ez azért minden, csak nem csoda
– Köszönöm, hogy máris rendelkezésünkre állt. Attól tartottunk, mégsem nyilatkozik, hiszen a távozó Pietro Vierchowod is megmondta, ön igen szeszélyes.
– Hahaha! – nevetett fel George F. Hemingway, a Bp. Honvéd tulajdonosa. – Sok mindent mondtak már rám, azt azonban, hogy szeszélyes vagyok, még sohasem. Ez új! Hirtelen nem is tudom mire vélni.
| Csaknem nyolcéves kispesti szerepvállalása során George F. Hemingway elnök-tulajdonos tizenegy edzőt alkalmazott az élvonalbeli csapat kispadján. A sort az olasz Aldo Dolcetti nyitotta, később kisebb-nagyobb szerephez jutott Vass László, Borgulya István, Pölöskei Gábor, Sisa Tibor, Massimo Morales, Szalai László, valamint Simon Miklós is. Supka Attilát 2006-ban, majd 2011-ben még egyszer kinevezte, így ő élvezte a legtöbb mérkőzésen az üzletember bizalmát, e tekintetben viszont a 2012 augusztusában érkező Marco Rossinak sincs oka panaszra, vele ráadásul bronzérmet szerzett a társaság. Pietro Vierchowod amúgy nem az a „maradós” fajta, a Cataniánál (III. osztály) 127, a Florentina Violánál (IV.) 80, míg a Triestinánál (II.) 69 napot dolgozott, mielőtt kirúgták. Kispesten 115 napig húzta. Messze volt még a rekordtól. |
– Mégis, mire célozhatott az olasz szakember?
– Csakis egyvalamire tudok gondolni. Amikor azt kérdezte, tetszik-e a csapat játékstílusa, mindig azt válaszoltam: igen, tetszik! Mert csakugyan tetszett. Az ugyanakkor már nem, hogy nem beépítette, hanem kikapkodta a fiatalokat a csapatból, ráadásul a nemzetközi kupaszerepléstől is egyre messzebb kerültünk. Lehet, erre gondolhatott; a stílus ínyemre volt, az eredmény nem.
– Mindenesetre nem túl elegáns a távozás után rögtön lejáratni a munkaadót.
– Elismerem, nem mindig vagyok humánus, de ez esetben megértem őt. Elvégre azt mond, amit akar. Ha neki az jó, hogy lenyilatkozhatja, a szeszélyes George F. Hemingway miatt kellett távoznia, ám tegye. Ezzel ledobja magáról a felelősséget, és máshol talán tiszta lappal indulhat. Hagyni kell, hadd beszéljen, de én mint tulajdonos nem engedhetem meg magamnak, hogy utólag ocsmány dolgokat mondjak. Nem is az én stílusom.
– Akkor már csak egy kijelentését segítsen megfejteni. Csakugyan nem tud sokat a futball világáról?
– Nem közeget említett? Na de mindegy is. Korábban többször elmondtam, sőt most is aláhúzom, a labdarúgás szakmai részéhez csakugyan nem sokat értek. Az ugyanis ugyanolyan szakma, mint az agysebészeké vagy a ruhatervezőké, tanulást, folyamatos felkészítést és képzést igényel. A magyar futball közegében, illetve bocsánat, világában ugyanakkor otthonosan mozgok, vagy legalábbis otthonosabban, mint Pietro Vierchowod mozgott. Ám ismét mondom, tiszteletben tartom a véleményét.
– Azt is mondta, hogy valósággal csodát művelt a csapattal. Ez azért furcsa nekem.
– Akkor már ketten vagyunk. Vegyük csak az elmúlt három szezont. Először negyedikek lettünk, aztán bronzérmet szereztünk, legutóbb pedig a kilencedik helyen végeztünk. Most a tizenegyedik helyen szerénykedünk, ez azért minden, csak nem csoda. Meglehet, úgy értette a szakember, óriási csoda, hogy ott állunk, ahol, és nem lejjebb.
A ROSSZ SZEREPLÉS AZ ANYAGIAKBÓL FAKAD, A PÉNZEN MÚLT A SIKERTELENSÉG? MILYEN EDZŐT SZERETNE A KISPADRA? VAN-E VALÓSÁGALAPJA SUPKA ATTILA VISSZATÉRÉSÉNEK? GEORGE F. HEMINGWAY VÁLASZAI A SZERDAI NEMZETI SPORTBAN!
