Halmosi Péter a Ferencváros elleni sikert követően kritikusan beszélt a körülményekről, és ezt a véleményét a Nemzeti Sportnak is megerősítette:
„A hét elején esett, aminek következtében az edzőpályánk jóformán használhatatlanná vált. Két napig műfűre kényszerültünk, ami köztudottan megviseli az ízületeket. Hogy az enyémet, az még hagyján, csakhogy a fiatalokét is. Csupán közbevetőleg: ha tíz Celsius-fokban nem marad más nekünk, csak a puhának éppenséggel nem mondható műfüves pálya, mi lesz velünk, ha beköszönt a tél? Egyébként lenne Szombathelyen megfelelő pálya, de arra nem mehetünk fel."
Adódik a kérdés, vajon miért nem?
„Mert nem lehet. Legalábbis nekünk nem... De ezt inkább hagyjuk... A műfűre visszatérve: a keddi foglalkozás után szerdán már nem is tudtam edzeni, úgy fájt a lábam és a derekam. Csütörtökön rámerészkedtünk a sáros és mély edzőpályára, pénteken regeneráló napunk volt, majd szombaton jött a fénypont: a mérkőzés előtti edzést csak a centerpálya kapuja mögötti „mezőn" lehetett levezényelni. Taktikázás helyett húsz percig sprintelgettünk... Meggyőződésem, hogy jó néhány NB II-es klub, sőt még egy-két NB III-as is jobb körülmények között dolgozik, mint a Haladás."
A Fradi ellen duplázó játékos szerint többet nyújtanak a pályán, mint amennyit kapnak.
„Olykor az az érzésem, többet adunk, mint amennyit kapunk. Bocsánat, de ezt most ki kellett mondanom. És nem azért, mert magamat akarom sajnáltatni. A csapattársaimat sajnálom. Ha nagyon őszinte akarok lenni, valójában egyetlen normális labdánk sincs... Ha megszívja magát, kemény, mint a bowlinggolyó. Ha elolvassák ezt a cikket, bizonyára lesznek olyanok, akik felcsattannak, hogy mit elégedetlenkedik ez a Halmosi, de könyörgöm, miről beszélünk, amikor én ugyanott készülök, ahol hajdanán az édesapám. A stadion ugyanúgy néz ki, a gyepszőnyeg ugyanaz, igaz, az öltözőt azóta újracsempézték... Szóval miről beszélünk?! Komolyan gondolja bárki is, hogy az elmúlt évtizedekben fejlődött itt bármi is?!"