NB I: „Hiába képzünk jó gyerekeket, ha a padon ülnek”

Nem az NB I-es professzionális csapatokat, nem is az MLSZ működését és stratégiáját, hanem az utánpótlásképzés azon részét vizsgálja egy belga cég, amellyel az akadémiák foglalkoznak. Ez a munka az MLSZ 2011-ben született hosszú távú stratégiájába illeszkedik.

„Meg kell néznünk, hogy a hazai, igen erőteljesen fejlődő akadémiák azok megfelelnek-e a modern kor követelményeinek, hogyan működnek, miként működnek, erről szól ez a munka” – árulta el Szabó Tamás, az MLSZ akadémiai auditjának projektvezetője.

Egy magyar csapattal 2012 októberében már előkészítettek egy hazai auditot, és 29 képzési helyről szereztek információkat. „Ennek a felmérésnek a tapasztalatai alapján úgy kellett dönteni, és az MLSZ elnöksége úgy is döntött, hogy egy olyan céget vonjunk be, amelyik független a hazai labdarúgástól, és nagy tapasztalata van nyugat-európai utánpótlás-akadémiák auditjában, és megfelelő módszertannal rendelkezik" – mondta Szabó. Hozzátette, a Double Pass nevű cég, amely elvégzi ezt az auditot, korábban a mostani szempontok alapján például a Bayern Münchent, a Chelsea-t és az Arsenalt is vizsgálta.

„Csendben ment ez a munka, de amit mi elhatároztunk az itthoni csapattal, az egy az egyben megfelelt annak a módszertannak, törekvésnek, amit a Double Pass idehozott és felajánlott – vallotta be a projektvezető, hogy a háttérben zajlott a munka, és a 2012-es audit eredményei hatással voltak az idei évre is. - Annyit kell tudni, hogy az idei akadémiai támogatások odaítélésben ezek az eredmények azért már beleszóltak.” A mostani vizsgálat eredményeit pedig január végén, február elején teszik majd le az asztalra.

„Nincs igazi hazai akadémia modell. Az egy fontos kérdés, hogy kialakítsuk azt a struktúrát, azt a modellt, amit utána támogatni kell. Ennek a vizsgálatnak az eredményei meg fogják mutatni, hogy mik azok a mérőszámok, amelyek mentén minősíteni lehet az akadémiákat. Az MLSZ vezetésének az volt a szándéka, hogy korszerűsítsük az akadémiai minősítő rendszert, mert e mögött fog állni, hogy ki mennyi támogatást kap” – utalt arra a projektvezető, milyen fontos szerepe van ennek a vizsgálatnak.

A kutatást a 14 és 21 éves korosztályban végzik, de sokan már korábban 14 év alatt látják az utánpótlásképzés problémáját, az audit ezért az akadémiákra való bemenetet is vizsgálja. „Ez fogja érinteni a Bozsik-program korszerűsítését is, amely egyrészt tömegesítést szolgálja, másrészt a minőségi képzés alapjait is megpróbálja lerakni. Azt várjuk, hogy maga a rendszer elhelyezhető legyen a magyar utánpótlás-nevelési folyamatban. Azért a hazai labdarúgó-akadémiák megjelenés egy áttörés volt, mert szemben a Heraklesz-programokkal, a korábbi tehetséggondozási programok a labdarúgásban 13-14 éves korban megszűntek, és ebben az érzékeny 14-18, 19 éves korban nem volt egységes képzési rendszer. Itt az akadémiák nagyon nagy lehetőséget csillantanak meg – ismertette Szabó Tamás. A vizsgálatok során az infrastruktúra, a környezet és a felszereltség mellett az edzők képzettségét is felmérik, de azt is nézik, mire viszik az akadémisták. A jövőképpel van a legnagyobb probléma, ez már a Double Pass-nak is feltűnt. – Nem szívesen beszélek erről, de megkerülhetetlen a kérdés. Úgy néz ki, és ezt már a belgák is látják, vissza is jelezték felénk, hogy például a külföldi tulajdonosok érdekei kicsit mások, mint nekünk az akadémiai képzésben. Ez nagyon nagy baj. Hiába képzünk gyerekeket, akik jók, de nem jutnak fel az első csapatba, és ott ülnek a kispadon.”