Horváth Ferenc: Kár bohóckodni! Prukner: Bent maradhatunk

KTE-PHOENIX MECANO–MVM PAKS 3–1KTE-PHOENIX MECANO–MVM PAKS 3–1

BEKŐ BALÁZS, a Kecskemét vezetőedzője: – A Paksnak jobb képességű játékosai vannak, és tudtuk, hogy ezt csak küzdeni tudással és akarattal ellensúlyozhatjuk. Néha azért fociznunk is kellett, máskülönben nem szerezhettünk volna három gólt. Akartuk ezt a sikert! Bizonyítani akartuk a kecskemétieknek, hogy lehet ránk számítani. A legfontosabb az, hogy a motivációt mindig meg kell találni. Ha a néző azt látja, hogy a játékos kiteszi a szívét-lelkét a pályán, a gyengébb teljesítményt is megbocsátja. Szóval azt próbálom a játékosokban tudatosítani, hogy küzdjenek mindig egymásért is, mert annak előbb-utóbb meglesz az eredménye. Büszke vagyok arra, hogy sok fiatal lépett pályára, és ők hozzá tudtak tenni a játékhoz. A csapat és a klub nevében szeretnénk ezt a győzelmet Mogyorósi József elhunyt édesapja emlékének ajánlani.

HORVÁTH FERENC, a Paks vezetőedzője: – Azt gondolom, hogy ha a statisztika alapján osztanák ki a pontokat, mi hármat kaptunk volna, mert szinte minden mutatóban az ellenfél fölé nőttünk. Csak egyvalamit nem nyertünk meg – a meccset... Tudomásul kell venni, hogy ezt a játékot nem labdatoszogatásnak vagy labdalöbbölésnek, esetleg labdagurításnak hívják, hanem labdarúgásnak. És a labdarúgást férfiak játsszák! Ez volt a legnagyobb különbség a két csapat között. De elkövettem egy nagy hibát, Bekő Balázs a születésnapjára kapott tőlem egy nyakláncot, hogy szerencsét hozzon neki, és ő ezt felvette. Legközelebb majd erre is ügyelek – fogalmazott a szakember, aki arról is szót ejtett, hogy a szünetben a lelátóra küldte őt a játékvezető. – Nem tudom, mikor járok jobban, ha mondok valamit, vagy inkább csendben maradok. Alighanem jobb, ha csendben maradok, és csak annyit jegyzek meg, hogy kár bohóckodni...

DVSC-TEVA–LOMBARD PÁPA 2–2

Kondás Elemér, a DVSC vezetőedzője: – Sajnos nem játszottunk elég dinamikusan, sok labdát eladtunk. Ezzel együtt, ez nem lehet kifogás: hamar vezetést szereztünk, és igenis növelni kellett volna az előnyünket. Eldönthettük volna a mérkőzést, bár amondó vagyok, a kétgólos előnynek is elégnek kellett volna lennie. Volt egy vitatható szituáció, amely után – ha nem is mi rúgtunk – a Pápa nyolc-tíz méterről előrébbről végezte el a szabadrúgást, míg az egyenlítő gól számomra lesgyanús volt. S persze mi is hibáztunk, ezért lett pontvesztés a vége

Tóth Bálint, a Lombard Pápa vezetőedzője: – Úgy kezdtünk, ahogy mostanában szoktunk, öngóllal kedveskedtünk az ellenfélnek. Elképesztő balszerencse-sorozat kísérte csapatomat, ennek véget kellett vetni. Sikerült. A szünetben mondtam a srácoknak, hogy nem játszunk rosszul, s már csak a lelki nyugalmunk miatt se adjuk fel, próbáljunk meg mindent – nyilatkozta a szakember, aki két gólszerzőjére is kitért. – Kenesei Krisztián a négyszázadik élvonalbeli meccsén szállt be, mondtam neki, hogy én odaadom neked a jubileumot, te adjál nekem egy gólt. Megtette. Orosz Márk tavaly júniusban még szegedi játékosként egyenlített ugyanebben a stadionban a DVSC második együttese ellen, s akkor is én voltam az edzője. Ez a meccs villant a fejembe, amikor szóltam neki, hogy beáll. Most szerencsénk is volt, de ránk is fért.

PÉCSI MFC–KAPOSVÁR 3–1

LŐRINCZ EMIL, a Pécs vezetőedzője: Ezúttal az volt a legfontosabb, hogy minden körülmények között nyerjük meg a mérkőzést. Az utóbbi két hazai meccsünk nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, létfontosságú volt a Kaposvár elleni siker. Lehet, hogy a szurkolók azt látták, visszafogottan futballozunk az első játékrészben, azonban akkor is voltak lehetőségeink, több góllal vezethettünk volna. Négy sikertelen mérkőzés volt mögöttünk, muszáj volt győzni. A nyeretlen széria görcsössé teszi a labdarúgókat, a második játékrészben azonban már kihasználtuk lehetőségeinket, és magabiztos győzelmet arattunk.

PRUKNER LÁSZLÓ, a Kaposvár vezetőedzője: – Ismét nem sikerült átlépnünk a saját árnyékunkat. Úgy láttam, az első félidőben két egyforma csapat küzdött egymással, mindkét oldalon sok hibával. A második félidő elején gyorsan gólt kaptunk, az egyenlítés érdekében túlzottan kinyíltunk, a Pécs pedig rutinosan kihasználta ezt. Sok olyan játékosunk van, aki az efféle helyzetet nem tudja kellő rutinnal kezelni. Azokat a futballistákat tudom játszatni, akik a rendelkezésemre állnak. Mindenkit próbálok tűzben tartani, hétről hétre fel kell hozni a játékosokat, lelket kell önteni beléjük, valahogy ki kell jönnünk ebből a gödörből. Korábban is előfordult már, hogy gyenge őszt zártunk, tizenhárom pontunk volt akkor csak, mégis hetedikként fejeztük be a bajnokságot. Nehéz sorozat előtt állunk, de ha az ősszel hátralévő öt bajnokin sikerül tíz-tizenként pontot szerezni, bent lehet maradni. Az biztos, hogy egyre nehezebb a helyzetünk, bravúrokra van szükségünk, az olyan hibák, mint amilyeneket a Pécs ellen is elkövettünk, nem megengedhetőek.

HALADÁS–DVTK 2–2

ARTNER TAMÁS, a Haladás vezetőedzője: – Jó mérkőzés volt, sok nézővel, jó irammal és négy góllal. Ellenfelünk magassági fölényét kihasználva mentett pontot, ezért igazságtalannak érzem a döntetlent. Csapatom jól futballozott, s csak annyi hiányzott a győzelemhez, hogy kettő egyes vezetésünk után megszerezzük a harmadikat is, illetve hogy ne kapjunk olyan buta gólt, mint a második.

TOMISZLAV SZIVICS, a Diósgyőr vezetőedzője: – A győzelmünk ezúttal elmaradt, de nem vagyok elégedetlen, mert megküzdöttünk az egy pontért. Szombathelyen döntetlent elérni siker, és nincs is miért bosszankodnom. Játékosaim betartották a taktikai utasításaimat, hajtottak becsülettel, de nem dőlhetünk hátra, dolgoznunk kell tovább. Barczi Dávid és Nikházi Márk ezúttal gyengébben futballozott, de korábban éppen ők voltak csapatunk legjobbjai.

A FERENCVÁROS–MEZŐKÖVESD MECCS EDZŐI ÉRTÉKELÉSÉT ITT OLVASHATJA!