„A pénz több mint nyolcvan százaléka az utánpótlás- és tömegsport fejlesztését, tömegek futballozását szolgálja, és a további húsz százalék is oly módon jut a professzionális klubokhoz, hogy azt a nézők kulturált szórakozását szolgáló infrastruktúra fejlesztésére, illetve utánpótláscsapataik működésére költhetik” – tájékoztatta az MTI-t az MLSZ, leszögezve, hogy a támogatott projektek túlnyomó többsége a tárgyi feltételek megteremtését és az utánpótlás-nevelés megfelelő hátterének biztosítását szolgálta.
A közlemény szerint „a profi sport direkt támogatásának tilalma a TAO-támogatási rendszer brüsszeli jóváhagyásának feltétele volt”.
A 2012–2013-as időszak jóváhagyott összegeinek részletezéséből kiderül, hogy a tárgyieszköz-fejlesztések 76 százaléka amatőr (NB III vagy az alatti) és utánpótlás-bajnokságokban szereplő több mint 1700 egyesületnek kínált előrelépési lehetőséget.
A fejlesztések több mint 80 százaléka pályák vagy öltözők létesítéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódik. A kimutatás alapján hasonló képet mutat az utánpótlás-nevelésre jóváhagyott támogatások elosztása is, a kedvezményezett egyesületek csapatainak 72 százaléka amatőr osztályban szerepel, így a program közel 9000 csapat versenyeztetésének költségeihez járul hozzá.
Az MLSZ arról is beszámolt, hogy a csak amatőr osztályban érdekelt klubok számára kiírt 2013–2014-es sporttelep-felújítási program keretében – a tervek szerint – az idei szezonban 584 sportszervezet közel 2.5 milliárd forint támogatást kap telephelyének felújítására.
A futballszövetség közölte, hogy az általa igényelt és jóváhagyott 6 milliárd (2011–2012) és 7.6 milliárd forint (2012–2013) felhasználása teljes egészében az amatőr labdarúgást támogatja.
„Nincs hatékonyabb megelőzési módja az egészségügyi problémák mellett például a bűnözésnek az ilyen futballközösségek támogatásánál, felépítésénél. Vagyis mindezen befektetések nem elsősorban a sport és a labdarúgás, hanem a fiatalság és az egész társadalom érdekeit szolgálják” – szögezte le az MLSZ, amely a közleményben jelezte, a 16 NB I-es klub és a szövetség együtt a tavalyi évben nagyjából 5 milliárd forint közterhet fizetett be az államkasszába.