Hová tűntek a Böde-gólok? Az ETO gyengéje az utolsó fél óra

Böde Dániel Győrben sem tudott a kapuba találni (Fotó: Grnák László)

MIÉRT TALÁLJA EL KEVÉSSZER A KAPUT A FRADI? HOVA TŰNTEK A BÖDE-GÓLOK?

A szombati Győri ETO–Ferencváros (1–2) mérkőzés annak ellenére volt magyar szinten jó iramú, élvezetes találkozó, hogy nem hemzsegett a nagyobbnál nagyobb gólhelyzetektől. A vendégeknek például „csak” négy kaput eltaláló lövése volt (14 kísérletből), de ebből kettő be is akadt, egyet pedig a kapufa hárított.

A Ferencváros eddigi bajnoki meccsein éppen ez a kategória, vagyis a kaput eltaláló lövések száma az, amelyben valószínűleg elmarad a csapat attól, amit Ricardo Moniz vezetőedző vár. Az 1. fordulóban a Pécsi MFC (13 lövésből) és a másodikban a Videoton ellen (11 lövésből) is ötször találták el a kaput a ferencvárosiak, akik a három találkozón összesen 38-szor lőttek, 14-szer találták el a kaput, négy gólt szereztek.

A fővárosi zöld-fehérek támadósorában három olyan játékost találunk, akik az eddigi mindhárom meccsen pályára léptek. Közülük a holland Julian Jenner 269, honfitársa Jack Tuijp 232, Böde Dániel 225 percet töltött a pályán. A legjobb lövési mutatója a nem csatárt, hanem szélső középpályást játszó Julian Jennernek volt eddig, aki a három mérkőzésen hétszer vette célba a kaput, háromszor el is találta, ezekből egy gól is született. A holland másodosztályban gólkirály Jack Tuijp mutatója a Ferencvárosban 8 (lövés), 3 (kaput eltaláló), 1 (gól), míg a legutóbbi idényben 17 találattal házi gólkirályi címig jutó Böde Dánielé 5, 2, 0.

A Ferencváros az eddigi négy góljából kettőt nagy kapushibából (a Pécs ellen), kettőt pedig egy-egy egyéni villanásból, gyönyörű átlövésből szerzett. A csapat további sikerességéhez azonban elengedhetetlen, hogy klasszikus akcióból, felépített és végigvitt támadásokból is minél több gólt szerezzen az együttes, ehhez pedig kellenek Böde és Tuijp, esetleg a mali csatár Ulysse Diallo találatai is.

Böde Dániellel a legutóbbi egy évben csak kétszer fordult elő az, ami most, vagyis, hogy legalább három egymást követő fordulóban ne találjon be a kapuba. 2012. július 7. és 2012. augusztus 25. között öt bajnoki forduló ment le Böde-gól nélkül, míg 2013. április 21. és 2013. május 12. között négy. (Az egészen elképesztő, hogy támadóként szinte a teljes előző szezont végigjátszotta, egy meccsen a szünetben állt be, két találkozón pedig a 90. percben vitték le, vagyis 2653 percet töltött a pályán a 2700-ból! Az új szezonban két meccset végigjátszott, a Videoton ellen kisebb sérülése miatt a szünetben állt be).

Adódik a kérdés: miért maradnak el a gólok, amikor a felkészülési időszakban Böde kilenc meccsen hétszer volt eredményes? Az egyik magyarázat lehet a kisebb sérülése, ami miatt nem kezdett a Videoton ellen, a másik pedig az, amire már korábbi írásunkban is utaltunk, és meglátásunk szerint ez a fő ok, hogy Jack Tuijp érkezésével Böde távolabb került a kaputól, nem a gólszerzés az elsődleges feladata, így kevesebb a helyzete, nem tud úgy érkezni a kapu elé, ahogy az korábban megszokott volt tőle. A felkészülési meccsek során ez még kevésbé jelentkezett, mert Tuijp a legtöbb mérkőzésen akkor még nem játszott, a felkészülés hajrájában szállt be a csapatba. Moniz eddig a tisztán kétcsatáros játékot nem alkalmazta, de hosszút távon talán eredményesebb lehet a csapata, ha Böde nem Tuijp mögött, hanem a holland mellett játszik majd, bár ha így dönt, egy védekező középpályást fel kell áldoznia.

A másik fontos tényező Tuijp játéka. Látszik, hogy képzett futballista, de az eddigi meccseken sokszor körülményesnek bizonyult, nem volt elég gyors, gólhelyzetben rossz döntéseket hozott. Szombaton a Győri ETO ellen a helyére beálló Diallo például sokkal dinamikusabbnak tűnt, fejelt is egy kapufát. Ha a három említett támadónak megtalálja a megfelelő helyét és szerepét Moniz, illetve a támadó középpályások – például Arsenio Vaalport, Holman Dávid és Jenner – a jövőben is kiveszik a részüket a gólgyártásból, akkor sokoldalú, gólerős támadósora lehet a fővárosi zöld-fehéreknek.

A GYŐRI ETO–FERENCVÁROS MÉRKŐZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA

(A Magyar Televízió felvétele)

KAMBER ÉS A BEDOBÁSOK; KRITIKUS AZ UTOLSÓ 30 PERC AZ ETO-NÁL

A Győri ETO eddigi szezonját alapvetően meghatározta két kiállítás, hiszen az első két fordulóban, a Diósgyőr és a Haladás elleni meccsen is emberhátrányba került a csapat kiállítás miatt, a Ferencváros elleni volt az első bajnoki, amelyet 11 emberrel játszott végig az ETO. A győriek ezzel együtt is többet lőttek kapura az eddigi három fordulóban, mint például a Fradi, de 40 kísérletből csak 18-szor találták el a kaput, és ebből ugyanúgy négy gólt szereztek, mint a fővárosiak azzal a különbséggel, hogy ez számukra csak két pontot eredményezett.

A négy győri gólból csak egy született akcióból, egy tizenegyesből, kettő pedig Djordje Kamber nagy bedobásának köszönhetően (a DVTK ellen Rafe Wolfe, a Fradi ellen Varga Roland talált be a védők fölött átszálló bedobásból).

Megnéztük a Nemzeti Sport Online 2012–2013-as gólstatisztikáit, amelyből kiderül, hogy már az előző szezonban is Pintér Attila csapata volt a legeredményesebb a bedobások utáni gólok tekintetében, akkor a teljes idényben két gólt szerzett az ETO bedobás után: Mihai Dina és Djordje Kamber egy-egy bedobását váltotta gólra Varga Roland és Rok Kronaveter.

A Győr kapcsán egy másik statisztikai érdekesség a kapott gólok időbeli megoszlásánál figyelhető meg. Az ETO tavasszal 18 gólt kapott, ebből 15-öt a második félidőben, 11-et pedig az utolsó fél órában. Ebben a szezonban ha a Maccabi Tel-Aviv elleni BL-meccseket is összeszámoljuk, akkor a kilenc kapott gólból hetet kapott az ETO a második félidőben, ebből ötöt a 76. és a 90. perc között.

Vagyis a statisztikák szerint a meccsek második felében lankad a győri védelem figyelme. A Ferencváros ellen is az utolsó bő félórában, az 58. és a 90. perc között kapott két gólt a csapat. (Tegnap a Bayerntől is az 59. és a 90. perc között kapott négyet az ETO, de ezt a találkozót azért alapvetően meghatározta a második félidei sok hazai csere.)

A Győrnél az előrelépés, a győzelemhez vezető út (három forduló alatt még nem nyert a bajnok) záloga eszerint egyfelől az akciógólok számának növelése lehet, hogy ne a bedobások jelentsék a fő veszélyforrást elöl, a másik pedig, hogy az ETO magyar szinten amúgy jónak számító védelme (az előző idényben a győriek kapták a harmadik legkevesebb gólt) a meccsek második félidejében is megfelelő hatékonysággal működjön.