Fatribün, Springer-szobor, Albert Flórián - fradista stadiontörténet

Noha az FTC első bajnoki címét 1903-ban az MTK legyőzésével (3:0) tette biztossá, a találkozó helyszíne, a Millenáris, nem pedig a Fradi pályája volt. Az FTC 1908 nyarán a székesfőváros tanácsának adott be kérelmet, hogy megszerezze az Üllői úti területet a laktanya mellett. Ezt végül a katonaság kapta meg, de 1909 júniusában a jelenleg is használatos telket végül a Fradinak adták.

1910-ben már épült az Üllői úti pálya, amikor június 2-án egy angol úr (A. H. Bell) kérte, hogy részvényt jegyezhessen. Többek között ezt írta: „(...) igen szeretnék egy kis kapcsolatban lenni az FTC-vel". Száz koronát áldozott kedvtelésére. A stadiont 1911. február 12-én avatták, előtte a csapatnak a Soroksári úti pálya volt az otthona, ezen az utolsó meccset 1910. október 30-án játszották: FTC–UTE 7:1.

A Nemzeti Sport így írt az Üllői úti avatóról: „Akárhogy nézzük, monumentális alkotás, és örvendenie kell minden tisztességes sportembernek, hogy létrejöhetett." A tribün alatti tornateremben volt az ünnepi ebéd, amelyen külön méltatták a létesítmény tervezőjét, az egyesület alelnökét, Mattyók Aladárt. A pályaavatón – az év első fordulójában – az MTK volt az ellenfél, az FTC 2:1-re győzött, a stadionban az első hivatalos gólt Schlosser Imre szerezte (a másodikat is).

1911 szeptemberére angol mintára elkészült a klubház az Üllői úti pályán, Addig a klubélet a Széchenyi kávéházban folyt, amely a Ferenc krt. 9–11. alatt üzemelt. Az első válogatott találkozót 1911. november 5-én rendezték az Üllői úton. Az ellenfél Ausztria volt, ráadásul Schlosser 25. válogatottságát ünnepelte. A megnyitás után egy évvel már bővíteni kellett a stadiont, ekkor az Üllői út felé eső forduló mögé építettek két új tribünt.

Az egyesület alapító elnöke, Springer Ferenc 1920-ban hunyt el. Nemcsak a klub megalapításában, hanem a sporttelep létesítésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az utókor nem feledkezett meg róla: 1922. szeptember 24-én a pályán felavatták a szobrát, amely a mai napig a zöld-fehér klub egyik szimbóluma. Mátrai Lajos szobrászművész alkotásának avatáskor eljátszották a Himnuszt. A 20-as évekre ismét kezdte kinőni magát a csapat az arénát. 1923-ban elővették Mattyók Aladár terveit, és az akkori vezetőség komolyan el kezdett gondolkodni a stadion kibővítésén. Ismét az anyagiakon múlt a dolog, végül az elnökség kölcsönt vett fel, és ennek köszönhetően 1924-ben megépülhetett az újabb tribün. Így már 37 ezren fértek be az Üllői úti pályára, amely valódi arénává vált.

Már a profi korszak beköszönte után az első „profi" győzelem az Üllői úton 1926. szeptember 25-én született: FTC–III. Ker. 5:0.

Magyar sportpályákon először az Üllői útin szólalt meg hangszóró 1927. március 2-án. A dátum szerdai napra esett, edzés volt aznap. Azért volt ekkor a premier, mert a megelőző hétvégi bajnokin a Nemzeti ellen még nem szuperált...

A sportág legrangosabb eseményét a világbajnokság után a Közép-európai Kupa jelentette. Az FTC fennállása első kupameccsét ugyan nem az Üllői úton játszotta, de 1928. szeptember 16-án az osztrák Admira 1:0-s legyőzése során már megszületett a sorozat első Üllői úti gólja, Rázsó Mór szerezte. Ezen év október 28-án rendezték az első magyarországi KK-döntőt, az Üllői úton Ferencváros–Rapid 7:1, s ugyan a bécsi visszavágón vereséget szenvedett a Fradi, a kupát elhódította.

Az 1931. október 25-én lejátszott Fradi–Vasas (5:1) mérkőzésen hangzott fel először az Üllői úton a „Hajrá, Fradi!" biztatás. Korábban a „Tempó, Fradi!" volt divatban, Radványi Pál, a „B-közép" vezérszurkolója így indokolta a magyarosítást. „Magyarok vagyunk, magyar a nyelvünk, a harci kiáltásunk is legyen magyar."

Az Üllői úti stadion aránylag épségben átvészelte a második világháborút. Az FTC 1945. április 24-én a Kispest ellen (2:2) játszott először a pályán a világégést követően. Az első győzelemre (FTC–Újpest 1:0) május 13-ig kellett várni. A gólt Gyulai László szerezte.

Sajnos olyan is volt, hogy leszakadt egy lelátórész. 1947. május 4-én játszották a Magyarország–Ausztria (5:2) válogatott mérkőzést. A második félidőben 3:2-es magyar vezetésnél omlott össze a nézők súlya alatt a tribün. Az erről készült híres fotón bizonyos Nika László látható, aki percekig lógott egy gerendába kapaszkodva (lásd az alábbi képen).

A Rákosi-rendszert, az ÉDOSZ-, Kinizsi-korszakot követően az első bajnokit 1957. március 17-én játssza az együttes ismét Ferencváros néven az Üllői úton (FTC–SZEAC 3:0).

Az első VVK-meccset 1962. december 10-én rendezték az Üllői úton: FTC–Sampdoria 6:0, a zöld-fehérek összesítésben 6:1-gyel mentek tovább. Az első BEK-mérkőzés időpontja 1963. október 12., FTC–Galatasaray 2:0, de a Fradi így is kiesett. Nem sokkal ezután lebontották a stadiont, az utolsó bajnokit 1963. november 20-án rendezték (FTC–DVTK 3:0), az utolsó Üllői úti Fradi-gól Juhász István nevéhez fűződik. A Ferencváros új otthona a Népstadion lett 11 évre.

„Nem volt különösebben nagy tétje annak a meccsnek – mondta a középpályás. – Az Újpest bajnoki címe biztosnak tűnt, így tehát sem a Fradi, sem mi nem izgultunk különösebben. Az más kérdés, hogy az egymás elleni meccseink akkoriban mindig rangadóknak számítottak, így volt ez akkor is. Felejthetetlen volt a körítés, a hangulat, de mi nem izgultunk. Már csak azért sem, mert a fradisták tűntek idegesebbeknek. Emlékszem, többször is veszekedtek egymással, és gyakorlatilag elkönyvelték a biztos győzelmet. Talán a nagyképűség, az elbizakodottság okozta, hogy mi kerültünk előnybe. A gólomra azóta is nagyon büszke vagyok, egy hosszú sprint végén lőttem a Fradi hálójába, lecsúszott lövés volt, de a mai napig emlegetik. Így aztán beírtam magam a Ferencváros futballtörténelmébe..."

Az első győzelem június elsején született az MTK ellen, akárcsak 1911-ben a régi pályán, 2–1-re győzött a Fradi, az első hivatalos gólt Branikovits László lőtte. Az első nemzetközi meccset augusztus 10-én rendezték, a holland Telstar ellen 5–0-ra nyert az FTC, az első „nemzetközi gól" Pusztai László nevéhez fűződik. Augusztusban a klubházzal átellenes oldalon átadták az elektromos eredményjelzőt. Az első, vérre menő kupameccsre szeptember 18-án került sor, a Ferencváros 2–0-ra győzött a KEK-sorozatban a Cardiff City ellen, Nyilasi Tibor szerezte a történelmi első gólt. Az első büntetést a Liverpool elleni hazai meccs (0–0) után osztotta ki a nemzetközi szövetség, egy üveg repült a pályára, ez 1000 svájci frankba került a klubnak.

Albert Flórián – Novák Dezső és Rákosi Gyula – társaságában az új stadionban is elbúcsúzott a játéktól. A „Császár" 1974-ben a Népstadionban a ZTE elleni bajnokin búcsúzott, a válogatottól Székesfehérváron a jugoszlávok ellen, hogy aztán 1975. június 7-én az Üllői úti stadionban a Vojvodina ellen is elköszönjön. Az 1–1-re végződő találkozón – ki más? – Albert szerezte a Fradi gólját, ráadásul sarokkal emelt a hálóba, mintegy 14 méterről.

A pályával kapcsolatos következő jeles esemény a felújított Springer-szobor átadása volt 1977. szeptember 24-én. A régi alkotás restaurálása Bálint István építész szakértelmét dicséri. Az FTC–Székesfehérvári MÁV Előre találkozó futballistái a meccs előtt felsorakoztak a szobor mellett, amikor Harót János leleplezte a Springer-szobrot. A Fradi Ebedli Zoltán góljával 1–0-ra nyert, „Ebédlő" a szobor előtti kapuba talált be.

Nem sokáig kellett várni az első villanyfényes mérkőzésre. A Műegyetem Lakóépület-tervezési Tanszéke négy, egyenként 52 méter magas, 62 tonna súlyú oszlopot tervezett, amelyen egy-egy oszlopfejről 60 darab 2000 wattos izzó világította meg a játékteret. A világítást 1978. október 14-én a Pécs elleni találkozón avatták, az FTC 4–1-re győzött.

Az 1981. augusztus 30-án lejátszott, 3–2-es Fradi győzelemmel záruló Ferencváros–Debrecen meccsen írták ki először a GÓL feliratot az Üllői úti stadion villanyújságjára.

1983. október elsején nem azt kérdezték egymástól az emberek az Üllői úton, hogyan kerül a csizma az asztalra, hanem azt, hogyan kerül metrófogantyú a pályára. Az FTC–Haladás mérkőzés 55. percében a vendégek kapusa, Hegedűs Péter azt állította, megdobták, évekkel később elismerte, színészkedett, eljátszotta a „hattyú halálát". A meccs mindazonáltal félbeszakadt, de aztán a pályán kialakult eredményt hagyták jóvá.

Az UEFA a kilencvenes évek elején a nemzetközi kupában szereplő klubokat kötelezte, hogy a stadionjaikban kizárólag ülőhelyek legyenek. A lelátó átalakítását 1991. november 30-án fejezték be, a stadion befogadóképessége a korábbi 30 ezerről 18 ezerre csökkent. Négy évvel később a Bajnokok Ligája-mérkőzéseket is ennyi szurkoló láthatta, a nemzetközi szövetség arra is kötelezte az egyesületet, hogy a sajtó kiszolgálására fedett helyeket biztosítson. Ez az Üllői úti lelátórészen valósult meg.

Két évtizeddel a metrófogantyús incidens után volt nagyobb botrány is a stadionban: 2003. május 30-án a Fradi nem tudta legyőzni a Debrecent (0–0), a szurkolók (?) pedig nem tudták elviselni, hogy csapatuk emiatt nem lett bajnok. Az ellenfél edzője, Szentes Lázár és a hazaiak csatára, Tököli Attila is szenvedő részese volt a tettlegességig fajult felháborodásnak...

A létesítmény elnevezése 2007. december 21. óta Albert Flórián Stadion. A „Császár" már nem élhette meg az új stadion építését, 2011. október 31-én hetvenévesen elhunyt. A búcsúztatását az arénában tartották, a felravatalozott koporsóját a Springer-szobor előtt, egy hatalmas kegyhelyen állították fel, s magyar nemzeti lobogóval, illetve Fradi-zászlóval takarták le, mellette pedig díszőrség állt.

2006-ban az MLSZ döntése alapján a futballcsapat a másodosztályba került, ahol az első két szezonban nem nyújtott megfelelő teljesítményt, ezért három szezont is eltöltött az NB II-ben, mielőtt 2009. május 3-án, a klub 110 éves évfordulóján biztossá nem vált a feljutása. Újra első osztályúként először a Zalaegerszeget fogadta bajnokin a Fradi, és majdnem tízezer néző előtt 4–1-re nyert.

Az új stadion ötletének alapjai Kevin McCabe-hez fűződnek. Az üzletember cége és az MNV Zrt. 2008. április 9-én kötött adásvételi szerződést az Üllői úti Fradi-pálya ingatlanaira vonatkozóan. Ebben a vevő vállalta, hogy a meglévő stadiont – az adásvételi szerződés megkötésétől számított két éven belül – legalább 1.2 milliárd forintért felújítja, ez azonban nem történt meg.

McCabe 2010 novemberben jelezte, hogy részben vagy egészben értékesítené Ferencváros Labdarúgó Zrt. részvényeit, majd 2011. január végén közölte: elérkezettnek látja az időt arra, hogy a klub vezetését másra bízza. Februárban bejelentette: összesen 9.2 milliárd forintot költött az Üllői úti ingatlanegyüttes megvásárlására, illetve a Ferencváros labdarúgócsapatát működtető zrt. megvételére és működtetésére.

A Ferencvárosi Torna Club 2011. március végén írt alá a zrt. és a hozzá kapcsolódó Üllői úti ingatlanok megvásárlására vonatkozó közös adásvételi szándéknyilatkozatot a tulajdonoshoz kapcsolódó cégcsoporttal. A stadiont végül az állam vásárolta vissza 2011 végén ötmilliárd forintért, a vételárba beszámították az elmaradt felújításból származó 1.2 milliárdos követelést. A projekt felügyelete Fürjes Balázshoz, a kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztoshoz került.

Az angolok terveit felhasználva, de azt továbbgondolva készültek az új stadion végleges tervei. Az arénát kilencven fokkal elforgatják, így az Üllői út és Könyves Kálmán körút sarkán olyan értékes telket nyernek, amelynek értékesítésével akár a 2013-as kiadások meg is térülhetnek. Az új létesítmény 22 ezer férőhelyes lesz, és 2014 végére kell elkészülnie. A nemrég lezárult közbeszerzési eljárást megnyerő kivitelező 13.5 milliárd forintért vállalta a bontást és az építést.

Az utolsó bajnokin telt ház előtt az FTC 2–1-re nyert a derbin az Újpest ellen, míg az utolsó tétmeccsen 1–0-ra legyőzte az Egert a Ligakupa elődöntőjének visszavágóján. A vasárnapi búcsúztatón a CFR Cluj volt az ellenfél, a döntetlennel végződő találkozón korábbi ferencvárosi kedvenceket (Dragóner Attila, Lipcsei Péter, Lisztes Krisztián, Balog Zoltán, Rósa Dénes, Keller József) is köszöntöttek.

Az Albert-stadion ugyan bezárja kapuit, de a szurkolókban a csodás emlékeken keresztül tovább él...

A cikk elkészültéhez köszönet az FTC Múzeum segítségének.