A 2–1-es újpesti győzelemmel végződő meccs legfontosabb következményét ismerjük: Détári Lajos szakmai igazgatótól elköszöntek a Ferencvárosnál, keddtől új (minden jel szerint külföldi) tréner irányítja majd az edzéseket. Kubatov Gábor „fájdalmas, de elkerülhetetlen" váltásról beszélt – s bár a klubelnök nyilván jóval többet tud az „elkerülhetetlenség" mivoltáról, mint magunk, a vasárnapi összecsapás statisztikájának elemzése után óvatosan megkockáztatjuk: a váltás elkerülhető lett volna.
STATISZTIKAI KIEGYENSÚLYOZOTTSÁG
Az legalábbis mindenképpen, hogy éppen az Újpest–Ferencváros rangadó kényszerítse ki. Bár az Újpest sokáig vezetett, s biztos győztesnek látszott, a legfontosabb mutatókban tapasztalható kiegyensúlyozottsághoz „jobban illik", hogy a mérkőzés a 94. percben dőlt el.
Mert hogyan is állunk a kapura lövések dolgában? 14 az Újpestnél, 15 a Fradinál. A kaput valóban eltaláló lövések/fejesek? Öt itt, öt ott (magunk közt szólva ez sem itt, sem ott nem lehet büszkeség forrása). Labdabirtoklás? Az Újpest százalékos mutatója 51.8, a Fradié 48.2. A passzok pontossága? A liláknál 81 százalék, a zöldeknél 82 (nagyjából egyensúlyt mutat az átadások száma is: 396 itt, 409 ott).
ÚJPESTI ÁLLHATATOSSÁG A PÁRHARCOKBAN
A lefújás utáni nyilatkozatokban elhangzott, hogy az újpestiek „jobban együtt voltak", hatékonyabban segítették ki egymást, ha egyikük bajba került. Nos, ezzel egyet kell értenünk – még ha a megnyert párharcok száma nagyjából megegyezik is (75, ill. 70), és ha a párharcok többségében (82:63) a fradisták voltak is támadó pozícióban.
Ha negyedórákra bontjuk a mérkőzést, azt látjuk, hogy az első félidő középső 15 percét leszámítva – amikor a Fradi 73 (!), az Újpest csupán 27 százalékban nyerte meg a párharcokat – szinte mindig lila fölény volt tapasztalható a labdáért vívott páros csatákban. S ez különösen a második félidő második felében, az eredmény fokozott „üldözésekor" érintette érzékenyen a Fradi építkezését.
A mellékelt grafikán is megjelenített főbb mutatók (lövések száma, labdabirtoklás, támadások száma, pontos átadások, megnyert párharcok) közül ez, vagyis a megnyert párharcoké az egyetlen, amelyik nem támasztja alá a találkozó időbeli kétarcúságáról alkotott képet.
A FORDULÁS SZINTE MINDEN TEKINTETBEN FORDULATOT HOZOTT
Mert kétarcú meccs volt. Az első félidőben az Újpest jelentős labdabirtoklási fölénye mutatkozott (az első negyedórában 65, a másodikban 64, a harmadikban 64 százalék), míg a második félidőben magától értetődően a kényszerpályán mozgó Fradi kezdeményezett többet (61, 60, 59 százalék). Mindez legalábbis nem cáfolja meg Détári Lajos néhány nappal ezelőtti kijelentését, miszerint „erőben senki sem ver meg bennünket az NB I-ben".
Amíg az első félidőben a lila-fehérek (10–7), addig a másodikban a zöld-fehérek kísérleteztek többet kapura lövéssel/fejeléssel (4–8). A második játékrészben jóval többet támadott a Fradi, a meccs egészét tekintve megnyerte a „szögletversenyt" is – persze hogy ez (és úgy általában egyetlen statisztikai mutató kiemelése) önmagában milyen keveset ér, azt jelzi, hogy a lila-fehérek éppen abból az egy szál szögletükből lőtték a meccset eldöntő gólt...
A Fradi eltökéltségét jelzi, hogy a szünet előtt a saját térfelükön csupán négy párharcvesztést elkönyvelő újpestiek a második félidőben ennek majdnem az ötszöröse miatt bosszankodhattak. Amúgy az ellenfél 16-osán belül számban és százalékban is több párharcot nyert meg a Fradi, amelynek viszont a támadójátéka kevésbé volt kiegyensúlyozott – a középre összpontosuló akciózás nyilvánvalóan Böde Dániel meghatározó(nak remélt) szerepéből fakadt.
Ha eltekintünk a 90. percben és a ráadásban történtektől, így összegezhetjük a számokból levonható tanulságot: sokadszor is kifizetődőnek bizonyult a mérkőzés első félidejében mutatott nagyobb vállalkozó kedv, a hátrányba kerülő csapat hiába futott az eredmény után, veszített.
Ha hozzávesszük a 90. percet, Orosz Márk szabadrúgásgólját, a meccs számokkal aládúcolt rezüméje így szól: a második félidőben a Fradi-szív többet dobbant, a Fradi-ész jobban forgott, a Fradi-láb jobban bírta – nemhiába lett döntetlen a vége.
No de mit kezdjünk a ráadás forgatagával? Széttárjuk a karunkat, eldobjuk a számoszlopokat, és jobb híján a derbi legnagyobb vesztesét, a búcsúzó Détári Lajost idézzük: „Ilyen a futball..."
4. FORDULÓ – EMLÉKEZTETŐ |
ÚJPEST FC–FERENCVÁROS 2–1 (Kabát 28., Tshibuabua 94., ill. Orosz M. 90.) |
1. Budapest Honvéd | 4 | 3 | 1 | – | 7–4 | +3 | 10 |
2. DVSC-Teva | 4 | 3 | – | 1 | 9–5 | +4 | 9 |
3. Haladás | 4 | 2 | 2 | – | 8–3 | +5 | 8 |
4. MTK Budapest | 4 | 2 | 2 | – | 6–2 | +4 | 8 |
5. Diósgyőri VTK | 4 | 2 | 1 | 1 | 4–3 | +1 | 7 |
5. Videoton FC | 4 | 2 | 1 | 1 | 4–3 | +1 | 7 |
7. Győri ETO | 4 | 2 | 1 | 1 | 7–8 | –1 | 7 |
8. Kaposvári Rákóczi | 4 | 2 | – | 2 | 5–6 | –1 | 6 |
9. Ferencváros | 4 | 1 | 2 | 1 | 6–4 | +2 | 5 |
10. Pécsi MFC | 4 | 1 | 2 | 1 | 5–5 | 0 | 5 |
11. Újpest FC | 4 | 1 | 1 | 2 | 5–6 | –1 | 4 |
12. MVM Paks | 4 | – | 3 | 1 | 7–8 | –1 | 3 |
13. Kecskeméti TE | 4 | – | 2 | 2 | 4–6 | –2 | 2 |
14. Lombard Pápa FC | 4 | – | 2 | 2 | 2–7 | –5 | 2 |
15. Egri FC | 4 | – | 1 | 3 | 4–8 | –4 | 1 |
16. Siófok | 4 | – | 1 | 3 | 3–8 | –5 | 1 |