A fiatalok közt csökken a focink népszerűsége

Egy-egy rangadó még ma is tömegeket mozgat meg, de általánosságban csökken a magyar labdarúgás iránti érdeklődés (Fotó: Németh Ferenc)

Az Alt Media Kommunikációs Kft-nek az MTI-hez eljuttatott tanulmánya ugyanakkor rámutat, hogy csak mintegy 400 ezer ember nézi meg rendszeresen az NB I mérkőzéseit a helyszínen vagy a televízióban, ez a 18 évnél idősebb lakosság alig öt százalékát teszi ki.

Ennél lényegesen nagyobb azoknak a száma, akik figyelemmel kísérik a hazai bajnokság eredményeit, de soha nem járnak meccsekre, és a tévében is csak a legfontosabb találkozókat tekintik meg: esetükben nagyjából 1.2 millió érdeklődőről van szó. A futballnézők „alkalmi tartalékát” jelentheti a felnőtt lakosság további egytizede – azaz mintegy 800 ezer ember –, akiket saját elmondásuk szerint foglalkoztat ugyan a bajnokság, de csak futólag figyelnek oda az eredményekre. Mindez összesen a népesség 32 százalékát teszi ki, a maradék 68 százalék nem érdeklődik a honi labdarúgás iránt.

Az ezer főt érintő, országosan reprezentatív közvélemény-kutatás alapján a futball továbbra is férfi sportágnak számít, mivel noha az érdeklődők aránya a nők esetében sem tekinthető alacsonynak (22 százalék), lényegesen elmarad a férfiakra jellemző szinttől (44 százalék). Ezzel együtt a megkérdezett férfiaknak csupán nyolc százaléka nyilatkozott úgy, hogy mindig megnézi az élvonalbeli találkozókat a tévében, esetleg ki is megy rájuk.

Az első osztály küzdelmei iránti érdeklődés mértéke a legfiatalabb felnőttek körében az átlagnál alacsonyabb (24 százalék), az 50 év felettieknél viszont az átlagnál magasabb (38 százalék). Az elemzés ennélfogva megállapítja, hogy a magyar társadalomban – ha jelenlegi futballállapotok minőségileg nem változnak – várhatóan tovább csökken majd az NB I eseményeinek követése.

Sportközgazdászok gyakran hivatkoznak arra, hogy a főváros élvonalbeli klubjai lényegesen nehezebb helyzetben vannak a helyi közösségek figyelmének felkeltésekor, mint a vidéki településeken működő vetélytársaik, a budapesti programok és rendezvények kínálata ugyanis jóval szélesebb.

Az Alt Media felmérése igazolja ezt a felfogást, mivel a futball iránt érdeklődők aránya az átlagnál lényegesen alacsonyabb a fővárosban (21 százalék), a kisebb városokban ugyanakkor sokkal magasabb (40 százalék). Igaz, mindez számszerűen Budapesten még így is 200-250 ezer – legalább passzív – érdeklődőt jelent, ami nagyjából megfelel a második legnagyobb magyar város, Debrecen teljes népességének.