Egervári Sándor szerint hiánycikk a hazai vezetőknél a türelem

– Nem hiányzott az edzősködés?
– Volt és van hiányérzetem, ám ez az élvonalban eltöltött harmincöt év után talán érthető. De… Működik egy focisuli Pomázon, Halmai Gáborral vezetjük, és mivel tavasszal ráértem, a gyerekeknek tartottam foglalkozásokat. Nagy örömünkre hat fiatalemberre figyeltek fel első osztályú klubok, volt, aki Újpestre került, mások az Illés-akadémián folytathatják. Beszámolhatok arról is, hogy afféle tanulmányúton jártam Angliában, a Leyton Orient vendégeként volt szerencsém megismerkedni egy harmadosztályú klub életével.

– Bántja még, hogy Győrben felbontották a szerződését?
– Hogy bánt-e? Ez nem jó kifejezés. Azt sem jelenteném ki, hogy haragszom Tarsoly Csabára. Őt csak félrevezették.

– Kik?
– Minden családban, így a győriben is van kakukktojás. Hogy kicsoda, annak már nincs jelentősége – a jelenség a fontos. Jól éreztem magam az ETO-nál, annál is inkább, mert a tavalyi harmadik hellyel az utóbbi húsz év legjobb eredményét értük el, s az őszi szezont követően is csak hat pont volt a lemaradásunk az akkor negyedik Haladással szemben. Ráadásul remek közösség alakult ki, amely a pályán és azon kívül is összetartott.

– Utóda, Dragoljub Bekvalac fél évig bírta. Mit szól hozzá?
– Az ő tevékenységét nem tisztem minősíteni. Azt viszont az edzőbizottság, valamint az edzőtestület korábbi elnökeként, továbbá évtizedes tapasztalattal a birtokomban kijelenthetem, hogy Martti Kuusela volt az utolsó külföldi szakvezető, aki klubszinten jelentős eredményt ért el Magyarországon. Ha valaki nem emlékezne rá: immár tizenhat esztendeje, hogy a finn edző bajnoki címre vezette a Honvédot… Meglehet, az ő sikerességének éppen az a magyarázata, hogy nem hatalmas felhajtás közepette, glóriával a fején érkezett, hanem szerényen, alázatos munkára készen állva. Nem nagy futballnemzetből jött hozzánk, talán ennek is köszönhető, hogy azonosulni tudott a kultúránkkal. Örülök, hogy ma már ugyanezt elmondhatom Erwin Koemanról is: a feltűnést kerülő, mégis közkedvelt szövetségi kapitány ténykedése éppoly szimpatikus számomra, mint Martti Kuuseláé volt.

– Szeretne még edzősködni?
– Természetesen. Most éppen egy kuvaiti klub ajánlatát fontolgatom.

AZ INTERJÚ TOVÁBBI RÉSZÉT KERESSE A HÉTFŐI NEMZETI SPORTBAN, MELYBŐL KIDERÜL, HOGY MI A VÉLEMÉNYE EGERVÁRINAK SÁNDORNAK HENK TEN CATÉRÓL, ILLETVE MILYEN SZEREPET VÁLLALNA AZ ITTHONI LABDARÚGÁSBAN.