Nyugodt körülmények között zajlott le a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) vasárnapi éves közgyűlése a szombaton átadott telki edzőközpontban: a küldöttek elfogadták az összes beszámolót, s megvitattak néhány javaslatot.
A program a tisztségviselők megválasztása és a napirendi pontok megszavazása után Kisteleki István elnök vetítéssel színesített éves beszámolójával kezdődött. A bejátszások a vb-re készülő U20-as csapat még U19-es Eb-n aratott sikereit, a Magyar Gyermeklabdarúgó-szövetség megalakulását, az OLLÉ-program megvalósult pályáit, a telki edzőcentrum átadását, továbbá az A-válogatott szereplését elevenítették fel. A 72 megjelent küldött ezt követően egyhangúlag elfogadta a pénzügyi és közhasznúsági jelentést, valamint a felügyelő bizottság beszámolóját. Utóbbi testület elnöke, Sebes József kiemelte: „tiszta évet zárt az MLSZ". Ugyanakkor hozzátette, hogy vannak problémát jelentő „örökségek" – ilyennek nevezte az APEH-tartozást és a Kentaro-ügyet. Imrő János, a Komárom-Esztergom megyei szövetség főtitkára felszólalásában arról beszélt, hogy az amatőr labdarúgás alacsonyabb régióiban jelentős anyagi gondok merültek fel. Azt kérte, hogy az MLSZ készítsen tervet a kisegyesületek anyagi fejlesztése érdekében, illetve az elnökség dolgozzon ki a mindenkori kormány felé egy programot, amely leállítja a sportlétesítmények elidegenítését. Ezzel összhangban indítványozta, hogy legyen olyan MLSZ-program, melynek keretében minden megyében sportlétesítmények kerülnek a szövetség fennhatósága alá. A közgyűlés megszavazta, hogy az elnökség foglalkozzon e témákkal. Tarsoly Csaba, a Győr tulajdonosa leszögezte: a klubok számára nem az NB I létszáma a lényeges, hanem hogy a futball tartalmas, színvonalas legyen. Szerinte „megfelelő hátországot kell teremteni, hogy a többi sportág ne szippantsa el a gyerekeket a labdarúgás elől". A bajnoki kiírásra vonatkozó reformok tekintetében azt javasolta, hogy mindenekelőtt tisztázzák a fogalmakat, majd egységesen cselekedjenek. A felszólalások után az MLSZ alapszabályának módosításai kerültek terítékre. A változtatások elsősorban technikai jellegűek voltak, s ellenszavazat nélkül fogadták el őket. A tanácskozást Kisteleki István zárta le, megállapítva, hogy a közgyűlés elvégezte a tervezett munkát. Ezt követően elnökségi ülésre került sor.