Viktor Gracsov: Lesz ez jobb is!

Az örökifjú támadó a helyszínen tekintette meg a Metalurg-Sopron UEFA-kupa-visszavágót.- Mit tud a jelenlegi magyar labdarúgásról?
- Debrecen-MTK kettő kettő, Sopron-Zalaegerszeg nulla egy, Videoton-Kispest kettő nulla vagy három nulla? Ebben nem vagyok teljesen biztos - mondta mosolyogva Viktor Gracsov, majd a Székesfehérvárott élő Farid Zinjatullinra mutatott. - A barátom révén kapom a híreket a mai magyar futballról.
- Arra emlékszik, hogy nevezték Magyarországon?
- Valami dereng. Apa? Apu? Papa?
- Apó.
- Ez az! Tény és való, már harmincnégy voltam, amikor önökhöz kerültem.
- És a régi társak közül kikre emlékszik?
- Sokak arca itt van előttem, de a nevekkel hadilábon állok. Debrecenben, ha jól emlékszem, Horváth Bélának hívták a kapust, aztán volt egy tehetséges, fiatal középpályás, Sándor… Sándor… a keresztneve nem jut eszembe.
- Sándor Tamás.
- Igen. A BVSC-ből Pintér Attila és Bognár György neve ugrik be. No, meg az edzőé, Kisteleki Istváné.
- A közelmúltban ő lett a Magyar Labdarúgóliga elnöke.
- Ezt nem tudtam, gratulálok neki. Ha futballvezetőként is olyan sikeres lesz, mint amilyen remek tréner volt, akkor sok jót tehet a magyar labdarúgással. Én is edzősködtem, edzősködöm, és rengeteget tanultam tőle.
- Most hol dolgozik?
- Egy amatőrcsapat edzője vagyok. Voltak és vannak megkeresések, de az igazán nagy kihívás elkerült.

- Látom, sok mindenre emlékszik a magyar nyelvből…
- Ugyan! A feleségem és a fiam sokkal többet tud nálam magyarul.
- A fia futballozik?
- Nem, egy gyárban dolgozik. Megpróbálkozott a labdarúgással, ám úgy érezte, nem juthat el olyan szintre, mint ahová én jutottam. Annak pedig, hogy örökké csak összehasonlítgassák velem, nem látta értelmét.
- Játékos-pályafutásából mi az, amit kiemelne, és van-e hiányérzete?
- Kezdjük ez utóbbival! Tagja voltam az 1984-ben az olimpiára készülő szovjet válogatott keretnek, aztán nem utazhattunk el Los Angelesbe. Amúgy pályafutásom során többek között olyan csapatok ellen játszhattam, mint a Porto vagy a Milan, de említhetném az Eintracht Frankfurtot is.
- Hogy tetszett a Metalurg-Sopron mérkőzés?
- Beszélgettünk Csank Jánossal a mérkőzés után, akinek a csapatai mindig kitűnően felkészített együttesek voltak. Elmondta, hogy a rajt előtt állt össze a keret, s olyan sűrűn jönnek a mérkőzések, nem is nagyon volt idő a felkészülésre. Ez látszott is a csapatán, a hatvanadik perc körül fogyni kezdett az erő. Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy a társaság hamar utoléri magát, és játszik még sokkal jobban is.