A volt válogatott középpályásról az elmúlt egy évben kevesebbet hallottunk, mivel Cipruson, az ALKI Larnacánál légióskodott. A nyáron - miután klubja búcsúzott az első osztálytól - Sopronba igazolt, ahol volt edzője, Csank János irányítja a szakmai munkát.
Amikor Zombori ferencvárosiként a vasasos Simek és Zabos ellen küzdött... (fotó: Czerkl Gábor)
Amikor Zombori ferencvárosiként a vasasos Simek és Zabos ellen küzdött... (fotó: Czerkl Gábor)
- Vegyes érzésekkel gondolok vissza a Cipruson töltött időszakomra - válaszolta a Nemzeti Sport Online megkeresésére Zombori Zalán -, sajnos a kiesés miatt inkább a rossz érzések kerekednek felül. Úgy kezdődött, hogy több sérülés, többek között egy bokatörés után kerültem ki Ciprusra, ahol ráment fél év, mire használható állapotba kerültem. Eleinte nem engem favorizált az edző, majd egyszer csereként beállva két gólt rúgtam, és mire elnyertem a bizalmát, új edző érkezett, akinél ismét a kispadon kezdtem.
- A csapata hogyan szerepelt? - Ősszel jól ment a Larnacának, akkor még a táblázat első felében álltunk, a tavasszal azonban bukdácsoltunk, de a kiesésünk a furcsa eredményeknek is köszönhető.
- Korábban honlapunkon Zováth János is említette, hogy igencsak "mókás" eredmények születtek a ciprusi pontvadászatban. - Így van, eljutott hozzánk egy információ, miszerint télen a nagy klubok vezetői összeültek egy kis faluban, és eldöntötték, mely csapatok essenek ki. Azt tudni kell, hogy a szezon felénél több patinás klub is várakozáson alul szerepelt, és végül azt a döntést hozták az elnökök, hogy azok essenek ki az élvonalból, akiknek a leggyengébb a sportdiplomáciája. A kiesés azt eredményezte, hogy szétesett a csapat, nem sikerült megtartani a legjobbakat.
- Ön nem maradt volna? - Bentmaradás esetén ennek nem lett volna akadálya, és bevallom, nagyon megtetszett a légiós élet, jól éreztem magam Cipruson. Bár ez nem a legerősebb bajnokság, de vannak jó csapatok, mint például az Anorthoszisz is, amely megverte 3-1-re a Trabzonsport.
- Hogy került Sopronba? - Szívesen szerepeltem volna továbbra is külföldön, de azért nem vagyok szomorú, hogy hazaigazoltam. Csank Jánossal már korábban is dolgoztunk együtt, mind a Videotonnál, mind a Ferencvárosnál, úgyhogy tudtam, mire számíthatok. A város is szép, jó a társaság, kezd összeállni a csapat is, de még kell fél év, mire egyenesbe jövünk.
- Említette a sérüléseket, ezekből az utóbbi időben bőven volt része… - Hosszú évekig egyáltalán nem voltam sérült, azóta mint a lavina, úgy zúdul rám. Elmondhatom, hogy 28 éves koromban kezdődött a kálváriám. Amikor a Ferencvárostól elmentem Kispestre, februárban a felkészülés alatt arccsonttörést szenvedtem, alig játszhattam. Nyáron sikeres próbajátékon vettem részt a belga FC Brusselsnél, ám orrcsonttörést szenvedtem, és a belgák elálltak a szerződtetésemtől. Az átigazolási határidő lejárta után tudtam csak Siófokra szerződni, ahol azonban bokatörést szenvedtem, mindössze egy bajnokin voltam bevethető. Innen mentem Ciprusra.
- Az új szezont Sopronban kezdte meg, de az első fordulóban még nem szerepelt. Ennek is sérülés az oka? - Nem, szerencsére abból már teljesen felépültem, a Honvéd ellen a kispadon ültem, ám még akkora az erőnléti lemaradásom, hogy kell még pár hét, amíg teljesen felépülök. Remélem, utána már képes leszek a csapatot segíteni a minél jobb eredmény elérésében.