A remeklő bíró: Kassai Viktor

Tudósítóink 1-től 10-ig osztályozzák a bírók teljesítményét, akik csakúgy, mint a játékvezetők, ott, a helyszínen tekintve az eseményeket hozzák meg a döntéseiket. A televíziós visszajátszások alapján ugyan több kisebb hibára is fény derült, ám ezeket az osztályzatok kialakításánál már nem vettük figyelembe. Az ősz során több kiemelkedő teljesítményt is láthattunk (szerencsére ezek volt ak túlsúlyban), igaz, egy-két rosszul sikerült találkozó azért borzolta a résztvevők kedélyeit. Az ősszel kétszer is 5-ös osztályzatot adtunk az eredményt befolyásoló bírói tévedések miatt. Az 5. fordulóban Világi Balázs a Nyíregyháza-Pápa, majd a 12. játéknapon Hanacsek Attila a Fehérvár-Kaposvár mérkőzésen nyújtott teljesítménye érdemelte ki a nem éppen dicséretes osztályzatot.
A Nemzeti Sport összeállításában 18 játékvezető szerepel, akik az ősz során legalább négy találkozón fújták a sípot (a három mérkőzésen működő Saskőy Szabolcsot nem rangsoroltuk, de a statisztikánkban szerepel). Az ősz legjobbja 8.4-es átlaggal - nyolcasnál rosszabb osztályzatot nem kapó - Kassai Viktor lett, mindössze 1.2 tizeddel megelőzve a szintén remeklő Megyebíró Jánost. A harmadik helyen 8-as átlaggal négyen, Arany Tamás, Ábrahám Attila, Solymosi Péter és Vad II István állnak. Az előző szezon legjobbja, Sápi Csaba nem tudta megismételni egy évvel ezelőtti remeklését, 7.5-ös átlaggal csak a 12. helyen található. Némiképp meglepő a FIFA-kerettag Szabó Zsolt teljesítménye, aki 7.28-as átlaggal a lista utolsó előtti helyén szerénykedik. A budapesti bíró a 4. fordulóban a Ferencváros-MTK találkozón kapott 6-os osztályzatot, miután Rósa Dénes lesgólját érvényesnek minősítette. Viszonylag gyengébb szereplésében az is közrejátszhatott, hogy 9-es érdemjegyet nem kapott az idény folyamán. Az ősszel a legtöbb találkozón (10) - csakúgy, mint egy évvel ezelőtt - Bede Ferenc működött közre, míg Saskőy Szabolcs sérülése miatt csak háromszor fújhatta a sípot az élvonalban.
Lapunk minden fordulóban kiválasztja a játéknap legjobb játékvezetőjét. A legtöbbször (összesen háromszor) Arany Tamás szerepelt itt, míg kétszer volt a forduló legjobbja Megyebíró János és Vad II István.
Listát készítettünk arról is, hogy ki hányszor mutatta fel a sárga, illetve piros lapot. Ezeket átlagoltuk, amely alapján kiderül, hogy a mezőny legszigorúbb bírója a listavezető Kassai Viktor, aki 28 sárga és 1 piros lapot mutatott fel. Igazán megbocsátó játékvezető Arany Tamás, aki mérkőzésenként átlagban még négy lapot sem osztott ki. A legtöbb piros lapot (4) Makai János húzta elő a zsebéből, míg Ábrahám Attila, Erdős József és Sóthy András mérkőzésen senkit sem állított ki (itt jegyezzük meg, hogy e területen készített összeállításunk és rangsorunk nem igazán objektív, hiszen egy könynyebbnek ítélt, sportszerű összecsapáson minden bizonnyal kevesebbszer kell a játékvezetőknek a lapokkal fegyelmezniük.) A játékvezetők az ősszel 469 alkalommal (mérkőzésenkénti átlagban négyszer) mutatták fel a sárgát, míg a piros lapot 31-szer osztották ki.
Táblázatunkban a helyezés és a játékvezető neve mögött a tudósítóinktól kapott osztályzatátlag szerepel. A következő oszlopban azt tüntettük fel, hogy a játékvezető hány mérkőzésen bíráskodott a szezonban, s hányszor érdemelte ki a forduló játékvezetője titulust. A negyedik oszlopban az eddigi élvonalbeli mérkőzéseinek számát jeleztük. Az ötödik oszlopban a kiosztott sárga, majd a piros lapokat tüntettük fel, ezt követi a fegyelmezési átlag, míg az utolsóban a fegyelmezés helyezési száma található. A FIFA-játékvezetőket vastag betűvel jelöltük. ---- A 29 éves Kassai Viktor Tatabányán született, ahol szép hagyományai vannak a játékvezetésnek, hiszen Komárom-Esztergom megye színeiben korábban Emsberger Gyula és Marton László is elismert FIFA-bíró volt. Kassai Viktor játékosként megfordult a Tatabányai Bányász és a Tatabányai Erőmű serdülőcsapatában, majd 1990-ben, 15 éves korában - miután úgy érezte, hogy futballistaként nem váltja meg a világot - befejezte nem túl hosszú játékos-pályafutását. Ekkor édesapja, Kassai István javaslatára - aki amúgy korábban NB III-as játékvezetőként tevékenykedett - elvégezte a Bicskei Körzeti Szövetség bírótanfolyamát. Első mérkőzését, a Kecskéd-Vértessomló ifjúsági találkozót 1991 októberében vezette. Egy év múlva a Komárom-Esztergom Megyei Szövetség felnőttkeretébe került, 1997-ben országos kerettag, majd 1999 tavaszától élvonalbeli játékvezető lett.
- Remek szezont zárt az élvonalban, hiszen lapunk osztályzatai alapján az ősz játékvezetője lett. Mit jelent az ön számára ez a cím?
- Mindenkinek jó érzés, ha valamiben az első lehet - mondta Kassai Viktor. - Örülök neki, hogy az újságírók osztályzata alapján én lettem ősszel a legjobb. Megjegyezném, hogy fontos a lap osztályzata, hiszen a közvélemény ez alapján ítéli meg a bírók teljesítményét, de a mérkőzéseinkre kiküldött játékvezető-ellenőrök értékelését sokkal fontosabbnak tartom.
- Az osztályzatok alapján ősszel szinte nem hibázott. Ön hogyan értékeli a saját teljesítményét?
- Tévedés lenne, ha azt hinném, hibátlanul működtem az őszi idényben. A játékvezetők tudják a legjobban, hogy mikor hoztak hibás ítéletet. Szerencsére remek segítőim is vannak. Az esztergomi FIFA-asszisztens, Erős Gábor belföldön és külföldön egyaránt állandó partjelzőm. A hazai mérkőzéseken a nagykanizsai Varga II László, míg nemzetközi találkozókon az egri Kelemen Attila segíti a munkámat. Velük nem csupán munkakapcsolatban vagyok, hanem barátaimnak is tekinthetem őket. Köszönettel tartozom Stamler Péternek is, aki a játékvezetők edzéseit vezényli, hiszen nagy része van abban, hogy kifogástalan az erőállapotom.
- Melyik volt az eddigi legemlékezetesebb mérkőzése?
- Bár az utóbbi időben Intertotó-kupa-mérkőzést, BL-selejtezőt és UEFA-kupa-meccset is dirigálhattam, azonban a tavaly februárban lejátszott Portugália-Anglia barátságos mérkőzés levezetését helyezném az első helyre.
- A napokban tért haza Angliából, a bírók továbbképzéséről. Hogyan került a szigetországba?
- Az elmúlt tavasz óta tagja vagyok az UEFA tehetségkutató programjának, ahol előttem Hanacsek Attila és Szabó Zsolt képviselte a magyar játékvezetést. A program során egy angol származású ellenőr, John Martin felügyeli a teljesítményemet, s az ő közbenjárására kaptam meghívást az ottani első osztályú bírók összetartására. Az ilyen továbbképzések lépcsőfokok a nemzetközi bíráskodásban. Fiatal vagyok, még sokáig vezethetek a nemzetközi mezőnyben, de nagyon nehéz az előrelépés, hiszen jelenleg majd háromszáz európai FIFA-bíró jelenti a konkurenciát…
- Eddigi bírói pályafutására visszatekintve emlékszik-e valami különleges történetre?
- Tavaly szeptemberben kollégáimmal a Győr-Honvéd NB I-es meccs levezetésére készülődtünk. Az öltözőben vettem észre, hogy sem síp, sem jelvény nincs nálam. Végül Erős Gábor FIFA-partjelzői jelvényével, tehát mint asszisztens, valamint a tartalék bíró, Gergely Sándor sípjával bíráskodtam. Amióta elkezdtem a játékvezetést, ezek a kellékek kabalámnak számítottak, ám erre a találkozóra kénytelen voltam szakítani ezzel a hagyománnyal…

---- A rutinos partjelző ősszel is remek segítsége volt a bíróknak

A játékvezetők mellett egyre nagyobb szerep jut az asszisztenseknek (partjelzőknek) is. A felgyorsult játékban jobban kell koncentrálniuk, elsősorban a leshelyzeteknél és olyan szituációkban, amikor a bíró éppen takarásban van, és nem megfelelően látja az érintett szituációt. A forduló játékvezetői mellett a partjelzőket is feltüntettük, hiszen a bírói hármas tevékenysége igazi csapatmunkának számít. A listára öszszesen 22-en kerültek, közülük is kiemelkedik a FIFA-kerettag Székely Ferenc, aki négyszer szerepelt az NS-válogatottban, így ő érdemelte ki az ősz partjelzője megtisztelő címet. Kitűnő teljesítményét azonban egy kissé beárnyékolja, hogy a Pápa-Debrecen mérkőzésen érvényesnek minősítette a debreceni Sándor Tamás találatát, ám a televíziós visszajátszásból egyértelműen bebizonyosodott, hogy a labda akkor nem haladt át a gólvonalon. Az előző szezon legjobbja, Vígh Tibor az ősszel is folytatta remek teljesítményét, hiszen háromszor is a forduló legjobbja volt.