Sándor Tamás: fáj, hogy vége!

A litván Ekranas, a horvát Varteks és a görög PAOK után az FC Bruges csapatával már nem bírt a DVSC együttese, mégis dicséretet érdemelnek azok a futballisták, akik részesei voltak a piros-fehérek UEFA-kupa-menetelésének. De… Ehhez tegyük hozzá: a belgiumi egygólos vereséget követően az Oláh Gábor utcai visszavágón szinte alig akadt gólszerzési lehetősége a Debrecennek, a találkozó nagy részében a vendégek akarata érvényesült, és el kell ismerni, hogy a jobbik csapat jutott az UEFA-kupa negyedik fordulójába. Persze, lehet azon meditálni, mi lett volna akkor, ha a játékvezető, a spanyol Arturo Dauden Ibanez a meccs 88. percében megadja a hazaiaknak a jogosnak tűnő büntetőt, ám nem szabad elfelejteni, az első fellépésen a belgák kérhettek számon egy meg nem adott tizenegyest a találkozó bíráján… Abban, hogy a két mérkőzésen mindössze egy gólt kapott a DVSC, nem kis szerepe volt a védelem oszlopának, az arcvédőmaszkban futballozó Éger Lászlónak, aki néhány héttel a járomcsonttörése után is a hátvédsor vezére volt.
"Ha csak arra gondolok, hogy a két mérkőzésen alig-alig volt gólszerzési lehetőségünk, akkor teljesen egyértelmű, hogy melyik csapat érdemelte meg a továbbjutást – mondta az összecsapás másnapján a védő. – Amennyiben egymás mellé állítjük a két gárda játékosait, akkor kiderül, hogy a Bruges profijai összességében jobbak nálunk, éppen ezért úgy gondolom, nem érhet bennünket szemrehányás, amiért egyetlen találattal alulmaradtunk. Szerdán jól kezdtük a mérkőzést, ám később visszaestünk, és a második játékrészben volt egy periódus, amikor alig léptük át a felezővonalat. A lefújás előtti percekben ismét voltak jó pillanataink, de a gól nem igazán volt bennünk. Bosszantó, hogy egyetlen gól döntötte el a továbbjutást, és bár csalódott vagyok, bátran nézhetünk egymás szemébe. Rengeteget jelentett a szurkolók támogatása, remélem, a bajnokságban is tudunk majd örömöt szerezni ennek a csodálatos közönségnek…"
Szerda este kevés gólveszélyes támadást vezetett a Loki, ám akkor szinte mindig felhördült a lelátó, amikor Dombi Tibor megiramodott a jobb szélen. A 35-szörös válogatott középpályás jól kamatoztatta a gyorsaságát, fájdalom, gólt még ő sem tudott szerezni.
"A véleményem az, hogy amit ép ésszel kockáztatni lehetett, azt megtettük a Bruges ellen, és ha esetleg jobban kinyílunk, akkor az ellenfelünk góllal büntetett volna bennünket – értékelte a visszavágót Dombi Tibor. – Aligha mondok újat azzal, hogy a belga bajnokcsapat taktikailag tökéletesen felkészült, éppen ezért sokkal nehezebb volt a széleken a hátsó alakzata mögé kerülni, mint esetleg egy szimpla magyar bajnokin. Sokkal több ilyen kiélezett mérkőzésre lenne szükség, és akkor talán nem a vesztes pozíciójából kellene nyilatkozni… Ha az idei kupasorozatunkat nézem, akkor nincs hiányérzet bennem, ugyanis valamennyi meccsünkön igyekeztünk a maximumot nyújtani. Az viszont némileg csalódottá tesz, hogy amikor nagyon kellett, akkor a szükséges pluszt nem tudtuk felvillantani."
Mint korábban oly sokszor, az FC Bruges ellen is Sándor Tamás volt a DVSC legjobbja. A hazaiak csapatkapitánya karmesterhez illően fogta össze a csapatát, igyekezett szervezni a játékot, és talán rajta kérhető a legkevésbé számon az újabb bravúr elmaradása.
"A találkozó során többször változott a véleményem, hogy vajon sikerül-e ledolgozni az egygólos hátrányunkat – összegezte a Bruges elleni kilencven percet a debreceni szurkolók első számú kedvence. – Az első huszonöt percben éreztem az esélyt, aztán a második játékrész első felében semmi sanszot nem adtam magunknak. Valahogy végig azt éreztem a mérkőzésen, hogy ha esetleg megszerezzük a vezetést, akkor az ellenfelünk annak ellenére kiegyenlíti a hátrányát, hogy a futballja nem igazán látványos. A meccs hajrájában egyértelműen hibázott a játékvezető, ugyanis amikor a büntetőterületen belül megtoltam a labdát, akkor a belga védő oldalról »elütött«. Azt hiszem, ha mindez mondjuk a hetvenedik perc táján történik, akkor belefúj a sípjába… Nem sikerült a bravúr, és ez fáj, hiszen az egész UEFA-kupa-menetelés alatt mindössze egyszer kaptunk ki, a DVSC még sohasem jutott ilyen messzire a nemzetközi porondon, és hónapokon keresztül futball-lázban tartottuk a szurkolóinkat."

A Debrecen UEFA-búcsújáról bővebben:
Az edzőé a felelősség
Lothar Matthäus több kockázatot várt
A Bordeaux jöhetett volna a Debrecennek