Öngyújtót dobtak a partjelzőre

"Hoztam egy kis csabai kolbászt kóstolóba, de majd csak a meccs után adom oda, nehogy azt higgyék, hogy bundázni akarok” – mondta nevetve a soproni stadion öltözőfolyosóján Németh Zoltán, az Előre FC pályaedzője. A 37 éves szakember a hűség városában született, és a helyi Textiles csapatában kezdett futballozni, ám nem ő volt az egyetlen a vendégoldalon, akinek a pályafutása részben Sopronhoz kötődik. A lila-fehérek vezetőedzője, Supka Attila tudniillik futballozott és edzősködött is a városban, Jegija Javrujan pedig a Matávtól került a nyáron Békéscsabára. Nem volt véletlen tehát, hogy Németh, Supka és Javrujan meccs előtti ráhangolódását olykor-olykor kézfogások szakították meg, jó néhány ismerős ugyanis fontosnak tartotta, hogy már a találkozó előtt köszöntse a régi barátokat. Igaz, kellemesebb is volt a fűtött klubházban parolázgatni, hiszen a találkozó előtt néhány órával eleredt az eső, és mire a két csapat kivonult a pályára, már ítéletidőbe fordult a délelőtti napsütés; zuhogott a havas eső, és közben kavargó szél szórta szét a hulló vízcseppeket.
A 11. fordulóból a játékteret akkor beborító hótakaró miatt elhalasztott összecsapáson a Mikulás végezte el a kezdő rúgást. A nagy szakállú, akit ez alkalommal az egykori kiváló soproni csatár, Kosztola József személyesített meg, kezdő rúgásként rögvest a csabai kapura ívelte a labdát, és csak kevéssel tévesztett célt. Ezzel rögvest meg is adta a csata alaphangját, hiszen a házigazdák nekirontottak ellenfelüknek. Igaz, az építkezést az átázott, csúszós talaj keservesen nehézzé tette. A Békéscsaba ráadásul gondosan megtervezte a futballját, a vendégek megszállták a saját térfelüket, igyekeztek a játéktér egészét szigorú őrizet alatt tartani. E stratégia ellen az a hatékony ellenszer, ha tűz alatt tartják a védekező együttes kapuját – persze, ehhez a Sopronnak el kellett volna jutnia Fekete Róbert felségterüle-tének közelébe. Az első helyzetek azonban a túloldalon alakultak ki, ám a kezdő tizenegybe erre a meccsre visszakerült Milinte Árpád jól állt őrt.
Aztán az első átlövés tényleg gólt hozott: a lábujjtöréséből felépült Sifter Tamás húsz méterről lőtte a labdát a csabaiak hálójába. S ezzel még nem volt vége a vendégek megpróbáltatásainak: az Előre FC tizenhatosán belül Pető Zoltán és Dusko Grujics összefejelt, a soproni bekket elég volt az öltözőbe támogatni, a bosnyák légiós viszont elájult, hordágyra kellett fektetni, és a mentő kórházba szállította. Pető Zoltán – akinek eltörött az orra – helyett Horváth András játszott tovább, Dusko Grujics pótlására Fehér Zsolt érkezett, ám e kényszerű váltástól a forgatókönyv a folytatásra sem változott. A békéscsabaiak gyors ellencsapásokkal igyekeztek áttörni a hazai védvonalon, a Matáv pedig folyamatosan őrölte ellenlábasát. A meccslabdát a hajrában Tóth Mihály rontotta el, s e bakiért még a hosszabbításban drága árat fizetett a Matáv, Jegija Javrujan ugyanis álomgóllal egyenlített.
Noha a Matávnak már az egy pont is felsőházi telelést garantált, Pintér Attilát természetesen a legkevésbé sem elégítette ki a döntetlen. A befejező munkát erősítendő Baumgartner Attilával váltotta fel Sira Istvánt, ám a soproniak támadójátékának önmagukban a személycserék nem jelentettek elegendő infúziót. A Matáv építkezése tudniillik a második félidő első periódusában rutintámadásokban merült ki, az ötlet gyakorta hiányzott. Az ellenoldalon viszont Jegija Javrujan újabb varázslatokkal vett elégtételt néhány hazai drukker modortalanul bekiabált kritikáiért. A 67. percben például előkészítőként jeleskedett, Kovács Bélának már csupán a végszót kellett kimondania. Az idegenben ebben a bajnokságban ez idáig mindössze egyetlen pontot kasszírozó Békéscsaba győzelmi álmait öt perccel később Sifter Tamás torpedózta meg: a házigazdák 22 éves, saját nevelésű futballistája élete első élvonalbeli duplázását produkálta.
"A biztonság minden nagy és nemes vállalkozással szemben áll” – mondotta hajdanán Tacitus, és a felek e bölcsességet szem előtt tartva küzdöttek tovább, azaz nem engedték, hogy a végjátékban eseménytelenül peregjenek a percek.
Ideges hangulatú csata volt: sérüléssel, az edzők reklamálásával, sőt a lefújás előtti pillantokban a játékvezető asszisztensét, Tompos Zoltánt a lelátóról apróbb tárgyakkal (műanyag poharakkal, öngyújtókkal…) dobálták meg.

Percről percre

5. perc: A Békéscsaba jutott szabadrúgáshoz a hazai kaputól 25 méterre. Kovács Béla állt a labda mögé, majd legurította Miculescunak, a csatár jobbal, iszonyatos erővel kapura rúgta a labdát, de Milinte a mezőnybe öklözte azt.
17. perc: Vincze Zoltán ment el a bal oldalon, jól adott középre, Kovács Béla 13 méterről jobbal lőtt, ám a csúszós talajon nem tudott elég erőt adni a lövésbe, ezért Lambulics felszabadított.
18. perc: Tóth Mihály fejelte le a labdát a középen érkező Sifter Tamás elé, ő pedig jobb lábbal, 20 méterről a jobb alsó sarokba bombázott.
1–0
33. perc: Tóth Mihály cselezgetett a jobb oldalon, jól adott középre, Sira két méterről kapura fejelt, Fekete magabiztosan fogta a labdát.
44. perc: Lazics ment el a jobb oldalon, laposan középre rúgta a labdát, Sira a 11-es pontot átlépte, ezzel becsapta a vendégvédelmet, a balösszekötő helyén érkező Tóth Mihály jobbal, 12 méterről egyből lőtt, Fekete óriási bravúrral lábbal védett.
45. perc: Az előrefutó Schindler passzolt Kovács Bélához, a Békéscsaba irányítója 18 méterről, jobbal lőtt, Milinte a léc alól tolta az alapvonalon túlra a labdát. Még ugyanebben a percben történt, hogy Szeverényi Péter passzolt középre Javrujanhoz balról, az örmény csatár csodás mozdulattal "esernyőt” adott Lambulicsnak, majd 12 méterről, balról, jobb külsővel úgy helyezte a bal alsó sarokba a labdát, hogy az a bal kapufa tövéről gurult a gólvonal mögé.
1–1
62. perc: Vincze Zoltán indította bal oldalon Javrujant, aki csinált egy cselt befelé, majd jobbal lőtt 20 méterről, a labda alig ment el a bal kapufa mellett.
67. perc: Vincze Zoltán indította Javrujant a bal oldalon. Az örmény csatár adott egy kötényt a rá támadó Grósznak, majd megindult a kapu felé, 15 méterről akár lőhetett is volna, ám ő Kovács Bélához passzolta a labdát, aki jobbal, középről, nyolc méterről okosan, lezser mozdulattal helyezte a labdát a jobb alsó sarokba.
1–2
72. perc: Grósz vitte fel a labdát a jobb oldalon, majd Csekéhez passzolt, ő pedig Tóth Mihálynak adta a labdát. A hazaiak csatára visszatolta azt Sifter Tamás elé, a fiatal játékos pedig középről, 18 méterről védhetetlenül vágta félmagasan a békéscsabai kapu bal oldalába.
2–2

Mestermérleg

Pintér Attila, a Sopron edzője:
"Elértük azt Magyarországon, hogy azért küldenek el egy edzőt a kispadról, mert szól a játékvezetőnek, hogy vérző játékos van a pályán… Erőnket mutatja, hogy egy kettes állás után is visszahoztuk az egyik pontot, sőt, a hajrában akár a győzelmet is megszerezhettük volna."

Supka Attila, a Békéscsaba vezetőedzője:
"Bevallom, nem vagyok elégedett az egy ponttal. Ezen az idegenbeli mérkőzésen kettő egyre vezettünk, és úgy hittük, miénk lesz a három pont. Sajnos, nem sikerült győznünk, pedig az első félidő elejétől eltekintve mi voltunk a jobbak, mi irányítottuk a játékot."

Fény és árnyék

Riadtan integettek az orvosoknak a két csapat játékosai, amikor a 23. percben Pető Zoltán és Dusko Grujics összefejelt. Az ekkor már egy korábbi sérülés miatt kötéssel a fején futballozó békéscsabai védő az ütközés nyomán eszméletét vesztette, de szerencsére a mentőautóban már magához tért, és a kórházi vizsgálat szerint nagyobb baj nélkül megúszta az ijesztő balesetet.

Még negyedórát sem dolgozhatott a soproni kispadon Pintér Attila, Szabó Zsolt játékvezető ugyanis – Tompos Zoltán asszisztens jelzésére – a lelátóra száműzte a hevesen reklamáló szakembert. A rossz példa ezen a délutánon ragadós volt, hiszen Pintér segítője, Farkas József sem bírta kommentár nélkül hagyni a bírói döntéseket, így a meccs végén őt is "száműzte” a bíró.