Fradi-címert tűzött elegáns szürke öltönyének hajtókájára Szeiler József, így indult el a budai Hattyúházba, a Magyar Labdarúgóliga (MLL) fegyelmi bizottságának szerda délutáni tárgyalására. Tizenöt perccel a délután három órára kitűzött ülés előtt az FTC Rt. vezérigazgatója feltűnően nyugodtan sétált a folyosón, és várta, hogy a fővárosi közlekedési káoszt leküzdve befusson a Ferencváros jogásza, Petró László is. A kérdésre, hogy vajon a hétfői tulajdonosváltás vagyis a Fotex Rt. kilépése és Kovács Ádám, illetve a Celladam Rt. főszponzori szerepvállalása miként befolyásolhatja a személyes sorsát, a Várszegi Gábor Fotex-elnök bizalmi embereként számon tartott egykori kiváló kapus elegáns öniróniával így felelt: "Két jó dolog történhet velem. Egy: én maradok az FTC Rt. vezérigazgatója. Kettő: nem én maradok az FTC Rt. vezérigazgatója&
Május 30-a óta többször is elmondták már: a futballpályára szurkolóknak lépni tilos (Fotó: Németh Ferenc)
Május 30-a óta többször is elmondták már: a futballpályára szurkolóknak lépni tilos (Fotó: Németh Ferenc)
Ami biztos: szerda délután Szeiler József még hivatalban lévő sportvezetőként jelent meg az MLL fegyelmi tanácsa előtt, amely testület immár harmadszor futott neki annak, hogy a május 30-ai Ferencváros–Debrecen mérkőzést követően kirobbant botrány ügyében első fokon határozatot hirdessen. Kis György elnök semmit sem bízott a véletlenre, hét bizottsági tagot is berendelt a Hattyúház Puskás-termébe, gondolva arra, ha netán bárkinek a személye ellen kifogást emelne az eljárás alá vont sportszervezet vagy a személy szerint is idézett Szeiler József, a határozatképesség akkor is fenntartható legyen (végül a testület valamennyi tagja részt vett a tárgyaláson).
Az első fél óra a fegyelmi tanács rendelkezésére álló okiratok ismertetésével telt el. A papírokból többek között kiderült, hogy az FTC Rt. 2003 tavaszán több kísérletet tett arra, hogy a rendőrséggel megállapodjon a meccsek stadionon belüli biztosításáról. Ez ügyben 2002-ben még élt egy keretmegállapodás a részvénytársaság és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) között négy összecsapás erejéig, de az idén a hatóság már "komolytalannak” minősítette a Fradi azon kérését, hogy például a Videoton vagy az MTK elleni találkozókra csak 50 rendőrt vezényeljen ki fejenként 3500 forint plusz áfa áron, háromórás időtartamra. A BRFK a március 8-ai FTC–Újpest rangadóra például legalább 200 egyenruhást óhajtott felvonultatni, ami 3.5 millió forint plusz áfa összeget emésztett volna fel, és megállapodás akkor nem született (csak összehasonlításként: a két ősi rivális hét végén esedékes összecsapása már csupán nettó 1.6 millió forintjába kerül a zöld-fehéreknek). Az FTC Rt. Lamperth Mónika belügyminiszter és Jánosi György akkori sportminiszter közreműködését is kérte, hogy a rendőri biztosítás mérsékeltebb áron és szerényebb létszámú erővel legyen megoldható (ha már az állam nem tekinti feladatának a stadionok rendjének hivatalbóli biztosítását), de érdemi eredményre e próbálkozások nem vezettek. A tárgyalás folytatásában a május 30-ai eseményeket tárgyalta a bizottság. A Fradi képviselői elismerték, hogy elfogadhatatlan események zajlottak le az Üllői úton, s nem vitatták a sportvállalkozás részbeni felelősségét sem, de fontos részletekben ellentmondtak az iratokba foglalt információknak. Szeiler József például cáfolta, hogy már a meccs vége előtt kinyitották volna a menekülőkapukat. Megismételte azt a korábban többször hangoztatott álláspontját is, miszerint szervezett provokáció történt, saját szerepéről pedig ezzel kapcsolatban azt mondotta: "Nem érzem magam felelősnek szinte semmiben, ha csak abban nem, hogy az előzetes biztonsági tervek készítésekor nem tudtam bűnözői fejjel gondolkodni.” Petró László arra hívta fel a bizottság figyelmét, hogy a játékvezetőnek kötelessége lett volna a drukkerek partvonal melletti felbukkanásakor megállítani a játékot, ezt azonban Megyebíró János elmulasztotta. Miképpen tétlen maradt a botrány kirobbanásakor az a 40 rendőr is, aki a meccs közben is a stadionon belül várakozott. Pedig a rendőrségi törvény kifejezetten előírja, az egyenruhásoknak a közterületnek nem minősülő helyen erre vonatkozó felhívás nélkül is be kell avatkozniuk, ha bűncselekményt észlelnek. Márpedig az jól látható volt, hogy a betóduló garázdák ütötték-verték a hazai és a vendégjátékosokat, illetve vezetőket. A fegyelmi bizottság azonban a védekezést nem fogadta el, és elmarasztaló határozatokat hozott, amelyek lényegében megegyeznek a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöksége augusztus 7-ei döntéseivel. E szerint az FTC Rt.-nek három hazai bajnoki meccsét zárt kapuk mögött kell lejátszania (a büntetés e fejezetét a fegyelmi tanács teljesítettnek tekintette), levontak hat büntetőpontot, és 40 millió forint pénzbüntetést is kiróttak. Noha a sportvállalkozást a fegyelmi szabályzat 33. paragrafusa alapján (a versenykiírás és más szabályok megszegése) idézték a fegyelmi bizottság elé, a testület a 44. paragrafusában (sportszervezet fegyelmi vétségei, többek között a szervezési feladatok elvégzésének elmulasztása) is megállapította az FTC Rt. felelősségét, a büntetéseket pedig – a 10. paragrafusra, vagyis a súlyosító körülményekre figyelemmel – a 44. paragrafus alapján szabta ki. Szeiler Józsefet az egymillió forint pénzbüntetése mellett 2003. december 31-éig eltiltották a mérkőzések látogatásától. A pontlevonás a határozat szóbeli kihirdetésével érvénybe lépett, vagyis hiába fellebbez a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fradi, a szombati, Újpest elleni bajnoki összecsapásnak 23 ponttal és negyedik helyezettként vághat neki. Hogy az FTC Rt. vagy személy szerint Szeiler József fellebbez-e, azt egyelőre nem tudni, mert a vezérigazgató semmiféle kommentárt nem óhajtott fűzni a határozatokhoz.