Rovatunkban, a Nemzeti Sport Ötösben az őszinte véleményeket olvashatják. Egykori klasszisok, edzők, szövetségi kapitányok, vezetők, sőt adott esetben más sportágak képviselői is szót kaphatnak itt, ha markáns véleményük van a magyar labdarúgás aktuális eseményeiről. A lényeg tehát az, hogy kommentáljuk a honi futball történéseit, a hét legvisszhangosabb híreiről kérdezzük vendégeinket, akik időnként komolyan, máskor tréfásan minősítik a mai magyar futballvalóságot.
Csehi Zoltán, Ronald Habi és Kiss Zoltán (jobbra) talán táncra is perdült volna – a Loki az UEFA-kupa második körébe lépett (Fotó: M. Németh Péter)
Csehi Zoltán, Ronald Habi és Kiss Zoltán (jobbra) talán táncra is perdült volna – a Loki az UEFA-kupa második körébe lépett (Fotó: M. Németh Péter)
"Szurkolók százai álltak az Oláh Gábor utcai stadion bejáratánál a DVSC-MegaForce–NK Varteks kupamérkőzés kezdetekor, mert nem jutottak belépőhöz a telt ház előtt lejátszott találkozóra (a DVSC 6–3-as összesítéssel került az UEFA-kupa következő fordulójába), amelyet egyetlen televízió sem közvetített. A DVSC újabb ellenfele a görög PAOK Szaloniki."
Hajdú B. István: – Először is gratulálok a kettős győzelemhez és a továbbjutáshoz. A PAOK ellen sem esélytelen a Loki, legalább annyi sansza van, mint a válogatottnak volt a selejtezőcsoportban a második hely megszerzésére. Remélem, ezúttal lesz közvetítés, magam is kíváncsi vagyok a DVSC-re. Ha mégsem, akkor kénytelen leszek Debrecenbe utazni, csak félek, hogy én is kint rekedek. Nyilasi Tibor: – Örömteli, hogy a szurkolók étvágya így megjött, bárcsak folytatódna a Loki sikerszériája! Ez talán végre rádöbbentené az illetékeseket, hogy Debrecen megérdemel egy nagyobb, új stadiont. A tévéről annyit, remélem, kárpótlásként mind a két PAOK elleni összecsapást láthatjuk majd. Csank János: – Az a legfontosabb, hogy tele legyen a stadion, és ezúttal ebben nem volt hiba! Egy tizenötezres aréna szerintem megfelelő lenne Debrecenben, ilyen összecsapásokon garantált lenne a zsúfolt lelátó. A közvetítésnek örültem volna, bízom benne, a görögök ellen már láthatjuk őket. Szántó Imre: – Nem szabad általánosítani! A közvélemény elítélő hangnemben beszél a labdarúgásról, és észre sem veszi az üdítő kivételt, amilyen például a Debrecen. Amióta Szentes Lázár ott dolgozik, lendületesen, dinamikusan játszik a csapat, a szurkolók pedig hálásak, mert vevők a jó focira. Détári Lajos: – Gondolkodni kellene! Oda építenek új stadiont, ahol nincs csapat, ahol viszont van, ott támogatás nincs!
"A siófoki önkormányzat harcba száll azért a pénzért, amelynek előteremtésére egy szerződés formájában még a polgári kormány tett ígéretet, és amelyet egy új stadion építésére szánt volna a város vezetősége. Gyurcsány Ferenc sportminiszter többször is arról tájékoztatta a város vezetőit, hogy a 2003-ra tervezett költségvetésben nincs fedezet a stadionépítésre, ezért Balázs Árpád polgármester kilátásba helyezte: a város bírósági eljárás során kívánja igazát bizonyítani."
Détári: – Ha egy szerződést aláírtak, az érvényes, függetlenül attól, hogy időközben ki jött vagy ment, nemde? Az a téma, hogy miért nem, hangsúlyozom, miért nem építenek stadiont itt vagy ott, nem pedig arról beszélgetünk, hogy felépült például egy utánpótlásközpont. Csank: – Ígéret szép szó… Az a baj, hogy ebben az országban lassan semmilyen téren nem lehet hosszú távra tervezni, a "lényegi” változások átírják a forgatókönyveket. Hajdú B.: – Ha Siófok városa szembeszáll az állammal, biztosan perdöntő dokumentumok vannak a birtokában, én nem tudom eldönteni, kinek van igaza. Nem is ez a kérdés, inkább az, hogy az igazság mikor derül ki? Három, négy év múlva? Tudja bárki is, ki lesz akkor a sportminiszter vagy a siófoki polgármester? Egyáltalán, mi lesz addigra a Balaton FC-vel? Nyilasi: – Jól teszi, a szerződések mindenkit kell, hogy kötelezzenek! Finoman megkérdezném: mire van pénz, ha a sportfinanszírozáson belül éppen erre nincs? Senki sem ötvenezres arénáról beszél, miért kell ettől az ötlettől idegenkedni? Mert valaki más találta ki? Szántó: – Régmúlt időkben az adott szó, a kézfogás is elegendő volt – igaz, úriemberek között…
"Amennyiben a klub következő taggyűlésén nem történik meg a régóta esedékes tőkeemelés, az Újpest akár a bajnokságtól is visszaléphet, mondta lapunknak Gyulay Zsolt ügyvezető. Lukács Ferenc tulajdonos biztos benne, hogy a problémákon úrrá lesznek, azaz nem kerül sor csődeljárásra. Az mindenesetre kérdés, hogy a futballvállalkozások által a szezon előtt a ligának benyújtott költségvetési számítások ellenére miként fordulhat elő, hogy az egyik kft.-nél már az őszi idényben felvetődhet a megszűnés veszélye."
Nyilasi: – Anélkül, hogy belelátnék avagy bele akarnék szólni az Újpest belügyeibe, megjegyezném: furcsa, ha nincs meg a fedezet a nyugodt működtetésre. Remélem, ennek a nagy múltú klubnak nem lesznek likviditási gondjai, a Megyeri útiak nélkül még szegényebb lenne a magyar labdarúgás. Détári: – Úgy fordulhat elő, hogy a ligában a tartalomtól függetlenül minden nevezést elfogadnak… Gyulay Zsolt meg ne fenyegetőzzön, hogy lemond, ha nem lesz pénz! Inkább oldja meg a problémát, azért van ott! Szántó: – A liga vállalhatna valamiféle felelősséget, elvégre csak a szigorú pénzügyi feltételeknek megfelelő csapatok indulhattak a bajnokságban. "Mindenható” szerepe ilyen esetben is érvényesülhetne… Hajdú B.: – Hiszek Lukács Ferencnek, és bízom abban, hogy minden csapat befejezi a bajnokságot. Az a véleményem, hogy ezek az üzleti tervek nem kellően megalapozottak, a futballcégek rendszeresen magasabb összeggel kalkulálnak annál, mint amennyi aztán realizálódik – bár a mostani évadban ebben a televíziós közvetítések körüli huzavonának is van szerepe. Idővel vonzóbb lesz az a klub, amelyben kevesebbet ígérnek, de azt be is tartják. Csank: – Sajnálnám, ha a Gyulay-féle verzió jönne be, a fővárosiak mindig össze tudták kaparni a szükséges summát. Nálunk amúgy bonyolult a magántőke sportba áramlása, az állam sem ösztönzi kedvezményekkel, mint a nyugati országokban. Ez is egy olyan szegmens, amelyben rohanunk a Nyugat után, és csodálkozunk, hogy nem érjük utól.
"Tucatnyi, meccsbelépőt előzetesen nem váltó ferencvárosi szurkoló nézhette meg az FC Köbenhavn– FTC UEFA-visszavágót (tizenegyesekkel a dánok jutottak tovább) Szeiler Józsefnek, az FTC Rt. vezérigazgatójának közbenjárására. Miután a drukkerek elfoglalták helyeiket a stadionban, »Szeiler, takarodj!« rigmussal mondtak köszönetet a funkcionáriusnak. A vendégek szektorában különleges transzparens buzdította harcra a magyar csapat ezüstérmes futballistáit: »Úgy fussatok, mintha kergetnénk!«, amely tartalmában a május 30-ai, botrányos Üllői úti estét idézte."
Csank: – Egyik sem volt gusztusos megnyilvánulás. Még mindig kesztyűs kézzel bánnak az ilyen elemekkel, ez a baj! Terrorhullám van, azt sugározzák, hogy félni kell tőlük, ami igaz is, mivel a törvény nem nyújt védelmet… Szántó: – A Fradinál a közönség mindig a tizenkettedik embert jelentette a csapatban. Azoktól, akik ezen a közösségen belül a szélsőséget képviselik, meg kell válni. Ne lehessenek még tartalékok sem! Nyilasi: – A közvetítés alatt is elmondtam, jól játszott a csapat, a hozzáállás példaértékű volt. Az én időmben is kaptunk egy transzparenst a szurkolóktól, ereklyeként mind a mai napig az öltöző falára van kifüggesztve, igaz, ennek a történetnek más az értelmezése. Détári: – Csak a futballról beszélnék: a Fradi jól játszott, és azzal együtt is tovább kellett volna jutnia, hogy a bíró elcsalta a meccset. Hajdú B.: – Ebből is látszik: a hála furcsa fogalom. Fénykép, video, annyi bizonyíték van! Akik szétverték ugyebár a buszt, és ezeket az embereket a határtól nem lenne szabad továbbengedni, a Fradi egyébként sem makulátlan hírét ugyanis tovább rontják az európai szövetségnél, az UEFA vezetői pedig legközelebb fenét fognak vizsgálódni! Meglátják a papíron, hogy FTC, és egy nullával többet írnak a büntetési tételbe!
"A jövőben a Győri ETO FC-nél Klement Tibor, a liga jelenlegi szakmai és szervezési ügyvezetőigazgató-helyettese tölti be a klubigazgatói tisztet, míg Reszeli Soós István (1997–1999 között vezetőedzőként már dolgozott az ETO-nál) a következő három évben szakmai igazgatóként áll a győriek szolgálatában. Reszeli Kiprich József edzővel megegyezett abban, hogy a csapat-öszszeállításba és az edzésmunkába nem szól bele. Klement győri szerepvállalásával kapcsolatban lapunkban elmondta: nem gondolja, hogy a liga süllyedő hajó lenne, ahonnan ideje menekülni."
Szántó: – A tehetségesebb edzők az első kudarcok után inkább "civilben”, vezetőként akarnak a futballban maradni, kvázi nem gyakorolják az igazi hivatásukat. Ez a magyar futball egyik rákfenéje. Hajdú B.: – Kívánom, hogy minden úgy történjen, ahogy azt Reszeli megígérte, bár emlékszem, anno Varga Zoltán is hasonló kijelentést tett… Tisztázni kell a szerepeket, egyébként működőképes a modell. Az új klubigazgatóról az jut az eszembe: a Győr hajója sem biztonságosabb a ligáénál. Bár nem is hajók ezek, inkább ladikok, remélem, aki átszáll egyikből a másikba, tud úszni… Détári: – Már bocsánat, de ez a magyar labdarúgás szégyene, két bukott ember újra szerephez jut! Hol itt az etika? Felemelkedést emlegetünk, ugyan már! Fertő… Önérzetesen tükörbe kellene nézni, és felállni, illetve el sem vállalni a feladatot! Ezek az emberek a futballból élnek… Csank: – Garami Józseffel, majd Bicskei Bertalannal karöltve Reszeli már bizonyította, hogy ez a felállás alkalmazható, és eredményes is lehet, a két frissen érkező szakember alkalmas a kijelölt feladatok elvégzésére. Nyilasi: – Hát, hát, hát – megmagyarázhatatlan, hogy a szakemberek miért mentek oda, ha a szakmai munkába nem szólnak bele? Nem lesz egyszerű dolga Kiprich Józsinak, bármilyen jó szándék vezérli az új kettőst. Vezetőedzőként megtanultam, a győzelemnek sok gazdája van, bezzeg a kudarcnak…