Gellei Imre: Kísértett egy rigai jelenet

"Az MTK Hungária vezetőinek köszönhetően Komjáti Andrással, a Matáv volt edzőjével együtt a VIP-páholyból tekinthettem meg az összecsapást. Még a találkozó kezdete előtt egy horvát újságírónak adtam interjút, és akkor beszéltem a magyar és a horvát válogatott Európa-bajnoki reményeiről éppúgy, mint az MTK zágrábi lehetőségeiről. Annak ellenére ötvenszázaléknyi esélyt adtam a házigazdának és a magyar bajnoknak, hogy tudtam, a két klub korábbi párharcaiból a Dinamo jött ki jobban. Csakhogy minden újabb találkozó gyógyírt jelenthet, mint ahogy azt jelentett Torghelle Sándor gyors vezető találata is. Úgy indult a kilencven perc, ahogyan azt reméltem, ám a horvátok egy pillanatra sem estek szét, veszélyes támadásokat vezettek, és bizony Végh Zoltánnak többször is bravúrral kellett játékba avatkoznia. Az egyenlítés érdekében kinyílt a házigazda hátsó alakzata, és nagyon kevésen múlott, hogy Illés Béla nem növelte az előnyt. A játékrész hajrájában olyan gólt kapott az MTK, mint a válogatott Lettországban, ugyanis úgy vélem, ahogy akkor Kenesei Krisztiánnal, úgy ezúttal Füzi Ákossal szemben szabálytalankodtak a találatot megelőzően. A szünetet követően egy fantasztikusan eltalált átlövés, valamint egy büntető eldöntötte a meccset, ám még így is szorosabb lehetett volna a végeredmény, ha a találkozó végén Czvitkovics Péter betalál a tizenegyesből. Az biztos, hogy az MTK-nak jóval több energiát kellett mozgósítani a védekezésre, mint egy magyar bajnoki találkozón, ám ettől függetlenül reménykedem abban, hogy Egervári Sándor futballistái a visszavágón is képesek lesznek majd olyan kezdésre, mint Zágrábban. Ha ez sikerül, akkor akár a bravúros továbbjutás is meglehet.”