Az edző sem szenvtelen

Az úgynevezett Mezey-ügy nem szerepelt az MLSZ elnökségének napirendjén, ám ahogyan azt sejteni lehetett, azért szóba került a szakember nyilatkozata. A napirendeket tárgyalva Bozóky Imre elnök beszámolt a legutóbbi ülés óta eltelt időszakról, majd arról, hogy Magyar Bálint oktatási miniszter aláírta a továbbképzési engedélyt, amely támogatást jelent az edzőképzésnek. Ezután a testület elfogadta a Makray Balázs által előterjesztett és az UEFA által már jóváhagyott magyar klublicenckönyv tervezetét. Puhl Sándor alelnök a játékvezető bizottság nyári továbbképző tanfolyamáról számolt be és ismertette a nemzetközi játékvezetői és asszisztensi keret változásait.
Ezt követően tárgyalta meg az elnökség Mezey György nyilatkozatát, és úgy döntött, nem tesz további lépéseket az ügyben, viszont – szó szerint idézve a szövetség honlapját – "felkérte Mezey Györgyöt, hogy tartózkodjon a nem megfelelő nyilatkozatoktól, továbbá a sajtóban a valóságnak megfelelő képet igyekezzen kialakítani az MLSZ szerepét illetően”.
A szakember azonnal eleget is tett a felszólításnak, és az Újpest délutáni edzése előtt mondta el a véleményét a Nemzeti Sportnak.
– Nagyon önnek estek az elnökségben?
– Szó sincs róla – mondta Mezey György. – Bozóky Imre elnök és Puhl Sándor alelnök is roppant kulturáltan, sportemberhez méltó módon hozta szóba az ügyet, és így is kezelték azt. Szerintem pontosan tudták, hogy nem akartam megbántani senkit.
– Gondolja, hogy ha ez nyilvánvaló lenne, akkor a nyilatkozata ekkora vihart kavar?
– Engem meglepett ez a nagy indulat, mert máskor mások is mondtak cifrákat a játékvezetésre, amelyekre soha senki sem reagált. Most az én szavaimmal mégis tele voltak a lapok.
– Azt viszont talán nem nyilatkozta senki, hogy a játékvezető gusztustalanul bíráskodott…
– Elismerem, ez okkal sértheti Kassai Viktort. Sajnálom, hogy ezt a szót használtam, és ezt vele személyesen is szeretném tisztázni. Ám hangsúlyozom, egyetlen szóval sem utaltam arra, hogy csalt, azaz szándékosan tévedett volna. Ugyanakkor úgy éreztük mindannyian, hogy nyomás alatt állunk, és ennek hangot akartam adni. Kassai Viktorral egyébként semmi bajom, tehetséges játékvezetőnek tartom.
– A szövetség elnökségében a társait alighanem az hökkentette meg a legjobban, hogy Kassai ön szerint az MLSZ elnökségének a lelkiismerete szerint fújta a meccset, ami valóban meglepő állítás.
– Úgy látszik, nem jól fogalmaztam. Mindenki érzi, akinek egészséges a lelkiismerete, hogy a Fradi-ügy kezelése nem a legszerencsésebben zajlott le. A liga rontotta el, és az MLSZ azután már nem is tudott volna igazán jót lépni. Rossz, hogy ez így alakult, rossz, hogy a Fradi hiába szerzett pontokat, még mindig nullapontos volt a tabellán a hétfői meccs előtt. Én arra próbáltam meg célozni, hogy ez alól a játékvezető sem vonhatja ki magát, ezért tudat alatt is elnézőbb volt a ferencvárosiakkal, de ez csak feltételezés, nem pedig vádaskodás.
– Csakhogy a szavait úgy is lehetett értelmezni, hogy az MLSZ-nek rossz a lelkiismerete a Fradi ellen, ezért a játékvezetők segítségével próbál valamennyit jóvá tenni a Ferencváros felé.
– Ezt visszautasítom. Fel nem tételezek ilyet senkiről, aki ma a szövetségben vagy a ligában dolgozik. Ez a következtetés beteges, de elismerem, minden bizonnyal rosszul fogalmaztam, ha ennyien félreértették.
– A történtet pikantériája nyilvánvalóan az, hogy ön tagja az elnökségnek, vezeti az edzőképző központot, és mindegyik minőségében valahol minta az, amit tesz, ahogyan cselekszik. Nem gondolja, hogy a szavai elsősorban ezért keltettek az átlagosnál is nagyobb visszatetszést?
– Bizonyára így van, ám én az Újpest edzőjeként nyilatkoztam, hirtelen a meccs lefújása után. Elméletileg lehet, hogy nekem a kispadon is kényesen kellene vigyáznom minden szavamra és gesztusomra, de ez nem életszerű. A futballt nem könyvtári körülmények között játsszák, én is együtt égek a csapattal, és képtelenség ilyenkor nem emberként, hanem szenvtelen gépként viselkedni. Mindent egybevetve azonban a hétfői meccsen már hétfő este túl kellett lépnünk, és az öltözőben is azzal zártam le, hogy ne a külső körülményekben, hanem magunkban keressük a hibát a győzelem elmaradásáért.