– Mennyire hiányzott a kosárlabda?
– Hiányzott… – sóhajtott fel Zsebe Ferenc, aki ismét ügyvezetőként dolgozhat az Egis Körmend férfi élvonalbeli csapatánál. – Hét év után nagy köszönet az újabb lehetőségért, hogy bíznak bennem, a kétezertizennyolcban bezárult ajtó most ismét kinyílt. Visszatérhettem ahhoz, amihez talán értek is, kilenc évig csináltam, remélem, ismét jó irányba tart majd a klub.
– Az elmúlt hét évben hányszor tette be a lábát a csarnokba?
– Bajnokin a legutóbbi idény utolsó öt-hat meccsén, addig csak ha idézőjelben kötelező volt, és valamilyen ügyben be kellett mennem a csarnokba.
– Játékos, edző, ügyvezető, tulajdonos – mi jöhet még?
– Esetleg űrhajós. Nem szeretnék már semmi más lenni, kitölteném azt a néhány évemet, ami hátravan a nyugdíjig, aztán tisztességgel nevelgetném és tologatnám a leendő unokáimat, ez az életcélom. Addig is abban bízom, hogy a körmendi kosárlabda ismét megkapja azt a megbecsülést, amit korábban is, mert az utóbbi időben voltak gondok ezzel.
– Milyen Körmendre számíthatnak a szurkolók a következő idényben? A magyar kulcsembereket sikerült megtartani.
– Fepuval (a 40 éves csapatkapitány, Ferencz Csaba – a szerk.) az élen fiatal csapatunk lesz fiatal magyar maggal. Nyilatkoztam máshol is, hogy a szurkolók remélhetőleg elfogadják, nem biztos, hogy olyan eredményes évadunk következik, amilyen a legutóbbi volt. Az elsődleges feladat anyagilag stabillá tenni a klubot, ez nem fog tetszeni mindenkinek, de muszáj olyan gazdasági hátteret kialakítani, amelynek segítségével a következő idényt nullával kezdhetjük el, vagy még marad is egy kis pénz a kasszában. Bízunk benne, hogy a szponzorok és a tanácsadó-testület segítségével megvalósul az adósságtörlesztés, és stabil költségvetéssel abszolválhatjuk a következő egy évet – ha mindez jó eredménnyel is párosul, akkor elégedettek lehetünk.
– A szlovén Teo Hojc lesz a vezetőedző, egyeztetett már vele a tervekről?
– Volt már egy közös megbeszélés, amelyen elég sokan részt vettünk, játékos, ügyvezető, technikai vezető, mindenki elmondta a véleményét, az elképzelését, hogy milyen irányba tartsunk. Teo részéről volt fogadókészség minderre, egyébként is lecsekkoltuk őt szakmailag, hiszen dolgozott Magyarországon, még ha Pakson nem is a legfényesebb időszakát élte át. Jó embernek ismertük meg, előbb-utóbb meglesznek a légiósaink is, remélhetőleg jókat választ, viszont azt kértük tőle, favorizálja ugyanúgy a magyarokat, mint az elődje, kapjanak sok lehetőséget, hogy visszahozzuk a körmendi szellemiséget.
– Kötelező kérdés: hány légióssal vágnak neki az évadnak?
– Valószínűleg néggyel. A 3x3-as válogatott Ivosev Tamás „kosárlabdamagyarnak” számít, eddig az amerikai Jalen Moore-t jelentettük be.
– Úgy tűnik, lesz négy csapat, amelynek a kerete a többi fölé emelkedik. Mi lesz a célja a klubnak, amely a legutóbbi idényben Magyar Kupa-döntőt játszott és bajnoki hatodik helyezést ért el?
– Természetesen szeretnénk jó középcsapat lenni, amely bejut a rájátszásba. Megsüvegelendő eredmény volt az idei kupadöntő, pláne mert az is kellett hozzá, hogy három perc alatt tizenkilenc pontos hátrányból fordítsunk a Honvéd ellen. Forray Gábor elismerte, kis szerencsére is szükség volt, ám ez semmit sem von le az együttes érdemeiből. A bajnoki hatodik helyünk ugyancsak erőn felüli teljesítmény, mert az egyik legjobb légiósától meg kellett válnia a csapatnak a hajrára. Hogy megismételjük ezt a szereplést, nem túl reális, de azért bízzunk benne, Isten útjai kifürkészhetetlenek!