ÜNNEPELNI KÉSZÜLT Miskolc, hiszen a DVTK 2–1-es előnyről fogadta a Sopront a női bajnokság fináléjának negyedik felvonásán, amely előtt vibrált a levegő a DVTK Arénában: egyértelműen azzal az izgalommal telített várakozás töltötte meg a teret, ami a címvédés sajátossága. Az NB I-ben először 2024-ben csúcsra jutó piros-fehérek a duplázás küszöbére léptek keddi, idegenbeli sikerükkel, s ezzel alaposan megmozgatták a várost, ahol már délután négy óra körül mindenhol hangoltak a drukkerek. Már a feldobás pillanatában elképesztő hangulat volt, a klub himnusza talán sosem szólt még ilyen hangosan a csarnokban, amelyben hivatalosan 3600-an voltak. Ez nem zavarta a győzelmi kényszerben játszó vendégeket, akik egy remek 7–0-s rohammal indítottak, majd 11–2-re megléptek, így Völgyi Péternek, a hazaiak mesterének bő három percet követően időt kellett kérnie. Remekül védekezett a Sopron, ami azért is volt érdekes, mert az első diósgyőri meccsen esélye sem volt az alapszakaszgyőztesnek, s 31 pontos verést mért rá a bajnokcsapat múlt szombaton. Pontatlanul dobott, sok hibával kosarazott a vendéglátó, de az amerikai Kaila Charles és a lett Alexa Gulbe előlépett, míg a közönség nem esett kétségbe, még hangosabb buzdításba kezdett, de a csapat szenvedett a parketten, főleg támadásban.
A pontszámot illetően a döntő leggyengébb félidejét (25 pont) produkálta a Diósgyőr, s bajban volt – ugyan támadásban feljavult kissé a házigazda, főleg Charles miatt, de továbbra is rossz százalékkal dobtak a játékosai, s nem akart összejönni az egyenlítés, noha fordulás után egyértelműen harcosabban játszottak Kányási Veronikáék. Aztán stílszerűen Charles triplával a 29. percben először vezetett a DVTK, de mielőtt eluralkodott volna az extázisközeli hangulat, két hárompontossal azonnal visszavette az előnyt a Sopron.
Gyűrték egymást a felek, nagyon feszültté vált mindkét csapat, jobban a DVTK, egyre többet rontottak a játékosok idegességükben, előbb a francia Ana Tadic, majd Böröndy Vivien hagyott ki ziccert senkitől sem zavartatva. Tadic így is egyenlített 20 másodperccel a meccs vége előtt, sőt, négy szekundummal később az ausztrál Stephanie Reid eladta a labdát, vagyis a DVTK támadhatott a bajnoki aranyért. Lelik Réka be is dobta a látszólag győztes kosarat, csakhogy karolásért támadóhibát ítéltek ellene, míg a túloldalon az amerikai Jacinta Monroe kosara éppen a dudaszó pillanatában esett be, azaz nyert és egyenlített az alapszakaszgyőztes, jöhet az ötödik, mindent eldöntő csata vasárnap Sopronban.
NŐI KOSÁRLABDA NB I
DÖNTŐ, 4. MÉRKŐZÉS
DVTK Hun-Therm–Sopron Basket 64–66 (8–19, 17–15, 20–17, 19–15)
Miskolc, 3600 néző. V: Kapitány, Goda, Minár
DVTK: Aho N. 2, CHARLES 26/9, Lelik 1, Gulbe 9, Jovanovics. Csere: Tadic 12, Miklós M., Toman P., KÁNYÁSI 14/6. Edző: Völgyi Péter
SOPRON: REID 9, Papp K. 9/3, Friskovec 11/9, MONROE 10, BROOKS 13/3. Csere: Pavlopoulou 5/3, Böröndy 4, Krivacsevics, Varga A. 5/3. Edző: Gáspár Dávid
Az eredmény alakulása. 4. perc: 2–11. 6. p.: 4–14. 9. p.: 6–16. 11. p.: 10–22. 13. p.: 14–22. 15. p.: 18–30. 18. p.: 20–33. 19. p.: 25–33. 24. p.: 32–38. 25. p.: 34–43. 26. p.: 39–43. 29. p.: 45–43. 30. p.: 45–51. 33. p.: 51–53. 34. p.: 53–53. 35. p.: 55–53. 36. p.: 55–56. 37. p.: 56–60. 39. p.: 58–62. 39. p.: 62–62. 40. p.: 62–64. 40. p.: 64–64. Kipontozódott: Lelik (40. p.)
Az egyik fél harmadik győzelméig tartó párharc állása: 2–2
MESTERMÉRLEG
Völgyi Péter: – A Sopron összeszedett volt, amikor a meccs megfordulhatott volna. A kevés pontot hozó első negyed után a másodikban, a harmadikban és a negyedikben is részsikerünk volt, mégsem sikerült nyerni, de a döntőben egyszer már tudtunk győzni Sopronban. Mindkét csapat rettenetesen fáradt volt, aki ezen túl tudja magát tenni, az nyeri meg az aranyat. Szeretnénk még egyszer megmutatni, hogy mire vagyunk képesek.
Gáspár Dávid: – Ez egy nagyon kemény párharc, úgy gondolom, az elmúlt tíz év legkiegyenlítettebb bajnoki döntője. Úgy jöttünk ide, hogy mindent beleadunk, a szó szoros értelmében. Nagyon nehéz volt ezt elérni a második és a harmadik meccs után, de nagyon erős tartást mutatott a csapat, büszke vagyok. Örömködni nem fogunk, de ez egy értékes győzelem, és ebben a fókuszban kell maradnunk. Brutálisan nehéz ez a pálya, le a kalappal a szurkolók előtt, ilyen környezetben játszani nagy teher volt, de képesek voltunk ezt elbírni.