Dubei Debóra: Porszem került a gépezetbe… Meg kell találnunk, hogy mi a probléma

– A bolgárok ellen az első félidőben jól alakult a helyzet, hétpontos előnnyel mehettek a nagyszünetre. Aztán valami megtört a harmadik negyed elején…
– A negyedik játékrészben még visszajöttünk egyszer, tizenkét pontos előnyt szereztünk, tehát volt bennünk annyi, hogy csináljunk egy nagy rohanást, de sajnos az is elúszott – felelte a Nemzeti Sportnak Dubei Debóra, az Európa-bajnokságról lemaradó, vasárnap hosszabbításban Bulgária otthonában vereséget szenvedő magyar válogatott csapatkapitánya. – Beszélhetünk bármiről, mi nyerni mentünk Bulgáriába, győzni szerettünk volna. Nem akartunk számolgatni, csak arra koncentrálni, hogy irányításunk alatt tartsuk a meccset és két ponttal jöjjünk ki belőle. A félidő után foglalkoztunk csak a pontkülönbséggel, akkor tudtuk meg, hogy huszoneggyel kellene nyerni. Az említett tizenkét pontnál ott volt a lehetőség, hogy elérjük a szükséges különbséget, azonban a bolgárok kihasználták a hazai környezet előnyeit, nagyon elkapták a fonalat, bele tudták magukat hajszolni a mentális alapú, energikus kosárlabdába. Két hármasuk be is esett, illetve nagyon sokat állt, nem volt folyamatos a játék, amiből nem jöttünk ki jól.

– Úgy tűnt, mintha a két minden hájjal megkent játékos, Khaalia Hillsman és Boriszlava Hrisztova kicsit „belemászott volna a fejükbe”, és időnként felvették a stílusukat. Ez mennyiben okozhatta, hogy elbizonytalanodtak a kulcspillanatokban?
– Számítottunk erre, ők voltak azok, akikre készültünk. Szerintem ez nem volt probléma, elbizonytalanodást nem éreztem, tudtuk, hogy ők gyártják a pontokat, és hozzájuk társult két-három jó kiegészítő ember, akik külső posztról dobálgatták a kosarakat. Inkább az volt a gond, hogy a novemberi egymás elleni meccsünkkel eldőlt minden… Bárki bármit mond, ez a februári két meccs már csak egy lehetőség volt, hogy kijavítsuk azt a botlást, de sajnos megittuk annak és a szlovéniai vereségnek a levét.

– Ötvenkét büntetőt dobtak a hazaiak, ez reális volt a játék képe alapján?
– Nyilván érdekes volt, jó hazai fújást kaptak a bolgárok, de eléggé energikus és fizikailag kemény mérkőzés volt a vasárnapi. Ha Európa-bajnoki kvalifikációs mérkőzést játszol, nem tudhatod előre, milyen bírókat küldenek, sajnos benne van, hogy ilyen lesz a fújás. Ezzel is számolnunk kell a közeg, az ellenfél szurkolótábora mellett.

– Készültek arra, hogy Juhász Dorka esetleg nem állhat a rendelkezésükre?
– Erre nem könnyű válaszolni, készülni nem készültünk, abban a tudatban voltunk, hogy nem annyira súlyos a vállsérülése, ám nem tudta vállalni a játékot. Meghatározó emberünk esett ki a rotációból, próbáltuk pótolni őt.

– Huszonnyolc éves, ön és a generációja most van nagyjából a csúcson, a válogatott gerince huszonhat–huszonnyolc éves játékosokból áll, és nem lesznek ott az idei kontinensviadalon. Mennyire nehéz ezt megemészteni?
– Nehéz és rossz érzés. Próbálunk előretekinteni, jövő márciusban jön a világbajnoki selejtező, de sajnos most porszem került a gépezetbe… Meg kell találnunk, hogy mi a probléma.

– Nem akarom megígértetni önnel, hogy mindenképpen kijutunk a világbajnokságra, de azért lehet sanszunk arra, hogy sikerrel vegyük a selejtezőt? A hatos csoportokból négyen is továbblépnek…
– Ez akkor válik el, ha megtudjuk, mely országokkal kerülünk egy csoportba. Most nem tudok választ adni erre a kérdésre, ráadásul elég messze van még.

– Lelik Réka azt mondta a mérkőzés után, hogy még jó ideig együtt lesznek így csapatként, tehát közösen kell túllépniük a nehézségeken. Érzi azt a mentális erőt, amire szükség van ehhez?
– Most abszolút nem tartom reálisnak, hogy ezzel foglalkozzunk. Egy sportoló mindig továbblép, és tovább is kell lépnie, hiszen jönnek a következő célok. Én bízom benne, hogy mindenki sikerrel veszi az akadályokat és megoldja az esetlegesen adódó problémákat.