– Vasárnap kora délután kupamérkőzést játszottak. Hogy alakult az összecsapás?
– A Görög Kupa legjobb nyolc csapata közé lehetett volna kerülni, sajnos nem sikerült, de közel volt a csapat a győzelemhez a Kallithea ellen, hét ponttal kaptunk ki, szerdán jött volna a folytatás – felelte Gorjanácz Ágnes, a görög Iraklisz 30 éves bedobója, aki nyáron szerződött új csapatához.
– Nem mindennapi izgalmak után jutottak be az Iraklisszal az Európa-kupa főtáblájára. Miként élte meg a kolozsvári visszavágót?
– Tényleg elég izgalmas volt. Itthon tizenegy ponttal nyertünk, az volt a cél, hogy ennél kisebb különbséggel kapjunk ki, vagy megnyerjük a mérkőzést. Nálunk elég rossz dobószázalékkal rukkolt ki az erdélyi csapat, tudtuk, hogy vendégként nehezebb dolgunk lesz. A végén behúztuk a párharcot, igaz, Kolozsváron meg a mi dobáspontosságunkkal akadt probléma. Mivel ismertem a pályát, szóltam, hogy készüljünk fel a nehézségekre, de ami beesett az első meccsen, az itt nem. Emiatt jobban kellett figyelnünk a védekezésre, és összességében az döntött, hogy jobban akartuk a továbbjutást.
– Az első mérkőzésen alig játszott, a másodikon sokat. Miért alakult így?
– Az első meccs előtt beteg voltam, szerintem az edző nem akarta megkockáztatni, hogy rosszabbul legyek, vagy bármi történjen, ráadásul a többieknek jól ment a játék. A második meccsen bedobó poszton nem voltunk túl erősek, tudtam, szükség lesz a rutinomra és a kosaraimra.
– Október tizedikén otthon a Szekszárd ellen kezdik a csoportkört. Beszélt már valakivel a tolnai csapatból?
– Szabó Gergő, a KSC ügyvezető elnöke felvette velem a kapcsolatot, váltottunk néhány szót. Várom már, hogy újra magyar csapat ellen lépjek pályára!
– Hogy érzi magát Szalonikiben?
– A város nagyon tetszik, az agglomerációval együtt elég nagy is, csaknem egymillió lakosú, rengeteg lehetőséget kínál. Szép, tengerparton fekszik, szóval remekül érzem magam itt.
– Mi a céljuk a görög bajnokságban?
– Jó kérdés… A csapat eléggé fiatal és rutintalan, a legfőbb cél, hogy mindenki kihozza a legtöbbet magából, ezáltal minél több meccset meg tudjunk nyerni. Az Európa-kupa nagyon nehéz, a görög bajnokság ugyancsak erős, konkrét célok tehát nincsenek, szeretnénk minél jobb helyezést elérni.
– Két és fél éve állt légiósnak. Megérte?
– Nagyon szeretek légiósként játszani, mindig más csapatot, országot, új várost, új embereket megismerni, felfedezni a különböző kultúrákat.
– Mennyire viselte meg a súlyos sérülése?
– Az elején nagyon rosszul érintett, nehéz volt fizikailag is, de legfőképpen mentálisan. Viszont nagyon megerősített, talán okkal történt, megpróbálok profitálni ebből, kihozni valami újat. A sérülés 2022 szeptemberében történt, másfél éven át nem játszottam, eléggé elhúzódott a rehabilitáció, az előző idény végén álltam vissza két hónapra. De már magam mögött hagytam a történteket.
– Nem hiányzik az NB I?
– Nem sűrűn vagyok otthon, a sérülésem alatt töltöttem odahaza egy kis időt. Nagyon sok éven át játszottam Magyarországon, szerettem volna máshol is kipróbálni magamat. Egyelőre nem vágyom haza, de meglátjuk, mit hoz a jövő…