Euforikus állapotban ünnepelte a Sopron Basket a klub 12. Magyar Kupa-győzelmét vasárnap este Győrben, miután a fináléban óriási meglepetésre 73–71-re nyert a DVTK Hun-Therm ellen. A lefújás után az örömükben sikítozó játékosok közül Papp Klaudia volt a legboldogabb, a 3x3-as válogatott csapatkapitánya eksztázisban ünnepelt. Nem csoda, hiszen a nyáron Sopronba szerződő 28 éves karmester első aranyérmét nyerte pályafutása során a felnőttek között.
„Akkorát buliztunk, hogy csak mostanra sikerült kipihennem magam teljesen − mondta kedd délben a Nemzeti Sportnak az aranycsatában 12 pontot és hét gólpasszt jegyző Papp. − Sopronban a csarnokunknál vártak minket a szurkolóink, dobolással köszöntöttek mindenkit, megtapsoltuk egymást, aztán csapatkapitányunk, Fegyverneky Zsófia kinyittatta az egyik presszót, és reggelig tartott az ünnep. Óriási győzelmet arattunk, mert a döntő egyértelmű favoritja a DVTK volt. Ettől függetlenül amikor bejutottunk a fináléba, átkapcsolt az agyunk, csakis a győzelemre igyekeztünk koncentrálni. Ez talán könnyebb volt így, hogy a teher nem rajtunk volt, mi csak élvezni akartuk a csata minden percét.”
Azt már mi jegyezzük meg, hogy ez jól látható is volt, felszabadultan és sallangmentesen játszott a címvédő, amely akkor sem esett kétségbe, amikor a második negyed elején kilencpontos hátrányba került.
„Benne volt a pakliban, hogy elfáradunk, de nyugodtan játszottunk, biztattuk egymást, az elejétől kezdve minden kosárnak úgy örültünk, mintha azzal lettünk volna bajnokok − folytatta Papp. − Nyomás nélkül ez pluszt adott, mert mindenki a diósgyőriek győzelmét várta, és ezzel megbirkózni nagy teher. Heroikus küzdelem volt ez tőlünk, de bíztunk a zónavédekezésünkben, ami az elődöntőben a Vasas ellen is működött, ráadásul tudtuk, hogy a DVTK nem szeret ez ellen játszani. Az sem tört meg minket, hogy jól dobtak kintről, végig kitartottunk. Hogy ez mit jelent nekem? Sok-sok év után szereztem meg az első felnőttaranyérmemet, ami után örömömben elsírtam magam. Euforikus állapotba kerültem, a körülmények miatt is, és azért is, mert jól játszottam.”
A döntő egyik legkellemesebb meglepetése Toman Dóra teljesítménye volt – a 17 éves magasbedobó 18 percet játszott a sérülés miatt Fegyverneky mellett Yvonne Turnert és Beatrice Mompremiert is nélkülöző együttesben, és tíz pontot szerzett.
„Elképesztő, amit ez a kislány letett az asztalra, ő volt az X-faktor – vélekedett Pap. – Mi sem számítottunk rá, hogy ekkora szerepet harcol ki magának a győzelemből, pimasz volt és vagány, bizonyította, nem véletlenül tagja a csapatnak.”
A Sopronra újabb fontos meccs vár szombaton, immár a bajnokság alapszakaszának utolsó fordulójában, amikor a második helyen álló Győrt fogadja.
„Sokat dob a hangulaton ez a kupasiker, nagy önbizalmat ad az idény hátralévő részére, hiszem, hogy a csapategység is erősebb lesz – mondta a karmester. – A harmadik hely a tét, ennek eléréséért mindent megteszünk, és el is felejtjük a kupát addig, de teher továbbra sem lesz rajtunk, élvezni akarjuk az évad hátralévő részét, eredménykényszer nélkül játszunk a folytatásban.”
Pappra a 3x3-as válogatott csapatkapitányaként további feladatok is várnak a tavasszal.
„A három a három elleni játék a szívügyem volt mindig is, kétezertizenhét óta vagyok válogatott, azóta egyfajta drogként hat rám a játék ezen formája. Április közepén, amikor a bajnokságban szünet lesz, játsszuk az első olimpia kvalifikációs tornát Hongkongban. Nagy kihívás lesz, meg kellene nyerni a nyolccsapatos tornát a kvótához. Ha nem sikerül, még egy esélyünk lesz, május közepén Debrecenben, ám ott már tizenhat csapat vesz részt, és az első három jut ki az olimpiára, az nehezebbnek tűnik.”