Női kosárlabda: 12 pontos magyar vereséggel indult az olimpiai selejtező

KOSÁRLABDA
NŐI OLIMPIAI SELEJTEZŐTORNA, SOPRON
1. FORDULÓ 
KANADA–MAGYARORSZÁG 67–55 (25–11, 16–19, 14–9, 12–16)  
Sopron, 2000 néző. V: Liszka (lengyel), el-Sarnubi (egyiptomi), Fernandes (tahiti).
KANADA: Colley 10/3, Fields 6, CARLETON 18/9, ACHONWA 10, ALEXANDER 15.  Csere: Hill, Amihere 6, Swords 2, Pellington, Ejim. Edző: Víctor Lapena
MAGYARORSZÁG: Studer 7, Aho, LELIK 8/3, Goree 4, Kiss V. 4.  Csere: Határ 4, Dubei 8, JUHÁSZ 13, Dombai 3/3, Horváth B., Varga A. 4, Kányási. Edző: Székely Norbert
Az eredmény alakulása.  4. perc: 6–2. 7. p.: 15–5. 13. p.: 27–22. 16. p.: 33–24. 1 8. p.: 37–26. 23. p.: 41–35. 2 5. p.: 44–37. 28. p.: 50–37. 3 4. p.: 58–39. 38. p.: 65–44. 
Kipontozódott: Amihere (38. p.)
MESTERMÉRLEG  
Víctor Lapena: – Öröm volt látni a csapat játékát, volt időnk felkészülni az olimpiai selejtezőre. Több játékosunk Spanyolországban vagy Franciaországban játszik, és nem voltak végig velünk a felkészülés alatt, de az első meccsünkön jó benyomást tettünk. Tetszett a mentalitásunk és a keménységünk, játékosaim megmutatták, milyen erősek. Az utolsó két percet leszámítva, amikor már nagyon fáradtak voltunk, uraltuk a találkozót, ami a nagy odaadásnak köszönhető Nagyon büszke vagyok a csapatra, amilyen intenzitással és motivációval játszott.

Korábban
Spanyolország–Japán 75–86 (18–26, 18–20, 21–23, 18–17) 

A MAGYAR VÁLOGATOTT MECCSKERETE:
2 Kiss V., 3 Dombai, 4 Dubei, 7 Kányási, 8 Goree, 9 Studer, 10 Aho, 14 Juhász, 18 Varga A., 21 Lelik, 23 Horváth B., 44 Határ, 
A KANADAI VÁLOGATOTT MECCSKERETE:
1 Konig, 2 Colley, 3 Pellington, 4 Hill, 6 Carleton, 9 Ejim, 10 Potter, 11 Achonwa, 12 Swords, 14 Alexander, 15 Amihere, 21 Fields

ÖSSZEFOGLALÓ

Vakrepülésünk a kanadai válogatott ellen indult – a tavaly nyári Európa-bajnokság óta, amelyen negyedikként végeztünk, az olimpiai selejtezőt vártuk, amelyre Ljubljanában kiharcoltuk a részvételt. Már ez nagyon fontos mérföldkő volt, hiszen női nemzeti csapatunk csak egyszer, 1980-ban vett részt az ötkarikás játékokon, 1984-ben nem tehette meg (a férfiak négyszer is ott voltak az olimpián, igaz, legutóbb 1964-ben), de ennyivel természetesen nem akartunk megelégedni. Bekerültünk az elitbe, rászolgáltunk, sőt, még azt az előnyt is élvezhetjük, hogy hazai pályán, Sopronban láthatjuk vendégül a 2022-es világbajnokság negyedik helyezettjét, Kanadát, a 2021-es olimpia ezüstérmesét, Japánt, továbbá a tavalyi kontinensviadalon második Spanyolországot. Megméretünk, és reméljük, nem találtatunk könnyűnek.

Kedélyeinket nem nyugtatta meg az, amit Japán mutatott be Spanyolország ellen a torna nyitó mérkőzésén, igazság szerint ritkán látni olyan magas színvonalú kosárlabdát magyar parketten, amellyel a távol-keletiek kirukkoltak. Mi viszont Kanada ellen kezdtünk, nem ismerjük túlságosan csapatként, de egyénileg jobb a helyzet – a dobógép Bridget Carleton például Győrben pattogtat. Ami előnyünk lehetett volna, a pokoli hangulat, nos, ennek csíráját sem tapasztalhattuk az első soproni találkozón. Minden tisztelet azoknak, akik kijöttek a Novomatic Arénába, ám Miskolcon egészen más atmoszféra fogadta volna a feleket – persze a leghűségesebb város többször bizonyította, elsőrangú házigazda, ez vitathatatlan.

Kiss Virág aktív jelenlétével indítottuk az összecsapást, sokat vállalkozott a török Mersin centere, sokat is keresték őt a labdával a társak. A látogató 8–2-re ellépett, Lelik Réka viszont mind a három büntetőjét bedobta faulttal nehezített triplakísérlete után. Hatalmas szív kellett ehhez a meccshez (is), puszta játéktudással nem nőhettünk Kanada fölé.

Igen sokáig magyar mezőnygól nélkül haladtunk előre az időben, Juhász Dorka csúnya eladott labdával szállt be, viszont leszedte a lepattanót Sami Hill kihagyott ziccerét követően. Öt büntetőből dobott pont állt a nevünk mellett akkor is, amikor Székely Norbert 6:51 perc elteltével kikérte első idejét. Nem hiába tette, Határ Bernadett Dubei Debóra passzából szép duplát szállított, majd második esélyből Juhász is eredményes volt. Közben mondjuk nem ártott volna kivédekezni néhány kanadai támadást, de ha például Carletonnak üres középtávolit engedünk, akkor ő kíméletlen. Határ újabb szép megmozdulásának is örülhettünk, de ismét jött rá válasz postafordultával, 11–25-öt mutatott az eredményjelző az első kétperces pihenő alatt.

Mindent pontosabban hajtott végre az ellenfél, kissé meg is volt illetődve a magyar válogatott, arról nem beszélve, hogy szokatlan volt neki a dinamika, amit a túloldalról kapott, még úgy is, hogy egyébként európai mércével a miénk sem lassú csapat.

Szolid „Hajrá, Magyarország” szólt a lelátóról, miközben a támadójátékunk kezdett alakulni, életjeleket mutatott. Felvettük a ritmust, amit egyértelműen a Határ, Juhász tandemnek köszönhettünk. Dombai Réka saroktriplájával 27–22-re zárkóztunk fel, ezek a mi perceink voltak, aztán viszont sajnos megpróbáltuk naggyá tenni Carletont, akinek semmi szüksége nem lenne a támogatásunkra, mert fantasztikus kosaras. Pünkösdi volt a magyar királyság, hamar visszakúszott 11-re a különbség, ezért Székely mester újra egyperces pauzát kért.

A fordulás után Juhász Dorka csúszott meg és spárgázott, emiatt megijedtünk, utána azonban két részletben három pontot szerzett és közeledtünk. Néhány játékvezetői ítélet végre felkorbácsolta a kedélyeket a nézőtéren, noha ezt a magyar válogatott játéka is megtehette volna. Merthogy, bár nem mindig volt olajozott együttesünk gépezete, minden labdáért megharcoltak legjobbjaink, egy másodpercre sem váltak hitehagyottá. A 29. percben a kanadaiak szövetségi kapitánya, Víctor Lapena challenge-et kért egy megváltoztatott kiment labdával kapcsolatos ítélet után, de nem döntött helyesen. Más kérdés, hogy nem szereztünk kosarat az akcióból, és le is indítottak minket.

Ekkorra elúszott a valós győzelmi esély, 37–52-nél egyedül az apokaliptikus kanadai összeomlásban bízhattunk, továbbá abban, hogy a különbség nem nő az egekig. Összeomlást nem láthattunk, ugyanakkor kiütést sem (55–67), ami akár fontos is lehet a folytatásban. Kicsivel világosabbak az erőviszonyok, egyelőre arra utalnak a jelek, hogy Magyarország és Spanyolország vasárnap ki-ki mérkőzésen döntheti el, melyikük vesz részt a nyári olimpián. Hogy megkönnyítsük a saját feladatunkat, azért pénteken Japán ellen tehetünk – már ha valahogy tudjuk érvényesíteni a saját akaratunkat, ami nem könnyű a pályán elitatléták sebességével közlekedő ellenféllel szemben.

–  Az összes labdáért megküzdöttek, de túl nagy falat volt Kanada. Maradt önben hiányérzet ennek ellenére, látott lehetőséget a győzelemre? – Igen, bár az eredmény nem mutatja, eléggé közel álltunk a kanadaiakhoz. Ennél sokkal több van bennünk mind védekezésben, mind támadásban. Az elején olyan előnyt alakítottak ki, ami magabiztosságot adott nekik, nagyon sok támadólepattanót szedtek mindkét félidőben, ez „kinyírt” minket a mérkőzés végére. Nagyon figyeltünk a külső dobásaikra, de sajnos bentről is sokat kaptunk, tehát az egy-egy védekezésünkön is javítani kell, míg támadásban sokkal bátrabb játékra van szükségünk. Mindenkiben benne volt az egészséges izgalom, ám nem voltunk elég kemények, ezen is muszáj változtatni. Japán teljesen más stílusú csapat, sokkal gyorsabb, erre koncentrálunk. –  Kanada dinamikája, fizikai ereje és hogy nem ismerjük eléggé, mennyiben befolyásolta a végkimenetelt? – A játékosokat ismertük, nem képviselnek különleges kosárlabda-kultúrát, nem ezen ment el. Inkább tényleg a sok második esélyen, csak 12 ponttal kaptunk ki, szóval ha ezeket a felére tudtuk volna csökkenteni, már egál a mérkőzés. – A japánok nagyszerűen játszottak a spanyolok ellen, hogyan állítjuk meg őket pénteken?      – Először is vissza kell futnunk, mert a centerük is olyan gyors, akár egy mezőnyjátékos, nem is nagyon vannak náluk posztok. Nagyon kell figyelnünk a külső dobásaikra, elképesztő tempóban emelik rá a labdát, ha meg nem dobják el, dobócsel után gyorsan mennek be vagy osztják ki a labdákat.

Meglehetősen rapszodikusan szerepelt Japán az előző évek nagy tornáin: Toru Onzuka szövetségi kapitány csapata 2021-ben varázslatos játékkal óriási meglepetésre olimpiai ezüstérmes lett, ám a következő évben a világbajnokságon még a negyeddöntőbe sem jutott be. Tavaly az Ázsia-bajnokság fináléját is elbukta Kína ellen egy agyonnyert mérkőzésen. Ettől függetlenül az eddig öt olimpián résztvevő Japánt a nemzetközi szövetség a selejtező mezőnyében (16 csapat) a nyolcadik legerősebb válogatottnak véli, kérdés, hogy ezt Sopronban is tudja-e bizonyítani. A gyorsaságra és hárompontosokra építő, európai szemmel fura, modellezhetetlen stílusban kosarazó együttes keretében hatan maradtak a 2021-es olimpiai döntős csapatból, amelynek kulcsjátékosa Takada Maki, Akaho Himavari és Ste­phanie Mawuli. Utóbbi az egyetlen olyan a keretben, aki Európában játszik (az ősszel az Európa-kupában a Szekszárddal is összecsapó spanyol Estudiantest erősíti). Érdekesség, hogy a 182 centis magasságával centert játszó kosaras nővére, Evelyn Mawuli is kerettag.

A magyar csapat további programja
2. FORDULÓ
Február 9., péntek   
18.00: Magyarország–Japán
3. FORDULÓ
Február 11., vasárnap    
17.30: Magyarország–Spanyolország